"Az ifjúság forrása": Ana Aslan román orvos, öregedéskutató

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

"Az ifjúság forrása": Ana Aslan román orvos, öregedéskutató

január 01, 2019 - 19:21
A világ első geriátriai intézetének létrehozója.

Brailában született. A bukaresti orvostudományi egyetem hallgatója volt 1915 és 1922 között, doktori értekezését 1924-ben védte meg. Kardiológiára, geriátriára, gerontológiára szakosodott, kutatásai komoly eredményeket hoztak. Az 1940-es évek végén fejlesztette ki a később az “ifjúság forrása” néven reklámozott, öregedésgátló Gerovital H3-at. 1952-ben megalapította Bukarestben a Geriátriai Intézetet. A Gerovital fogadtatása vegyes volt, az Egyesült Államokban nem fogadták el, több országban viszont komoly elismerést kapott. Sok híres ember - Mao Ce Tung, Charles de Gaulle, Salvador Dali, Sir Winston Churchill, Charlie Chaplin, Marlene Dietrich, Greta Garbo, Konrad Adenauer, John F. Kennedy és a Ceausescu házaspár - is élt vele. 1976-ban Elena Polovrăgeanu gyógyszerésszel közösen kifejlesztette a bőr öregedését gátló Aslavitalt. Többek között a Science Academy of New York, a World Union of Prophylactic and Hygiene Medicine tagja volt, a European Center for Medical Research tiszteletbeli tagjává, az International Association of Gerontology elnökévé választotta. Több kitüntetés, mint pl. a Dag Hamarskjoeld International Prize, Officer of the Order Merito Della Republica Italiana, Leonard Bernand” International Prize and Medal birtokosa. 

 

 

A világ első női idegsebésze: Sofia Ionescu-Ogrezeanu román orvos (1920–2008)

május 25, 2015 - 22:02

1939-ben a bukaresti orvosi egyetemen kezdte meg tanulmányait. 1943 nyarán a Fălticeni kórház sebészeten dolgozott önkéntesként, főleg amputációkat végzett. 1943 októberétől a bukaresti 9. számú kórház rezidense volt, a város bombázása alatt neki kellett egy sürgős agyműtétet elvégeznie. Diplomájának kézhezvétele után a kórház híres vezető idegsebésze, Dimitrie Bagdascar felajánlotta, hogy lépjen be a csapatába. Az ott töltött 47 év alatt szakterületén nemcsak hazájában, de az egész világon elismert lett. 

Maria Cutarida-Crătunescu román orvos, feminista (1857–1919)

március 18, 2016 - 00:32

1857. február 10-én született. Középiskoláit Bukarestben végezte. 1877-ben beiratkozott a zürichi egyetem orvoskarára, majd tanulmányait a montpellieri egyetemen folytatta, a román újságok állandó figyelme mellett. 1884-ben megkapta doktori diplomáját, hazatért, magánpraxist nyitott és sikertelenül megpályázott egy nőgyógyászi állást a Brâncovenesc kórházban. 1886-tól az Elena Doamna női menhely egészségügyi vezetője volt, 1891-ben kinevezték a bukaresti Filantropia kórház nőgyógyász főorvosának. Orvosi munkája mellett szociális és nőjogi területen végzett komoly munkát.

Florence Nightingale 1820-1910

május 12, 2013 - 05:37
Május 12-én tartják az ápolónők világnapját, annak az angol nőnek a születésnapján, aki kidolgozta a modern ápolási elveket és az ápolónői munkát megbecsült hivatássá emelte. 
 
Nevét Firenzéről kapta, a városról, ahol született. Az előkelő társasághoz tartozó gazdag szülők két lányukat a kor igényeinek megfelelően nevelték – irodalmat, nyelveket, zenét és rajzot tanultak, és készültek a rangjuknak megfelelő házasságra. 
 

Ausztrál orvosnő a gyermekbénulás ellen: Dame Annie Jean Macnamara

május 25, 2015 - 21:45

A Melbourne-i egyetemen szerzett orvosi diplomát, 1923-tól a Royal Children's Hospital-ben kapott állást. (Nem volt egyszerű, a kórház vezetése először elutasította a jelentkezését, mivel a kórházban nem volt WC orvosnők számára.) A gyermekbénulási járvány idején bebizonyította, hogy a vírusnak több fajtája van, ez fontos volt a későbbi szérum kifejlesztéséhez. 1925-1931 között a Poliomyelitis Committee of Victoria konzultánsa volt. A Rockefeller alapítvány utazó ösztöndíjával Angliában és az Egyesült Államokban ortopédiai tanulmányokat folytatott.

Elisabeth Kübler-Ross pszichiáter, író (1926–2004)

május 25, 2015 - 22:59
Elisabeth Kübler-Ross

A halálközeli kutatások úttörője, haldoklókkal való bánásmód szakértője.

Szakterületén alapműnek tartott könyve a gyász feldolgozásáról, az On Death and Dying (magyarul megjelent: A halál és a hozzá vezető út, ford. Dr. Blasszauer Béla, Budapest: Gondolat, 1988), melyben először írja le a gyász öt szakaszát: 1. elutasítás, 2. düh, 3. alkudozás, 4. depresszió, 5. belenyugvás.Utolsó munkája On Grief and Grieving címmel röviddel halála előtt jelent meg. 

