„Az ifjúság forrása”: Ana Aslan román orvos, öregedéskutató

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

„Az ifjúság forrása”: Ana Aslan román orvos, öregedéskutató

január 01, 2019 - 19:21
A világ első geriátriai intézetének létrehozója.

Brailában született. A bukaresti orvostudományi egyetem hallgatója volt 1915 és 1922 között, doktori értekezését 1924-ben védte meg. Kardiológiára, geriátriára, gerontológiára szakosodott, kutatásai komoly eredményeket hoztak.

Az 1940-es évek végén fejlesztette ki a később az “ifjúság forrása” néven reklámozott, öregedésgátló Gerovital H3-at. 1952-ben megalapította Bukarestben a Geriátriai Intézetet. A Gerovital fogadtatása vegyes volt, az Egyesült Államokban nem fogadták el, több országban viszont komoly elismerést kapott. Sok híres ember - Mao Ce Tung, Charles de Gaulle, Salvador Dali, Sir Winston Churchill, Charlie Chaplin, Marlene Dietrich, Greta Garbo, Konrad Adenauer, John F. Kennedy és a Ceausescu házaspár - is élt vele.

1976-ban Elena Polovrăgeanu gyógyszerésszel közösen kifejlesztette a bőr öregedését gátló Aslavitalt.

Többek között a Science Academy of New York, a World Union of Prophylactic and Hygiene Medicine tagja volt, a European Center for Medical Research tiszteletbeli tagjává, az International Association of Gerontology elnökévé választotta.

Több kitüntetés, mint pl. a Dag Hamarskjoeld International Prize, Officer of the Order Merito Della Republica Italiana, Leonard Bernand” International Prize and Medal birtokosa. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



A világ első női idegsebésze: Sofia Ionescu-Ogrezeanu román orvos (1920–2008)

május 25, 2015 - 22:02

1939-ben a bukaresti orvosi egyetemen kezdte meg tanulmányait. 1943 nyarán a Fălticeni kórház sebészeten dolgozott önkéntesként, főleg amputációkat végzett. 1943 októberétől a bukaresti 9. számú kórház rezidense volt, a város bombázása alatt neki kellett egy sürgős agyműtétet elvégeznie. Diplomájának kézhezvétele után a kórház híres vezető idegsebésze, Dimitrie Bagdascar felajánlotta, hogy lépjen be a csapatába. Az ott töltött 47 év alatt szakterületén nemcsak hazájában, de az egész világon elismert lett. 

Maria Cutarida-Crătunescu román orvos, feminista (1857–1919)

március 18, 2016 - 00:32

1857. február 10-én született. Középiskoláit Bukarestben végezte. 1877-ben beiratkozott a zürichi egyetem orvoskarára, majd tanulmányait a montpellieri egyetemen folytatta, a román újságok állandó figyelme mellett. 1884-ben megkapta doktori diplomáját, hazatért, magánpraxist nyitott és sikertelenül megpályázott egy nőgyógyászi állást a Brâncovenesc kórházban. 1886-tól az Elena Doamna női menhely egészségügyi vezetője volt, 1891-ben kinevezték a bukaresti Filantropia kórház nőgyógyász főorvosának. Orvosi munkája mellett szociális és nőjogi területen végzett komoly munkát.

Fugulyán Katalin szemészorvos (1888–1969)

május 25, 2015 - 21:22
1888. január 24-én született orvoscsaládban. Az első diplomás erdélyi orvosnők egyike. A kolozsvári egyetemen szerzett orvosi diplomát. Tanársegédként dolgozott a kolozsvári szemészeti klinikán, majd 1920-tól 1938-ig iskolai orvos és középiskolai tanár. 1940 és 1944 között egyetemi adjunktus volt, majd 1944-45-ben a magyar nyelvű szemészeti előadások mb. egyetemi tanára. Szakcikkeit az Erdélyi Múzeum Egyesület Értesítője, a Magyar Népegészségügyi Szemle és a kolozsvári Orvosi Szemle közölte.
 

Rosetta Sherwood Hall amerikai orvos, misszionárius (1865–1951)

május 30, 2015 - 22:16

Libertyben (N.Y.) született, Philadelphiában a Woman's Medical College of Pennsylvania hallgatója volt. Koreába ment, ahol férjhez ment egy kanadai orvoshoz, ezzel elvesztette amerikai állampolgárságát. Látás- és hallássérülteket kezelt, kidolgozta  koreai nyelvre a braille írást, iskolát hozott létre vak és süket gyermekeknek. Alapítója volt 1928-ban a Chosun Women's Medical Training Institute-nak, tervei szerint itt idővel nők tanulhatnak orvosnak. Férje halála után is Koreában dolgozott tovább, gyógyított, kórházakat hozott létre, segítette a lányok továbbtanulását.

Thinagl Szerafin, az első magyar gyógyszerésznő (1880–1956)

december 27, 2016 - 16:59

Az első magyar gyógyszerésznő Thinagl Szerafin Nagyszombaton született, kisnemesi családba. Családja ellenkezése dacára 1898-ban gyógyszerész gyakornoknak állt, az így keresett pénzből pedig Kolozsvárra utazott, ahol beiratkozott az egyetemre. Nő lévén csak a tanárral együtt léphetett be az előadóterembe, és nem ülhetett a férfihallgatók közé, külön széket kapott. Minden nehézség ellenére 1903-ban kitüntetéssel diplomázott. Egy évre rá házasságot kötött Pesthy Miklós gyógyszerésszel, Déván nyitottak gyógyszertárat, amit közösen vezettek.

