Kettős mércével méri a gyámhivatal az elvált szülők jogait

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Kettős mércével méri a gyámhivatal az elvált szülők jogait

október 28, 2019 - 22:57
Nehéz az elvált anyáknak érvényesíteni a gyerekük érdekeit, ha az apa folyamatosan azok ellen cselekszik.

– Anyuka, kifizetem maga helyett a bírságot, csak hadd jöjjenek el a lányok a fellépésre – idézte a tanár szavait Erika, aki négy éve neveli egyedül tízéves ikreit. Éppen első osztályba készültek a lányok, amikor szüleik a különválás mellett döntöttek. Eleinte úgy tűnt, egy gyors, komplikációmentes válás lesz, aztán minden máshogyan alakult.

– A volt férjemmel kötöttünk egy ideiglenes megállapodást a gyermektartásdíjról és a láthatásról, ezt azonban nem tartotta be. A szüleihez költözött, a vállalkozásával nem foglalkozott, így az csődbe ment, másik munkát azóta sem keresett. Vélhetően feketén szerzett jövedelmet, de abból tartásdíjat nem fizetett, így a nagyszülők segítenek a gyermekek ellátásában – mesélte Erika. Elmondta, hogy a lányok és az apa közötti kapcsolattartás ugyancsak problémás volt. Az is előfordult, hogy apuka „elfelejtette” visszavinni a lányokat, de mivel a válást akkor még nem mondták ki, hatósági intézkedést nem tudtak igénybe venni.

– Három év után sikerült jogerősen felbontani a házasságot, de a láthatás bíróság általi szabályozása sem hozott nyugalmat, sőt, a megállapított tartásdíjat sem fizette apuka.

Többször indult ellene büntetőeljárás, mert nem gondoskodott a gyermekeiről, ezzel szemben a láthatási jogosultságát elég egyedi módon értelmezi

– mondta az édesanya.

Erika több doboznyi iratanyagot halmozott fel az elmúlt négy év alatt, és meglepő esetekről számolt be. Egyik alkalommal a nagymama ment a lányokért az iskolába, ekkor Erika értesítette az apát, hogy ne az otthonukhoz, hanem a nagyszülőkhöz menjen, ott átveheti az ikreket. De apuka inkább nem ment a gyerekekért a két utcányira lakó nagymamához, hanem a gyámhivataltól kérte az anya bírságolását.

Máskor egyik-másik lány betegsége miatt küldött értesítést, hogy elmarad a láthatás, és a következő héten pótolhat, de apuka ekkor is inkább a gyámhivataltól kérte az édesanya elmarasztalását.

Néhány esetben apuka kérte, hogy halasszák el a láthatást, mert neki más programja volt. Később kiderült, hogy feketén dolgozott vagy éppen baráti találkozón vett részt. Erika szerint ezek nem szolgálhatnának kimentésül a kapcsolattartás alól, de apukának mindent megengedett a gyámhivatal.

– Nemrégiben azért bírságoltak meg, mert az ikrek aerobikversenyre mentek. Az esemény apuka hétvégéjére esett, de ő nem akarta elvinni őket oda. Ezért értesítettem, hogy elmarad a láthatás, és a következő héten bepótolhatja az elmaradt kapcsolattartást. Be is pótolta, a gyámhivatal mégis megbírságolt engem – ismertette az asszony.

Nemsokára ismét verseny lesz, amire nagyon készülnek a lányok. A baj csak az, hogy az is éppen apai hétvégére esik.

– A korábbi elmarasztalás alapján nem tehetjük meg, hogy a verseny miatt a következő hétre halasszuk az apai láthatást. Szóltam a tanárnak, hogy az ikrek nem tudnak részt venni a versenyen. Erre mondta a pedagógus, hogy inkább kifizeti a bírságot, csak hadd vegyenek részt a fellépésen lányok – számolt be Erika.

Nagyra értékeli a tanár felajánlását, de úgy érzi, itt nem a pénzről van szó. Inkább arra nincs szüksége, hogy még egy elmarasztaló határozatot kapjon, mert azzal további támadási felület ad az apa részére. Nem érti, hogy a gyermekek védelmére létrehozott szerv miért nem a lányokat javát szolgálja. Nem érti, hogy az apa miért élvez ekkora előnyt a hivatalos eljárásokban. Nem érti, hogy miért a gondozó szülőt marasztalják el azért, mert a gyerekei érdekei szerint jár el. Nem érti, hogy lányai miért nem vehetnek részt a számukra kedves programon, ha az apai hétvégére esik; vagy miért nem lehet kötelezni az apát is arra, hogy biztosítsa a részvételt gyerekek számára fontos eseményeken, illetve, ha erre nem hajlandó, akkor a következő héten pótolja az elmaradt láthatást.

Kapcsolódó tartalom

 

 

Egy anyától csak úgy el lehet venni a gyerekét? Hát hogyne!

október 23, 2011 - 20:28
(A kép illusztráció.)
Talán még emlékeznek kedves olvasóink arra a spanyol esetre, amikor is egy nevű nőtől elvették a 15 hónapos gyerekét a hatóságok, mindenféle idétlen okokra hivatkozva.
Nos, aki esetleg abban a hitben élt volna, hogy Spanyolország messzire van, illetve ilyen csak afrikai bevándorlókkal eshet meg, annak bizonyára hidegzuhany a valóság: igen, ilyet Magyarországon is megtehetnek.

Abortuszról, társkeresésről, szexről - milyen értékeket közvetít a legolvasottabb magyar női magazin?

szeptember 24, 2010 - 11:27
Várakoznom kellett, nem volt nálam könyv, így gondoltam, kivételesen veszek egy magazint. Mivel úgy véltem, hogy az újságosnál elérhetőek közül még a Nők Lapja a legnormálisabb, mert nincs tele bulvárhírekkel, fogyókúrával, pornótechnikákkal és celebpletykákkal, ezt választottam.
 