Elizabeth Bagshaw kanadai orvos (1881–1982)

március 18, 2016 - 01:20
Elizabeth Bagshaw kanadai orvos

Kanada első doktornőinek egyike, az első – abban az időben illegális – születésszabályozási klinika létrehozója. A torontói egyetemen diplomázott 1906-ban, majd Hamiltonba költözött és ott kezdett praktizálni. 1932-től 1966-ig volt a családtervezési klinika vezetője, amely csak 1969-ban kapta meg a hivatalos működési engedélyt. Ő volt a legidősebb praktizáló orvos Kanadában, 95 éves koráig dolgozott. Életéről Doctor Woman: The Life and Times of Dr. Elizabeth Bagshaw címen készült film.

Mary Putnam Jacobi amerikai orvos, női választójogi aktivista (1842–1906)

december 17, 2016 - 19:07

Londonban született, ahol amerikai apja a Wiley & Putnam kiadó angliai kirendeltségének vezetőjeként tartózkodott. A család 1848-ban visszatelepült New York City-be. Mary 18 évesen két novellát jelentetett meg, és többek közt től (az első nő, aki az USA-ban orvosi diplomát kapott) orvostudományt tanult. Apja a kezdeti viszolygás után végül elfogadta és támogatta lánya törekvését.

Hattie Alexander amerikai mikrobiológus, gyermekgyógyász (1901–1968)

május 25, 2015 - 21:49

A Johns Hopkins School of Medicine-en diplomázott, gyakorlóévét a baltimori Harriet Lane gyermekgyógyászatán töltötte. Itt találkozott azzal a betegséggel, amely egész további tudományos munkáját meghatározta: az influenzás agyhártyagyulladással, amely gyermekeknél 100%-os halálozással járt. A New York-i Babies Hospital mikrobiológiai laboratóriuma vezetése alatt szakmai etalonná vált. Első komoly tudományos sikere 1939-ben volt, amikor az általa kikísérletezett gyógyszerrel influenzás agyhártyagyulladásos csecsemők teljes gyógyulásáról tudott beszámolni.

Nielsine Nielsen, az első dán orvosnő (1850–1916)

június 11, 2015 - 16:31
Nielsine Nielsen

Az első dán diplomás nő, az első dán orvosnő Svendborgban nevelkedett. Koppenhágában a Froknerne Villemoes-Qvistgaards Institut-ban tanítói képesítést szerzett, de orvos szeretett volna lenni. C.E. Fenger képviselő segítségét kérte, aki ismert támogatója volt a nőjogi mozgalomnak. 1875-ben megjelent a rendelet, amely engedélyezte a nők egyetemi felvételét, így 1877-ben másodmagával megkezdhette tanulmányait. A Dansk Kvindesamfund-tól (Dán nőszervezet) kapott anyagi támogatást. Diplomája megszerzése után Koppenhágában kezdett praktizálni.

Nagyezsda Szuszlova orosz orvos (1843–1918)

március 18, 2016 - 01:28

Az első orosz orvosnő egy kis faluban, Paninóban született 1843. szeptember 1-én. Apja jobbágysorból küzdötte fel magát, kereskedő lett, két lányának jó nevelést biztosított. Nagyezsda fiatalkorában feminista novellákat írt. Moszkvában a tanárképző elvégzése után orvosnak akart tanulni, de nők Oroszországban nem lehettek egyetemi hallgatók. Ezért Svájcba utazott, ahol a zürichi egyetemen ő volt első nő, aki 1864-ben felvételt nyert az orvoskarra.

Hári Mária gyógypedagógus (1923–2001)

augusztus 28, 2017 - 23:59

A konduktor-pedagógus képzés megteremtője. 1945-ben, még medikus korában csatlakozott Pető Andráshoz, a konduktív pedagógia kidolgozójához. Módszerük alkalmazásával az addig gyógyíthatatlannak hitt mozgászavarokkal küzdők nagyrészét vissza lehet vezetni a mindennapi életbe. Diplomája megszerzése után Hári Mária egész életét a Pető Intézetnek szentelte. Dolgozott, publikált, fogadta a világ minden tájáról érkezőket, akik tanulni jöttek és utazott, előadásokat tartott, hogy mindenhol ismerjék meg módszerüket.

L. Kiss Ibolya orvos, író (1895–1980)

február 22, 2019 - 21:39

Erdélyben, Érbogyoszlón született, a nagyváradi premontrei gimnáziumban érettségizett. Családjában hagyomány volt az orvosi pálya, ezért a budapesti orvosegyetemre iratkozott be. Diplomájának kézhezvétele után a Rókus Kórház bőrgyógyászatán dolgozott, ott ismerkedett meg a szlovák Miloš Lacko bőrgyárossal, akivel házasságot kötött. Liptószentmiklóson éltek, ahol idegorvosként dolgozott, ott jelentek meg első írásai. 72 éves korában nyugdíjazták, férje is akkortájt halt meg, így testvéréhez költözött Budapestre.

Néhány munkája: