Rokonok - avagy a finn és a magyar nemi egyenjogúságról

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Rokonok - avagy a finn és a magyar nemi egyenjogúságról

szeptember 21, 2012 - 09:07
2012. szeptember 7-én különleges programot szervezett a leköszönő Finn Nagykövet, Jari Vilén. A női vezetők kihívásai (Challenges of Woman Leadership) címmel meghirdetett kerekasztal-beszélgetésre finn és magyar politikusokat és gazdasági vezetőket hívott a Nagykövet, akinek felesége maga is politikus (Sőregi Éva kabinetfőnök).

Jari Vilen és Sőregi Éva

Maria Lohela, finn parlamenti képviselő a következő történetet idézte föl a budapesti Finn Nagykövetségen összegyűlt, főleg magyarokból álló közönségnek, mikor a finnországi nemi helyzetről kérdezték.
Tarja Halonen, Finnország előző miniszterelnöke egy óvodában tett látogatása során arról kérdezgette a köré gyűlő gyerekeket, ki mi szeretne lenni. A lelkesen csacsogó gyerekek közt megpillantott egy hallgatag, félrehúzódó kisfiút, akit fel szeretett volna vidítani.
– Hát te nem szeretnél miniszterelnök lenni? – kérdezte lelkesen a már 12 éve az ország élén álló Halonen asszony.
– De hát a fiúk nem lehetnek miniszterelnökök! – mondta keserű öntudattal a skandináv kisfiú.

2012. szeptember 7-én különleges programot szervezett a leköszönő Finn Nagykövet, Jari Vilén. A női vezetők kihívásai (Challenges of Woman Leadership) címmel meghirdetett kerekasztal-beszélgetésre finn és magyar politikusokat és gazdasági vezetőket hívott a Nagykövet, akinek felesége maga is politikus (Sőregi Éva kabinetfőnök). Beszédet tartott többek között , a Finn Parlament elnöke, Maria Lohela és Sanna Lauslahti parlamenti képviselők, Herczog Edit, európai parlamenti képviselő és Szigeti Bonifert Márta, vezérigazgató. A beszélgetés középpontjában a nemi egyenjogúság témája állt, a finn és a magyar helyzet összehasonlításán keresztül.

Bár a két nép állítólagosan közös őstől származik (ahogy a pár napja, Siófokon megtartott VI. Finnugor Világkongresszus nem győzte hangsúlyozni), a finn és a magyar kultúra nem is állhatna távolabb egymástól a nemi egyenjogúság kérdésében. Finnország 1906-ban, elsőként, adott szavazati jogot a nőknek, 1907-ben pedig már női képviselője is volt a Finn Parlamentnek. Ma 42,5% a nők aránya a nemzeti parlamentben, míg 60% az Európai Parlamentben, mely a legmagasabb az EU-n belül. Magyarország vonatkozó adatai 9% és 36%. Bár az európai parlamenti arány középmezőnynek számít, a nemzeti politikára vonatkozó adatok csak Málta esetében alacsonyabbak. Míg Magyarország politikai vezetése csupán egy tizednyi nőt fogad be, addig Finnországban – ahogy Heinäluoma rámutatott – nincs olyan pozíció, amit nő meg ne szerezhetne. Sőt, a politikus viccelődött: elnézve az európai parlamenti arányokat és a felsőoktatási trendeket, pár év múlva az új nagykövet már a férfiak jogainak védelméről fog kerekasztal-beszélgetést hirdetni.

Egy ilyen jövőkép olyannyira távol áll a magyar valóságtól, hogy a közönség ironikus humorként tudta kezelni a vidám megjegyzést. Ahogy a közönség soraiból felszólaló Darja Bavdaž Kuret, budapesti Szlovén Nagykövet, rámutatott, Finnország számára a nemi egyenjogúság valóság és szemléletmód, nem politikai ügy, így nem érthetik a közép-európai népek problémáit. Lohela helyeselt: minden kultúrának magának kell megtalálnia a megoldásokat. Ők csak annyit tehetnek, hogy példát mutatnak és tanácsokat adnak. Lauslahti a család támogató segítségét emelte ki a nő sikerének kulcsaként, Lohela pedig azt hangsúlyozta, hogy akarni kell a változást és az jön.

