Anna Golubkina orosz szobrász (1864–1927)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Anna Golubkina orosz szobrász (1864–1927)

január 16, 2019 - 16:51
Az első jelentős orosz szobrásznő és az első orosz szobrász volt, aki elnyerte a Paris Salon díját.

Földművelő családba született, írni-olvasni tudott, de iskolába nem járt. Rajzolni, agyagot formálni autodidakta módon tanult meg. 1889-ben felvételizott a moszkvai Képzőművészeti Akadémiára, a felvételi vizsga több feladatát iskolázottsága hiányában nem tudta teljesíteni. Művészi kvalitásai azonban olyan imponálóak voltak, hogy ennek ellenére felvették. 1895-ben Párizsba ment, ahol néhány évig Rodin mellett dolgozott. Első kiállítása is Párizsban volt 1899-ben. Az 1905-os orosz forradalomban való szerepvállalása miatt egy évre bebörtönözték. A moszkvai Szépművészeti Múzeumban 1914-ben megtartott egyéni kiállítása hatalmas sikerrel zárult. 1932-ben egykori műtermét múzeummá avatták, ez az egyetlen kiállítóhely Európában, amelyet egy női szobrásznak szenteltek. 

 

 

Adelgunde Vogt dán szobrász (1811–1892)

július 17, 2017 - 13:38

Az első dán szobrásznő, aki a kritikusok és a közönség előtt is sikert aratott. 12 és 14 éves kora között egy betegség ágyhoz kötötte, akkor kezdett rajzolni. Tehetségesnek mutatkozott, ezért szülei egy fiatal szobrászt bíztak meg tanításával. Legkedvesebb témái az állatok voltak, fábol faragott munkáit 1838-tól kezdve állította ki, hamar megismerték a nevét. 1839-ben egy bronzból készült szobra elnyerte a Neuhausenske díjat. 1844-ber olaszországi tanulmányútja során ismerkedett meg jövendő férjével. 1849-ben ment férjhez, gyerekeket szült, egyetlen kiállítása sem volt.

Harriet Hosmer amerikai szobrász (1830–1908) 

október 09, 2017 - 21:44

Művészi képességei korán jelentkeztek. Komoly, haladó szellemű nevelésben részesült. 1850-ben az első nő volt, aki engedélyt kapott a Missouri Medical College anatómiai előadásainak látogatására. Néhány évvel később Európába utazott, Rómában és Londonban élt és alkotott, szobrait a kritikusok és a nagyközönség egyaránt ünnepelte. 

Néhány műve: Beatrice Cenci; The Sleeping Faun (Az alvó faun); Zenobia in Chains (A leláncolt Zenóbia); Queen of Palmyra (Palmyra királynője); Puck; Isabella of Castille.  

Elisa Bloch francia szobrász (1848–1904)

január 25, 2018 - 19:59

Az Académie Julian művészképző hallgatójaként Henri Chapu volt az egyik mestere, aki igen tehetségesnek tartotta. 1878-ban volt az első kiállítása, mely szép sikert hozott. Több megrendelést kapott vidéki városokban emlékművek elkészítésére. Keresett portrészobrász vált belőle, sok híres kortársa mellszobrát készítette el, mint például Jules Barbier, Camille Flammarion, Buffalo Bill, Leonide Leblanc, Zadok Khan, Mathilde Bonaparte. Párizsban a rue du Printemps-en található műterme a kortárs művészek találkozóhelye volt.

A macskák festője: Henriëtte Ronner-Knip 

május 30, 2016 - 20:54

Művészcsaládba született 1821-ben, apjától tanult festeni. 16 éves volt, amikor egy düsseldorfi kiállításon szerepelt képe gyorsan vevőre talált. Kezdetben portrékat, tájképeket, falusi életképeket, háziállatokat festett, később csak állatképeket, főként macskákat ábrázoltak munkái. Rendkívül sikeres volt, Európa uralkodócsaládjai is rendeltek tőle képeket. Aukciókon felbukkanó képei ma is komoly összegekért kelnek el.  Az első nő volt, aki az Arti et Amicitiae művészegylet tagja lehetett.

Draga Dejanović szerb költő, író, feminista (1840–1870) 

október 06, 2017 - 17:23

Magyarkanizsán (Stara Kanjiza) született értelmiségi családba. Kanizsán, Temesvárott és Pesten tanult, ahol szerb diákokkal, az Ujedinjene omladine srpske (Fiatal szerbek egyesülete) tagjaival kötött ismeretséget. Pesten jelentek meg első versei és cikkei, melyekben a nők tanuláshoz való jogáért állt ki. 1860-ban rövid időre az akkor alakult újvidéki szerb nemzeti színház tagja volt, színdarabokat fordított. 1864-ben Bečej-be (Óbecse) költözött, ahol férjével élt.