Karacs Teréz pedagógus (1808–1892)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Karacs Teréz pedagógus (1808–1892)

január 03, 2019 - 09:00
A magyar nőnevelés egyik úttörője.

Apja Ferenc rézmetsző, anyja Takács Éva, az első magyar nő, aki nyilvános publikációban arról értekezett, hogy azonos képesítés mellett a nők a férfiakkal egyenértékű tudományos, művészeti és politikai teljesítményre lennének képesek. A családban mind a hat gyerek alapos nevelést kapott.  A Karacs-házat látogatták a kor neves írói, művészei, így Teréz inspiráló környezetben nőtt fel. 

Az 1830-as években több elbeszélése, színműve, feminista cikke jelenik meg. Megismerkedett és barátságot kötött a női egyenjogúság korabeli hirdetőivel,zel és val. Végül azonban nem Teleki pesti lánynevelő intézetében kezdett tanítani, mert a szintén újonnan nyílt miskolci lánynevelő intézet vezetésére kérték fel. Korszerű elveken alapuló tanítási módszere – magyar nyelvű tanítás, szemléltető oktatás, a „magolás” elvetése – sikeresnek bizonyul, az iskola hamarosan országos hírnévre tett szert.

Az 1848 tavaszán megalakult Magyar Nevelési Társaság júliusban megtartotta az első egyetemes tanügyi kongresszust, ahol ő volt az egyetlen résztvevő nő. 

1859-ben Kolozsvárra költözött, ahol a református egyház leányiskoláját vezettr, majd néhány évvel később ugyanitt magániskolát nyitott, de anyagi gondjai miatt nem tudta fenntartani. Egy ideig ismét nevelőnői munkát vállalt, 1865-ben Pestre költözött és óraadásból tartotta fenn magát, többek között Arany János unokáját, Szél Piroskát is tanította.

A kiskunhalasi felsőbb leányiskolában tanított 1877 és 1885 között, majd egészségügyi okokból békési rokonaihoz költözött. Itt halt meg 1882-ben, síremléket a Református Nőegylet állított neki.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Kalocsa Róza író, pedagógus (1838–1901)

január 11, 2019 - 00:00

A pedagógus családból származó tanárnő az elsők között volt, akik szorgalmazták a magyar nyelv tanítását az iskolákban. Az ország számos intézményében tanított, Szatmáron a protestáns leánynevelő intézetnek, Debrecenben a református felsőbb leányiskola internátusának, Pesten a Evangélikus Református Felsőbb Leányiskolának volt igazgatója. Sokat publikált (gyakran férfi álnév alatt), cikkeket, tanulmányokat, tankönyveket, elbeszéléseket, regényeket írt, franciából és angolból fordított, a volapük (mesterséges nyelv) lelkes támogatója volt.

Néhány műve: 

Büttner Lina író, műfordító (1846–1917)  

december 25, 2017 - 23:06

A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése.

Brunszvik Teréz, az első magyar óvoda megalapítója (1775–1861)

január 01, 2019 - 00:00
Brunszvik Teréz - Szinay István metszete, 1860 (részlet)

1775. július 27-én született Pozsonyban, nevét Mária Terézia után kapta. Három fiatalabb testvére volt: Ferenc (az ő lánya lesz Brunszvik Júlia), Jozefin és Karolina (az ő lánya lesz Teleki Blanka). Apja, Brunszvik Antal gróf 1790-ben a pozsonyi diétán felszólalt a nőnevelés és az állami lányiskolák szervezése érdekében. Felfigyelt Teréz zenei tehetségére, zongorázni taníttatta, így a kislány már hatévesen zenekari kísérettel közönség előtt eljátszotta Rosetti zongoraversenyét.