Bohusné Szőgyény Antónia (1803–1890)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Bohusné Szőgyény Antónia (1803–1890)

május 09, 2019 - 22:37

1803-ban született Budapesten. Görgei Artúr unokatestvére. Gyermekkorában jó nevelést kapott, latinul, németül, angolul, franciául tanult. Zongoratanára Liszt Ferenc volt, aki tehetségesnek tartotta, a legkedvesebb tanítványának nevezte. zel ismerték egymást, nagy hatást gyakorolt rá a grófnő. Levelezésben állt nel is.

A világosi báró Bohus Jánoshoz, Arad vármegye főispánjához ment feleségül. A feudális hierarchiát makacsul fenntani akaró férjével teljesen ellentétes elveket vallott: segítette a szegényeket, sokat jótékonykodott, támogatta a művészeket, költőket, írókat. Világoson óvodát és német-magyar vegyes tannyelvű iskolát alapított az 1840-es években. 1844-ben a Maros elöntötte Aradot, ekkor gyűjtést rendezett az árvíz áldozatainak segítésére és a helyreállítási munkálatokra. 1848-ban a honvédeket segítette ruhával, élelemmel, a kastélyban pedig kórház működött. Brunszvik kérésére részletes feljegyzést készített a fegyverletétel eseményeiről. A szabadságharc leverése után is segítette a volt honvédeket, emiatt Haynau többször magához hívatta. 

A téli időszakokat Pesten töltötte, ahol Sas utcai lakásában szalont tartott fenn. Rendszeres látoigatói voltak Vörösmarty, báró Eötvös József, Reguly Antal, Liszt Ferenc, Trefort Ágoston. Támogatta az írókat, művészeket. 

1859-ben Hölgybizottságot szervezett azzal a nemes céllal, hogy pénzt gyűjtsön az 1847-ben hivatalosan is megnyitott Magyar Nemzeti Múzeum üresen álló termeinek berendezéséhez. Ennek nyomán vált lehetővé, hogy megépítsék és berendezzék a múzeum egyik legreprezentatívabb helyiségét, amely nevét az alapítóról, Széchényi Ferencről kapta.

1865-ben az általa kezdeményezett gyűjtésből rendezték be az Országos Széchényi Könyvtár dísztermét, melynek egyik első rendezvénye a Brunszvik tiszteletére tartott emlékülés volt. 

Három évtizedig a Pesti Jótékony Nőegylet elnöke.

A Rudnyánszky-nyomdában lányok taníttatását támogatta. Amikor 1869-ben megnyílt az első Magyar Királyi Tanítónő Képezde, ő ajánlotta t az igazgatónői székbe. 

1883-ban vonult vissza a férje halálakor. 1884-ben köztéri kutat építtetett a kastély közelében, amely felett ma a szobra áll (1910-ben emelték). 1890. január 5-én halt meg.

 

Felhasznált irodalom:

 

 

Büttner Lina író, műfordító (1846–1917)  

december 25, 2017 - 23:06

A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése.

Farkas Edith, a Szociális Missziótársulat alapítója, író (1877–1942)

május 07, 2019 - 23:18

1877-ben született nemesi családban. Egyedüli gyerek volt, amit sajnált ugyan, de ez alkalmat adott neki a magányos elmélyülésre. Tanulmányai alatt szembesült a társadalmi egyenlőtlenségekkel és a nyomorral, ezért belépett a szegényeket segélyező Szent Erzsébet Egyesületbe. Társadalmi osztálya és kora általános felfogása ellenére tovább akart tanulni: a soproni Orsolyáknál szerzett tanítónői oklevelet.

"Aki csak annyit tesz, amennyi a kötelessége, az szolga" - Kasztner Janka pedagógus (1850–1923)

január 09, 2019 - 00:00

1850-ben Ladoméren született gazdatiszt lányaként. Győrött, Zalud Antonia magánnevelőintézetében tanult, ahol, miután apja kereset nélkül maradt, segédtanítói állást vállalt. 1871-ben felvételt nyert  tanítónőképzőjébe. 1872-ben a Zichy Antal által kitűzött néhány aranyból álló pályadíjat: "Melyek a nőnevelésnek hazánkban mutatkozó főbb hiányai?" c. pályakérdésre, 16 pályázó közűl ő nyerte el.

Teleki Jozefin (Teleki Sándorné), a magyar nőnevelés úttörője

február 23, 2019 - 00:30

Az erdélyi gernyeszegi Teleki kastélyban született (a Teleki-család református ágában) 1838. október 20-án, apja Teleki Domokos gróf, anyja Tima grófnő. Házi tanára Gyulai Pál volt. Tizennyolc évesen hozzáment Teleki Sándor Pest megyei nagybirtokoshoz, akivel Gyömrőre költözött.

Brunszvik Teréz, az első magyar óvoda megalapítója (1775–1861)

január 01, 2019 - 00:00
Brunszvik Teréz - Szinay István metszete, 1860 (részlet)

1775. július 27-én született Pozsonyban, nevét Mária Terézia után kapta. Három fiatalabb testvére volt: Ferenc (az ő lánya lesz Brunszvik Júlia), Jozefin és Karolina (az ő lánya lesz Teleki Blanka). Apja, Brunszvik Antal gróf 1790-ben a pozsonyi diétán felszólalt a nőnevelés és az állami lányiskolák szervezése érdekében. Felfigyelt Teréz zenei tehetségére, zongorázni taníttatta, így a kislány már hatévesen zenekari kísérettel közönség előtt eljátszotta Rosetti zongoraversenyét.