Brunszvik Teréz, az első magyar óvoda megalapítója (1775–1861)

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Brunszvik Teréz, az első magyar óvoda megalapítója (1775–1861)

január 01, 2019 - 00:00
Unokahúgával, Teleki Blankával együtt a magyar nőnevelés úttörője.

Brunszvik Teréz - Szinay István metszete, 1860 (részlet)

1775. július 27-én született Pozsonyban, nevét Mária Terézia után kapta. Három fiatalabb testvére volt: Ferenc (az ő lánya lesz Brunszvik Júlia), Jozefin és Karolina (az ő lánya lesz Teleki Blanka). Apja, Brunszvik Antal gróf 1790-ben a pozsonyi diétán felszólalt a nőnevelés és az állami lányiskolák szervezése érdekében. Felfigyelt Teréz zenei tehetségére, zongorázni taníttatta, így a kislány már hatévesen zenekari kísérettel közönség előtt eljátszotta Rosetti zongoraversenyét. A tehetséges, szívesen tanuló gyerek komponálással, valamint vers- és novellaírással is próbálkozott - műveltségét azonban később hiányosnak érezte.

Apja korán meghalt, a mélyen gyászoló lány tizenhat éves korában a saját összegyűjtött pénzén vörös márvány emlékművet emeltetett neki. Küldetéstudata ekkortájt alakult ki, megfogadta, hogy sosem megy férjhez, hanem a társadalom jobbításának szenteli életét. (Valóban nem alapított családot, később ezt szerelmi csalódásának tulajdonította - megalkudni nem akart.) 1810-től élete végéig részletes naplókat írt, ezekből kirajzolódik rendkívüli önfegyelemmel bíró, lelkiismeretes egyénisége. 

Anyja, Seeberg Anna nemsokára Bécsbe utazott a gyerekeivel, ekkor kötött a család életre szóló barátságot Beethovennel.  Egy később kialakult mendemonda szerint Teréz volt a "halhatatlan kedves", de levelezésük alapján inkább barátok lehettek, és az ekkor még csak feltörekvő zeneszerzőt Jozefinhez fűzte kölcsönös, de a társadalmi osztálykülönbség miatt reménytelen vonzalom. 

Teréz később Jozefin családjánál Svájcban élt. Itt, Yverdunben megismerkedett a neves pedagógussal, Pestalozzival, aki nagy hatást tett rá: felismerte a köznevelés fontosságát és ezeket az eszméket itthon is meg akarta valósítani. Kisdedóvót, szegényházat, munkásotthont és ipariskolát akart alapítani. 

Hamarosan Budára költözött. Állítólag ő állította fel Magyarországon az első karácsonyfát. 

Az első óvodát – korabeli nevén: kisdedóvót – ő nyitotta meg az egész Habsburg Monarchiában, 1828. június 1-jén, Angyalkert név alatt, édesanyja budai házában, a mai Mikó utca és Attila út sarkán. 1836-ban egyesületet alapított az óvodák elterjesztésére. További 11 óvodát indított útjára, haláláig 80-ra nőtt ezen intézmények száma. Magyarországon kívül is munkálkodott, Bécsben, Regensburgban, Münchenben stb. is az ő kezdeményezésére alapítottak ilyen intézményeket. A tervezett ipariskolát is felállította. MIndezt jelentős ellenállás közepette tette: az osztrákok azzal gyanúsították meg, hogy "kis carbonarikat" (monarchiaellenes lázadókat) neveltet.

Ezért egy időre ismét külföldre ment, megfigyelte az ottani intézeteket és arra jutott, hogy a nevelés legfontosabb eleme a jó tanító. Követlkező célja a nővevelés megalapozása, és tanítóképző intézet felállítása volt, de az arisztokráciában nem sok megértésre talált. A tanítóképzőt végül nem sikerült létrehoznia, azonban unokahúgával, val (Brunszvik Karolina és Teleki Imre gróf leányával) létrehozták az első magyar nőnevelő intézetet. 

Másik unokahúga, Brunszvik Júlia (társ)kezdeményezésére Pesten, a Kalap u. 1. sz. alatt 1852-ben Majer István vezetésével megnyílt az ország első (és a monarchia második) bölcsődéje. Júlia a Budai Jótékony Nőegylet elnöke is volt. 

Brunszvik Teréz 1861-ben halt meg. Élete vége felé így írt: 

Amit gondoltam, tettem, és megvalósítottam, az nem volt érdem, hanem belső ösztön, aminek nem tudtam és nem akartam ellenállni.

1865-ben az Országos Széchényi Könyvtár ( által létrehozott) dísztermében emlékülést tartottak tiszteletére. Az egyik felszólaló Brunszvikot Széchenyi Istvánnal állította párhuzamba, aki „az anyagi fejlődést, az indusztrializmust indította meg és közvetlenül rakta le alapjait annak a Magyarországnak, amely csak ’lesz’ – Brunswick Teréz az indusztrializmus nyomában járó (…) veszedelmeket igyekezett közneveléssel tompítani”.

Művei:

  • Felszólítás egy intézet felállítása iránt, melyet a kis gyermekeket gyámnevelő intézetek számára tanítók készítenének hazánk minden részeiben. Hely és év n. 4r.
  • Rajza azon véghetetlen haszonnak, melyeket a kis gyermekek oskolái nyújtanak. Hely és év n. 4r.
  • Rendszabási a nemzeti egyesületnek, a kisdedek koránti nevelésére nézve gyám- és képzőintézetek által. Pest, 1830.

