Bohusné Szőgyény Antónia (1803–1890)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Bohusné Szőgyény Antónia (1803–1890)

május 09, 2019 - 22:37

1803-ban született Budapesten. Görgei Artúr unokatestvére. Gyermekkorában jó nevelést kapott, latinul, németül, angolul, franciául tanult. Zongoratanára Liszt Ferenc volt, aki tehetségesnek tartotta, a legkedvesebb tanítványának nevezte. zel ismerték egymást, nagy hatást gyakorolt rá a grófnő. Levelezésben állt nel is.

A világosi báró Bohus Jánoshoz, Arad vármegye főispánjához ment feleségül. A feudális hierarchiát makacsul fenntani akaró férjével teljesen ellentétes elveket vallott: segítette a szegényeket, sokat jótékonykodott, támogatta a művészeket, költőket, írókat. Világoson óvodát és német-magyar vegyes tannyelvű iskolát alapított az 1840-es években. 1844-ben a Maros elöntötte Aradot, ekkor gyűjtést rendezett az árvíz áldozatainak segítésére és a helyreállítási munkálatokra. 1848-ban a honvédeket segítette ruhával, élelemmel, a kastélyban pedig kórház működött. Brunszvik kérésére részletes feljegyzést készített a fegyverletétel eseményeiről. A szabadságharc leverése után is segítette a volt honvédeket, emiatt Haynau többször magához hívatta. 

A téli időszakokat Pesten töltötte, ahol Sas utcai lakásában szalont tartott fenn. Rendszeres látoigatói voltak Vörösmarty, báró Eötvös József, Reguly Antal, Liszt Ferenc, Trefort Ágoston. Támogatta az írókat, művészeket. 

1859-ben Hölgybizottságot szervezett azzal a nemes céllal, hogy pénzt gyűjtsön az 1847-ben hivatalosan is megnyitott Magyar Nemzeti Múzeum üresen álló termeinek berendezéséhez. Ennek nyomán vált lehetővé, hogy megépítsék és berendezzék a múzeum egyik legreprezentatívabb helyiségét, amely nevét az alapítóról, Széchényi Ferencről kapta.

1865-ben az általa kezdeményezett gyűjtésből rendezték be az Országos Széchényi Könyvtár dísztermét, melynek egyik első rendezvénye a Brunszvik tiszteletére tartott emlékülés volt. 

Három évtizedig a Pesti Jótékony Nőegylet elnöke.

A Rudnyánszky-nyomdában lányok taníttatását támogatta. Amikor 1869-ben megnyílt az első Magyar Királyi Tanítónő Képezde, ő ajánlotta t az igazgatónői székbe. 

1883-ban vonult vissza a férje halálakor. 1884-ben köztéri kutat építtetett a kastély közelében, amely felett ma a szobra áll (1910-ben emelték). 1890. január 5-én halt meg.

 

Felhasznált irodalom:

 

 

Farkas Edith, a Szociális Missziótársulat alapítója, író (1877–1942)

május 07, 2019 - 23:18

1877-ben született nemesi családban. Egyedüli gyerek volt, amit sajnált ugyan, de ez alkalmat adott neki a magányos elmélyülésre. Tanulmányai alatt szembesült a társadalmi egyenlőtlenségekkel és a nyomorral, ezért belépett a szegényeket segélyező Szent Erzsébet Egyesületbe. Társadalmi osztálya és kora általános felfogása ellenére tovább akart tanulni: a soproni Orsolyáknál szerzett tanítónői oklevelet.

"Aki csak annyit tesz, amennyi a kötelessége, az szolga" - Kasztner Janka pedagógus (1850–1923)

január 09, 2019 - 00:00

1850-ben Ladoméren született gazdatiszt lányaként. Győrött, Zalud Antonia magánnevelőintézetében tanult, ahol, miután apja kereset nélkül maradt, segédtanítói állást vállalt. 1871-ben felvételt nyert  tanítónőképzőjébe. 1872-ben a Zichy Antal által kitűzött néhány aranyból álló pályadíjat: "Melyek a nőnevelésnek hazánkban mutatkozó főbb hiányai?" c. pályakérdésre, 16 pályázó közűl ő nyerte el.

Büttner Lina író, műfordító (1846–1917)  

december 25, 2017 - 23:06

A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése.

Teleki Jozefin (Teleki Sándorné), a magyar nőnevelés úttörője

február 23, 2019 - 00:30

Az erdélyi gernyeszegi Teleki kastélyban született (a Teleki-család református ágában) 1838. október 20-án, apja Teleki Domokos gróf, anyja Tima grófnő. Házi tanára Gyulai Pál volt. Tizennyolc évesen hozzáment Teleki Sándor Pest megyei nagybirtokoshoz, akivel Gyömrőre költözött.