Anna Golubkina orosz szobrász (1864–1927)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Anna Golubkina orosz szobrász (1864–1927)

január 16, 2019 - 16:51
Az első jelentős orosz szobrásznő és az első orosz szobrász volt, aki elnyerte a Paris Salon díját.

Földművelő családba született, írni-olvasni tudott, de iskolába nem járt. Rajzolni, agyagot formálni autodidakta módon tanult meg. 1889-ben felvételizott a moszkvai Képzőművészeti Akadémiára, a felvételi vizsga több feladatát iskolázottsága hiányában nem tudta teljesíteni. Művészi kvalitásai azonban olyan imponálóak voltak, hogy ennek ellenére felvették. 1895-ben Párizsba ment, ahol néhány évig Rodin mellett dolgozott. Első kiállítása is Párizsban volt 1899-ben. Az 1905-os orosz forradalomban való szerepvállalása miatt egy évre bebörtönözték. A moszkvai Szépművészeti Múzeumban 1914-ben megtartott egyéni kiállítása hatalmas sikerrel zárult. 1932-ben egykori műtermét múzeummá avatták, ez az egyetlen kiállítóhely Európában, amelyet egy női szobrásznak szenteltek. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Adelgunde Vogt dán szobrász (1811–1892)

július 17, 2017 - 13:38

Az első dán szobrásznő, aki a kritikusok és a közönség előtt is sikert aratott. 12 és 14 éves kora között egy betegség ágyhoz kötötte, akkor kezdett rajzolni. Tehetségesnek mutatkozott, ezért szülei egy fiatal szobrászt bíztak meg tanításával. Legkedvesebb témái az állatok voltak, fábol faragott munkáit 1838-tól kezdve állította ki, hamar megismerték a nevét. 1839-ben egy bronzból készült szobra elnyerte a Neuhausenske díjat. 1844-ber olaszországi tanulmányútja során ismerkedett meg jövendő férjével. 1849-ben ment férjhez, gyerekeket szült, egyetlen kiállítása sem volt.

Harriet Hosmer amerikai szobrász (1830–1908) 

október 09, 2017 - 21:44

Művészi képességei korán jelentkeztek. Komoly, haladó szellemű nevelésben részesült. 1850-ben az első nő volt, aki engedélyt kapott a Missouri Medical College anatómiai előadásainak látogatására. Néhány évvel később Európába utazott, Rómában és Londonban élt és alkotott, szobrait a kritikusok és a nagyközönség egyaránt ünnepelte. 

Néhány műve: Beatrice Cenci; The Sleeping Faun (Az alvó faun); Zenobia in Chains (A leláncolt Zenóbia); Queen of Palmyra (Palmyra királynője); Puck; Isabella of Castille.  

Anne Whitney amerikai szobrász, költő, feminista (1821–1915)

augusztus 31, 2019 - 20:18

Watertown-ban született, jómódú, haladó szellemű családba. Testvéreivel együtt otthon, magántanároktól tanult, két évet egy magániskolában végzett, ahol tanítói oklevelet kapott. Fiatalon kezdett verseket írni és a szobrászat iránt is érdeklődött. Az 1850-es évek elején jelentek meg első versei, az első mellszobrot 1855-ben készítette. 1859-ben Poems címmel publikálta első verseskötetét. 1860-ban a National Academy of Design kiállításán szerepelt egy gyermeket ábrázoló mellszobra. 1867-ben tanulmányútra Rómába utazott, négy évet töltött ott.

Elisa Bloch francia szobrász (1848–1904)

január 25, 2018 - 19:59

Az Académie Julian művészképző hallgatójaként Henri Chapu volt az egyik mestere, aki igen tehetségesnek tartotta. 1878-ban volt az első kiállítása, mely szép sikert hozott. Több megrendelést kapott vidéki városokban emlékművek elkészítésére. Keresett portrészobrász vált belőle, sok híres kortársa mellszobrát készítette el, mint például Jules Barbier, Camille Flammarion, Buffalo Bill, Leonide Leblanc, Zadok Khan, Mathilde Bonaparte. Párizsban a rue du Printemps-en található műterme a kortárs művészek találkozóhelye volt.

