Ambrosia Tønnesen norvég szobrász (1859–1948)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Ambrosia Tønnesen norvég szobrász (1859–1948)

január 27, 2017 - 23:55

Az első norvég női szobrász karizmatikus egyéniség volt, tehetséges, öntörvényű, sikeres. Ålesundban született, a Borgerlige Pigeskole elvégzése után Bergenben volt tanítónő. A neves szobrász, Stephan Sinding tehetségesnek találta és tanítványának fogadta. Első kiállítása is Bergenben volt. 1885-ben Berlinben, 1887-ben Párizsban tanult, ahol végül tobb, mint húsz évet töltött, a helyi művészvilág befogadta. Dolgozott bronzzal és márvánnyal, készített mellszobrokat és hatalmas méretű alkotásokat. 1910-ben tért haza és Mindeben telepedett le, ahol haláláig több, mint 70 szobrot készített. Franciaországban az Ordre des Palmes académiques, hazájában a Litteris et Artibus és a Kongens fortjenstmedalje i gull kitüntetéseket kapta meg. Megmintázta az első norvég feministát, et is:

 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Daphne Hardy Henrion angol szobrász (1917–2003)

október 15, 2017 - 00:35

Diplomatacsaládba született, holland, francia és német iskolákba járt, ahol éppen laktak. 1934 és 1937 között a londoni művészképző, a Royal Academy Schools hallgatója volt.

Egy utazó ösztöndíj elnyerése után Rómában majd Párizsban tanult, ott ismerkedett meg és élt együtt Arthur Koestlerrel. A háború után folytatta ígéretesen indult pályáját, több műve komoly sikert aratott a Royal Academy Summerkiállításain.

Madame Tussaud (1761–1850)

október 30, 2014 - 18:34
Marie Grosholz Franciaországban, Strasbourgban született 1761. december elsején. Apja meghalt a hétéves háborúban, anyja egyik rokonuk, Philippe Curtius orvos házvezetőnője volt. Az orvos kedvtelésből anatómiailag pontos viaszfigurákat készített, amelyek felkeltették Conti herceg érdeklődését. Párizsba költöztek, ahol Curtius, orvosi munkáját feladva, kizárólag a viaszfigurákkal foglalkozott. 
 

Somló Sári szobrász, író, költő (1886–1970) 

március 02, 2017 - 00:31

Aradon született színészcsaládból, 1893-ban költöztek Budapestre. Az Iparművészeti iskolába járt, ahol végzés után 1912-ben tanársegéd lett. 1908-ban a párizsi Exposition des Arts Décoratifs kiállításon Filozófia című szobra nagydíjat kapott. Portrékat, kisplasztikákat és síremlékeket  készített, többek között Vajda Jánosét és Tartsay Vilmosét. Katona József mellszobra ma a Színháztörténeti Múzeumban található. A Magyar Képzőművésznők Országos Egyesületének titkára, majd 1922-1948 között elnöke volt. Több kötet elbeszélést és verset is publikált.