Suzanne LaFlesche Picotte amerikai orvos (1865–1915)

április 22, 2017 - 01:30

Az első indián orvosnő az Egyesült Államokban. Az omaha törzs rezervátumában (Nebraska) született és nőtt fel. 1884-ben a Hampton Institute hallgatója volt, orvosi diplomáját a pennsylvaniai  Women's Medical College-ban szerezte. Tanulmányainak költségeit az Office of Indian Affairs és a Women's National Indian Association fedezte. 1889-ben diplomázott egy év szakmai gyakorlatot tötltött Philadelphiában, majd hazatért és a rezervátum orvosa lett, többezer páciens tartozott hozzá. A gyógyításon kívül gondot fordított az egészséges életmódra való neveléssel.

Az eldobható pelenka feltalálója: Marion Donovan

október 14, 2017 - 23:18

Fort Wayne-ben született 1917-ben. Gyerekkorában sok időt töltött feltaláló apja műhelyében, akitől eltanulta a problémamegoldó gondolkodást. A Rosemont College-ban végzett 1939-ben, mesterdiplomáját a Yale egyetemen szerezte 1958-ban. A Harper's Bazaar és a Vogue lapoknak  dolgozott lánya születéséig. A pelenkázás megkönnyítésére találta ki az első, zuhanyfüggönyből varrt nedvességálló pelenkát. Találmányát szabadalmaztatta, de  nem talált rá gyártót, ezért saját vállalkozást nyitott, amely hamar sikeres lett.

Megtalálta a szülés utáni vérzés ellenszerét: Utako Okamoto japán orvos, kutató (1918–2016)  

április 01, 2019 - 16:07

A szülés utáni végzetes vérzést csillapító tranexaminsav felfedezője Tokióban született. 1936-ban kezdte egyetemi tanulmányait, 1941-ben diplomázott. Az egyetem fiziológiai tanszékén kutató asszisztensként kezdett, majd férjével együtt a Keio egyetem kutatója lett. 1962-ben publikálta felfedezését, hogy a tranexaminsav 27-szer hatásosabb a vérveszteség kezelésére, mint bármelyik más ismert anyag. 1966-ban egyetemi tanári kinevezést kapott a Kobe Gakuin egyetemen, ahol nyugdíjazásáig dolgozott.

Lovisa Åhrberg svéd sebész (1801–1881)  

május 15, 2019 - 00:38

A XVIII. században és még azután is jóideig az ápolónők nem voltak iskolázottak, az orvosoktól és egymástól tanulták meg a tennivalókat. Lovisa anyja és nagyanyja ilyen nővér volt, gyakran elkísérte őket a betegekhez. Felnőttkorában egy stockholmi családnál szolgált, szabadidejében a környezetében lévő szegényeket gyógyította ingyen. Sikeres kezeléseinek híre terjedt, gazdag emberek hívták és jól megfizették, 1840-től kizárólag orvoslással foglalkozott.

Franziska Tiburtius német orvos (1843–1927)

május 25, 2015 - 21:23

1843. január 24-én született. Az első német orvosnők egyike. Mivel német egyetemek nem fogadtak női orvostanhallgatókat,  Zürichben tanult és ott diplomázott kitüntetéssel 1876-ban. Egy évre Drezdában volt nőgyógyászati gyakorlaton Franz von Winckel professzornál, aki azon kevesek közé tartozott, akik egyetértettek a női orvosképzéssel. Ezután évfolyamtársával, Emilie Lehmus-al nyitottak Berlinben rendelőt. Rengeteg nehézséget kellett leküzdeniük, a hivatalok packázásait, a férfi kollegák ellenállását, rosszakarókat, akik még a névtáblájukat is rendszeresen lelopták.

Isala Van Diest, az első belga orvosnő, feminista (1842–1916)

május 25, 2015 - 22:06
Isala Van Diest

Az első orvosnő és az első diplomás nő Belgiumban. A kor szokásaitól eltérően apja lányainak és fiának azonos oktatást biztosított. Mivel Belgiumban lányok nem járhattak gimnáziumba, Isala Svájcban járta a középiskolát. 1873-ban tért haza és jelentkezett a Leuveni katolikus egyetem orvoskarára, ahol visszautasították és azt tanácsolták neki, legyen bába.

Ligeti Magda ideggyógyász, pszichoanalitikus (1909 - 1977)

május 30, 2015 - 22:22

A szegedi egyetemen diplomázott, 1935-től 1943-ig a Zsidó-kórház idegosztályán dolgozott. A háború után intézeti főorvosként pszichoterápiával, gyerekek nemi felvilágosításával foglalkozik, cikkeket, könyveket publikál a témában.

Néhány műve:

  • Menekülő lelkek;
  • Gyermekeknek felnőttekről;
  • Igaz-e, hogy a gólya hozza a gyereket?

Utóbbit 1947-ben betiltották. (Sajnos többek között Slachta Margit szorgalmazására.)