1938-ban kiadták naplófeljegyzéseit Brunszvik Teréz grófnő naplói és feljegyzései címmel (szerkesztette és a bevezetőt írta  - az első magyar könyvtárosnő).

 

Felhasznált irodalom:

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



„Bálványozott bábok voltunk, legyünk emberekké” - Teleki Blanka (1806–62), a magyar nőnevelés úttörője

január 02, 2019 - 00:00
Teleki Blanka

A sors fintora: Teleki Blanka édesapja, gróf Teleki Imre jelmondata a hosszúfalvai kastély homlokzatára vésve az alábbi volt: „Qui bene latuit bene vixit − Aki jól rejtőzködött, jól élt” (Ovidius). Ugyanakkor a grófnő és unokahúga, teljes életpályája ennek a mondatnak a cáfolatává lett.

Maybanke Anderson ausztrál tanár, szüfrazsett (1845–1927)

március 31, 2018 - 18:20

Az angliai Kingston-on-Thames-ben született, szüleivel 1855-ben emigráltak Ausztráliába. Sydneyben telepedtek le, édesanyja bíztatására ott végezte el a tanárképzőt. 1867-ben házasságot kötött Edmund Kay Wolstenholme kereskedővel, hét gyerekük született. A férfi alkoholista lett, 1884-ben elhagyta családját. Hogy el tudja tartani a magát és gyerekeit, Maybanke iskolát alapított lányok számára, ahol felkészítette tanulóit az egyetemi felvételire. A modern módszereket alkalmazó iskola hamarosan népszerű lett. Oktatói munkája mellett komoly szerepet vállalt a nőjogi mozgalomban.

Karacs Teréz pedagógus (1808–1892)

január 03, 2019 - 09:00

Apja Ferenc rézmetsző, anyja Takács Éva, az első magyar nő, aki nyilvános publikációban arról értekezett, hogy azonos képesítés mellett a nők a férfiakkal egyenértékű tudományos, művészeti és politikai teljesítményre lennének képesek. A családban mind a hat gyerek alapos nevelést kapott.  A Karacs-házat látogatták a kor neves írói, művészei, így Teréz inspiráló környezetben nőtt fel. 

Narcyza Żmichowska lengyel író, aktivista, feminista (1819–1876)

március 31, 2018 - 16:38

Varsóban született, elszegényedett, haladó elveket valló nemesi családba. Az Institut Guwernantek elvégzése után 1835-38 között az intézet tanára volt, majd az előkelő Zamoyski családnál vállalt nevelőnői állást. Velük utazott Párizsba, ahol találkozott fivérével, aki forradalmi tevékenysége miatt menekültként élt ott. Bekapcsolódott a lengyel emigránsok életébe és megismerkedett a feminizmus eszméjével.

Farkas Edith, a Szociális Missziótársulat alapítója, író (1877–1942)

május 07, 2019 - 23:18

1877-ben született nemesi családban. Egyedüli gyerek volt, amit sajnált ugyan, de ez alkalmat adott neki a magányos elmélyülésre. Tanulmányai alatt szembesült a társadalmi egyenlőtlenségekkel és a nyomorral, ezért belépett a szegényeket segélyező Szent Erzsébet Egyesületbe. Társadalmi osztálya és kora általános felfogása ellenére tovább akart tanulni: a soproni Orsolyáknál szerzett tanítónői oklevelet.

"Aki csak annyit tesz, amennyi a kötelessége, az szolga" - Kasztner Janka pedagógus (1850–1923)

január 09, 2019 - 00:00

1850-ben Ladoméren született gazdatiszt lányaként. Győrött, Zalud Antonia magánnevelőintézetében tanult, ahol, miután apja kereset nélkül maradt, segédtanítói állást vállalt. 1871-ben felvételt nyert  tanítónőképzőjébe. 1872-ben a Zichy Antal által kitűzött néhány aranyból álló pályadíjat: "Melyek a nőnevelésnek hazánkban mutatkozó főbb hiányai?" c. pályakérdésre, 16 pályázó közűl ő nyerte el.

Teleki Jozefin (Teleki Sándorné), a magyar nőnevelés úttörője

február 23, 2019 - 00:30

Az erdélyi gernyeszegi Teleki kastélyban született (a Teleki-család református ágában) 1838. október 20-án, apja Teleki Domokos gróf, anyja Tima grófnő. Házi tanára Gyulai Pál volt. Tizennyolc évesen hozzáment Teleki Sándor Pest megyei nagybirtokoshoz, akivel Gyömrőre költözött.

Büttner Lina író, műfordító (1846–1917)  

december 25, 2017 - 23:06

A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése.

Emma Graf svájci tanár, szüfrazsett (1865–1926)

október 11, 2017 - 16:35

Langenthalban született, jómódú üzletember lánya, a tanítóképző elvégzése után 1887-től szülővárosában tanított. Később a berni egyetem bölcsészkarán folytatta tanulmányait, 1901-ben védte meg doktori értekezését. 1907-ben ő volt az első nő, aki a Tanárképző főiskolán tanári állást kapott. 1902 és 1920 között a Schweizerischen Lehrerinnenvereins (Svájci tanárok egyesülete) elnöke volt. 1912-től aktivan részt vett a szüfrazsett mozgalomban, 1915-ben alapítója és egyik szerkesztője volt a Jahrbuch der Schweizerfrauen-nek.