Nemrégiben szerepelt „Női arcképcsarnok” rovatunkban Sarah Marquis svájci utazó, aki azonnal felkeltette szerzőnk érdeklődését. Az alábbiakban a lélegzetelállító útibeszámolóról olvashattok!
„Vallások az elnyomottakért: nők, etnikumok és szegénység” címmel került sor vallásközi expóra a Magyarországi Teológusnők Ökumenikus Egyesülete szervezésében, az „Együtt a jövőnkért egy nyitottabb és elfogadóbb társadalomért” projekt keretében, a budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetemen az emberi jogok világnapján, december 10-én. Beszámolónk.
Idén 13. alkalommal került megrendezésre Barát Erzsébet és Zámbóné Kocic Larisa jóvoltából az immáron hagyománynak tekinthető, nőkről szóló konferencia Szegeden. Ezen a feminizmussal, nőtörténettel, nőket érintő kérdésekkel különféle megközelítésből foglalkozó kutatók sereglenek össze. Maguk az előadások is rendszerint érdekes aspektusokat vetettek fel, de a konferenciát leginkább izgalmassá a prezentációkat követő pezsgő beszélgetések, hozzászólások tették.
November 25-én, A nők elleni erőszak leküzdésének világnapján, reggel fél 9-kor a nőszervezetek (NANE, PATENT, Női Érdek, Nőkért) és civilek mintegy százfős tömege tüntetett a
Az elmúlt évek során az ápolók alulról jövő mozgalmai fontos tiltakozásokat szerveztek az alacsony bérek, a rossz munkakörülmények, a kifizetetlen túlmunka, az ápolóhiány, az elvándorlás és az egészségügyi szektor általános állapota miatt. „A régió Sándor Máriái” 2016. október 11-én az „Ápolónői mozgalmak a visegrádi országokban és a gondoskodás társadalmi értéke” című kerekasztal-beszélgetésen találkoztak és vitatták meg tapasztalatikat. Beszámoló.
Mennyiben él ma a sztereotípia, miszerint a nyilvános tér a férfiak, a magánszféra pedig a nők terepe? Hogyan szegültek szembe a kapcsolódó elvárásokkal a nők a 19. században? Hogyan igyekeznek ma a maguk képére (is) formálni olyan különböző tereket, mint a város, az iskola, a munkahely, az egyház, a parlament vagy a zenei élet? És hogyan jönnek a képbe a Ligetvédők?
Sophie Calle világhírű francia író és fotós, különös installációival és egyedi tematikájú kiállításaival bizonyítja, hogy az írói készségek és a művészi látásmód milyen csodálatos módon kiegészíthetik egymást.
A Friedrich-Ebert-Stiftung a „Nemek közötti igazságosság Kelet-Közép-Európában” című, 2012 óta futó regionális programja keretében 2016. március 21-én tartotta „Egyenlő méltóság és női jogok” című párbeszédfórumát. Mi az emberi méltóság fogalmának politikai relevanciája? Milyen viszonyban van az egyenlőséggel és az egyenlő jogokkal? Van-e különbség nők és férfiak méltósága között? Mit jelent a méltóság az állam szerepéről való elképzeléseink, illetve a média szabadsága szempontjából? Többek között e kérdéseket járták körül külföldi és magyar előadók a nagyszámú, egyetemi hallgatókból, kutatókból, valamint politikai pártok, vállalatok, szakszervezetek és nőszervezetek képviselőiből álló közönség előtt.
„Feminista forradalom! – többek között ezt skandálta az a több tucatnyi tüntető, aki megjelent a Rhythms of Resistance (RoR) és a Nőkért Egyesület közös, nőnapi demonstrációján kedd este. A vonulásos tüntetés a Deák tértől indult, és a Madách téren, valamint a Múzeum körúton keresztül egészen a Sóház és a Corvinus Egyetem közötti Történelem Szoborig tartott. A tüntetésről szóló Facebook-eseményben azt írták, a szexista gondolkodás és a nőkkel szembeni erőszak bagatellizálása miatt vonulnak.
Mit szeret egy ápolónó, egy védőnő és egy szociális munkás a foglalkozásában? Büszkék-e a hivatásukra? Változna-e szakmák bérezése, ha hirtelen többségben jelennének meg bennük a férfiak? Ki segíti őket, ha a kliensek részéről zaklatást, bántalmazást szenvednek el? Többek közt e kérdésekről szólt a „Nők, munka, baloldaliság” című beszélgetés.