Rendőri fellépés: ligetvédők vs. bántalmazók - a Nőkért Egyesület nyilatkozata

július 07, 2016 - 20:34
Keresztes Magdi fotója (Facebook)

A Nőkért Egyesület felháborodottan konstatálja, hogy a környezetpusztítás és az önkényes kormányprojektek társadalmi egyeztetés nélküli kivitelezése ebben az országban jóval fontosabb, mint a családon belüli erőszak áldozatainak védelme. Az erőszakmentesen tiltakozó Ligetvédőket igen határozottan, keménykedve, jogsértésektől sem visszariadva bilincsben elhurcolják a marcona rendőrök - nem értjük, vajon hol ez a gyorsaság, vehemencia és hatékonyság, amikor nőket, gyerekeket verő, erőszakoló, terrorizáló bántalmazókat kellene elvinni?

Mi legyen a gyerek neve? Egy abszurd jogi helyzet

július 14, 2011 - 13:51

A. A volt férjemnek lenne egy partnere, aki nem házas vele (naná, hogy még nem), és lenne közös gyerekük, akkor ő írna egy papírt, hogy "én vagyok a gyerek apja", és kész. Az a név kerülne az anyakönyvi kivonat megfelelő rovatába. Nem kell hozzá orvos, ügyvéd, bíró, családjogász, csak egy toll, egy A4-es papír, meg két tanú. ...És a papíron (még) házas nő, akinek a válópere zajlik, s akinek hamarosan születik egy gyereke? Nos, neki még az utolsó menstruációja is dokumentált, és minimum háromszor-négyszer tiszteletét kell tennie a bíróságon a közeljövőben. B. helyzete – ahogy ő írja: „egyszerűbb nem is lehetne”, hiszen gondjai „csak” bürokratikus jellegűek. Éppen a házassági bontópere zajlik.

Részeg a nő, rosszul van és vitatkozik? Megérdemli az erőszakot!

december 12, 2015 - 12:54

L. Dorka azonban meghallotta az üzenet másik részét is: "tehetsz ellene", ezért - hiszen őt is, mint minden fiatal nőt, hányszor, de hányszor óva intették attól, hogy éjjel egyedül, gyalog menjen haza a sötét utcákon, ahol tíz méter után ki- vagy elrabolják, leütik, megerőszakolják, leszúrják! - taxit hívott, melytől köztudomásúlag elvárható egy olyan szolgáltatás, hogy viteldíj fejében biztonságban hazajuttatja az utast. 

Kis magyar képmutatás: "Jaj fogy a népesség" vs. fúj, nyilvános szoptatás

június 04, 2010 - 09:24

A társadalom hisztérikusan elvárja a nőktől, hogy mindent elsöprő vágyat érezzenek az anyaságra, és ezt a "szerepet" a véljék az életükben - sőt, ahogy haladunk jobbra, az is kívánatos, hogy ezért mindent feladjanak, pl. a csúnya , a még csúnyább önérvényesítést.

Egy dühös afrikai feminista

szeptember 01, 2018 - 23:13
Chimamanda Gnoci Adichie (fotó: Maria Stenzel és Takudzwa Tapfuma, Amherst College Office of Communications)

Világunkban 
a férfi magabiztos, a nő arrogáns.
A férfi következetes, a nő makacs.
A férfi határozott, a nő erőszakos.
A férfi taktikus, a nő manipulatív. 
A férfi született vezető, a nő irányításmániás.
A férfi tekintélyes, a nő idegesítő.

A jellemvonás vagy viselkedésforma ugyanaz, csak a nemek eltérőek.

A világ pedig - a nemek alapján - mást feltételez rólunk és máshogy viszonyul hozzánk.

Segíti-e az alapjövedelem a női egyenjogúság elérését?

január 24, 2012 - 09:37
Fotó: Alexas / Pixabay

Az elmúlt húsz évben sokan, sokféle formában foglalkoztak azzal, hogy érdemes lenne-e bevezetni egy olyan, alanyi jogon járó juttatást, ami egy politikai közösség minden tagjának egyéni alapon járna, anyagi helyzettől függetlenül, munkakötelezettség nélkül. Ez a juttatás az alapjövedelem (basic income, Grundeinkommen); korábban többek között területi osztalékként, állami prémiumként, garantált létfenntartási minimumként vagy állampolgári bérként hivatkoztak rá.

Párbeszéd a nemek közti egyenlőségről: Egyenlő méltóság és női jogok

április 21, 2016 - 00:00
Fotó: FES (KATTINTS A KÉPRE A GALÉRIA MEGTEKINTÉSÉHEZ)

A Friedrich-Ebert-Stiftung a „Nemek közötti igazságosság Kelet-Közép-Európában” című, 2012 óta futó regionális programja keretében 2016. március 21-én tartotta „Egyenlő méltóság és női jogok” című párbeszédfórumát. Mi az emberi méltóság fogalmának politikai relevanciája? Milyen viszonyban van az egyenlőséggel és az egyenlő jogokkal? Van-e különbség nők és férfiak méltósága között? Mit jelent a méltóság az állam szerepéről való elképzeléseink, illetve a média szabadsága szempontjából?

"Tudom, milyen az, mikor apám fojtogat, s nem érdekel semmi, csak haljak már meg végre"

szeptember 10, 2016 - 23:20

Pintér Marianna túlélő, blogger, nők és gyermekek elleni erőszak ellen küzdő aktivista, az csapat tagja. Az alábbi beszéde az első Angyalhír Emléksétán, 2015. június 29-én hangzott el. 

 

Én a családon belüli erőszak több formáját megtapasztaltam.