Amelia Edwards angol író, egyiptológus (1831–1892)

június 07, 2017 - 19:30

7 éves volt, amikor első verse, 12, amikor első elbeszélése nyomtatásban megjelent. Ettől kezdve rendszeresen publikált és rendkívül népszerű lett. 1873-74-ben tett egyiptomi útjáról A Thousand Miles up the Nile címmel írt könyvet, melyet saját kezűleg illusztrált. Egyiptom történelme és kultúrája iránti érdeklődése elmélyült, többször visszatért oda és kutatásokat végzett. Egyik alapítója és tiszteletbeli titkára volt az Egypt Exploration Fund-nak.

Marieta de Veintimilla ecuadori író, feminista (1855–1907)

augusztus 29, 2017 - 20:20

Olasz operaénekes anyja és ecuadori apja halála után nagybátyja, Ignacio de Veintemilla nevelte fel, akit 1876-ban az ország elnökének választottak. Agglegény volt, így Marieta töltötte be a first lady szerepét. Pozícióját felhasználva igyekezett változásokat hozni a nők életébe. Példáját követve a nők, akik addig csak feketébe öltöztek, színes ruhákat kezdtek viselni. Mivel gyakran sétált egyedül vagy egy barátnőjével, elfogadott lett a férfikísérő nélküli megjelenés. 1882-ben nagybátyja távollétében felkelés tört ki, a hadsereg élére állt és megvédte a fővárost.

Chiquinha Gonzaga brazil zongoraművész, karmester, zeneszerző (1847–1935) 

október 15, 2017 - 00:08

Brazília első női karmestere, egyik legismertebb és legsikeresebb művésze, aki népszerűségét a rabszolgafelszabadító mozgalom támogatásában is felhasználta. Anyja félvér volt, apja gazdag családból származó magasrangú katonatiszt, aki családja tiltakozása ellenére nősült. Kiskorától tanult zenét, első művét 11 évesen komponálta. 16 évesen apja férjhez adta egy tengerésztiszthez, 3 gyereket szült, férje bántalmazta és eltiltotta a zenétől, ezért legidősebb fiával megszökött. Ő volt az első brazil nő, aki hivatalosan elvált férjétől, apja ezért halottnak tekintette.

Büttner Lina író, műfordító (1846–1917)  

december 25, 2017 - 23:06

A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése.

Ilia Fibiger dán író, ápolónő, feminista (1817–1867)

április 04, 2018 - 14:26

A feminista legenda,  testvére.  Szülei halála után egyik nagynénje nevelte. Az 1830-as évek elején lányokat tanított kézimunkra és varrásra. Színdarabokat, regényeket írt, legtöbbet névtelenül publikálta. 1853-ban a nagy kolerajárvány idején a koppenhágai Almindelig kórházban volt önkéntes ápolónő, 1854-ban kapta meg hivatalos kinevezését. Házasságon kívül született lányokat pártfogolt, munkahelyet szerzett nekik.

Virginia Gabriel angol zeneszerző (1825–1877)   

február 07, 2019 - 20:23

A Surrey grófsági Bansteadban született, katonacsalád lánya. Fiatalon kezdett zongorát tanulni, többek között Theodor Dohler és Bernhard Molique voltak a mesterei. Később érdeklődése a zeneszerzés felé fordult, Saverio Mercadantetól tanult komponálni. Termékeny és népszerű szerző volt,  dalok és balladák mellett operákat, kantátákat, kórusműveket publikált. 1874-ben George March felesége lett, aki több operájának a szövegkönyvét írta.

Helene von Druskowitz osztrák filozófus, író, zenekritikus (1856–1918)

május 02, 2019 - 19:41

Bécsben született jómódú családba, lányiskolai évei után elvégezte a bécsi konzervatóriumot. Az osztrák egyetemeken nők nem tanulhattak, ezért anyjával Zürichbe utazott, ahol többek között filozófiát, archeológiát, irodalmat és modern nyelveket hallgatott.