Herczog szerint a helyzet nem ennyire egyszerű a mi kultúránkban. Finnország előttünk jár abban, hogy az ő társadalmuk már megküzdött az egalitárius szemléletmódért. A II. világháború utáni gazdasági válságból egyedül akart kilábalni az ország; nem fogadott el kölcsönt. Szerencséjére, mert ez azt jelentette, hogy minden finnek részt kellett vállalnia, dolgoznia kellett a közös boldogulásért. A sikeres együttműködés aztán elültette a finn emberben az érzetet: mindenki – legyen férfi vagy nő – egyenlő. Egy ilyen élményre van szüksége Magyarországnak. Ahogy Szigeti-Bonifert fogalmazott: csak az legyen fontos, a munka el van végezve, mindegy, ki által.

A válsághelyzetet megkaptuk. Hát használjuk ki! Építsünk együtt!

 

 

„Ne a liftben engedjenek előre, hanem a döntéshozatalba engedjenek be!” - mit (kénytelen) vállal(ni) egy nő?

augusztus 10, 2014 - 18:48
Alföldi Andrea, Szél Bernadett, Keveházi Katalin, Simon Ildikó
Az LMP által 2010-ben, az aktív állampolgárság elősegítése, a helyi közösségi kezdeményezések támogatása, valamint a politikai és civil szféra közti távolság, bizalmatlanság csökkentése céljából létrehozott 2014. aug. 7. és 10. között t rendezett a bajai Petőfi Ifjúsági Centrumban.

Minden szentnek...- előadáskritika kicsit másképp (Nyugat-Magyarországi Egyetem, előadó: Dr. Pongrácz Attila, téma: az EU)

szeptember 22, 2012 - 19:29
(A kép illusztráció.)
Filmkritika kicsit másképp – írtam lassan 3 éve  –  formailag erre a címre hajaz mai bejegyzésem címe, s némileg a  tartalma is.

Érdekes és említésre méltó előadást hallottam a mai napon az Európai Unióról a Nyugat-Magyarországi Egyetemen, melyet egy vélhetően kereszténydemokrata elkötelezettségű ötgyermekes férfi előadó prezentált a mintegy 120 nőből és 10 férfiból álló közönségnek.

Feminista Közösségi Est, 2012. dec. 9. – beszámoló

december 11, 2012 - 11:54
A Nőkért Egyesület néhány régi és új tagja a Közösségi Est után: Nádasi Eszter, Elekes Irén Borbála, Antoni Rita, Barna Emília, Békés Dóra, Szatmári Réka
A Feminista Közösségi Estre a rendezvénysorozat keretében került sor a szervezésében dec. 9-én, szombaton a Toldi Moziban. Az érdeklődés igen nagy volt, a nagyterem zsúfolásig megtelt, sokaknak már csak állóhely jutott. Több korosztályból képviseltették magukat nők és férfiak, néhányan a gyerekeiket is elhozták. 

Ha a férj főz, a feleség boszorkány

március 28, 2015 - 00:00

A beszélgetés nagy érdeklődést váltott ki, több mint száz fő zsúfolódott össze a meglehetősen szűkösnek bizonyuló helyszínen. A téma aktualitását az adta, hogy 2015 a fejlesztés európai éve, melynek célja a figyelemfelhívás az EU nemzetközi fejlesztésben vállalt szerepére. Mindhárom meghívott dolgozott már globális segélyszervezeteknél, amelyekhez részben kritikusan viszonyulnak – számos történet hangzott el arról, hogy kellő körültekintés nélkül a jó szándékkal ártani is lehet.