Camille Claudel francia szobrász (1864–1943)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Camille Claudel francia szobrász (1864–1943)

november 29, 2017 - 18:43

Az Académie Colarossi-n tanult, a kevés főiskolák egyikén, ahol nőket is fogadtak. Alfred Boucher tanítványa volt, aki később Olaszországba költözött, és tanítványait Rodinre hagyta. Rodint egyaránt elragadtatta a 17 éves lány szépsége és tehetsége. Mint Rodin asszisztense, Camille-nak módja volt a mezitelen test tanulmányozására is, ami elképzelhetetlen volt máskülönben egy XIX. századi nő számára. Szenvedélyes kapcsolat alakult ki közöttük, de házasságról nem volt szó – Rodin, számtalan kalandja ellenére, nem vált el feleségétől. Az évek múlásával azonban kapcsolatuk megromlott. Camille egyre nehezebben viselte, hogy Rodin minden percére igényt tart, hogy munkáját is a férfinak kell szentelnie, hogy nincs saját élete és ideje. Szakításuk után Camille lázasan dolgozott, ám műveit egy felháborodott sajtócenzor „erkölcsi okokból” nem engedélyezte kiállítani. Az események megviselték Camillet, elhanyagolta magát, befelé fordult, a paranoia jelei mutatkoztak rajta. Bátyja, a költő és diplomata Paul Claudel, elmegyógyintézetbe záratta, ahol harminc évet töltött, egészen 1943-ban bekövetkezett haláláig. Mintázni nem engedték, családja soha nem látogatta meg.

Életéről Bruno Nuytten készített Camille Claudel címmel nagysikerű filmet Isabelle Adjani és Gerard Depardieu főszereplésével.

 

 

Rosia Ney (Földi Rózsi), fotóművész, festő (1897–1972)

november 29, 2017 - 18:37

Isaszegen született, művészi tanulmányait Budapesten végezte. A Tanácsköztársaság bukása után emigrált,Munkácson feleségül ment Illés Bélához.A házasság rövid ideig tartott, másodszorra Párizsban Ney László festőművésszel kötött házasságot. Elismert fotóművész lett, több kiállítása volt világszerte. Belépett a francia kommunista pártba, részt vett az ellenállási mozgalomban. Harmadik férje Sylvio Silka hangmérnök volt, a Csehszlovákiában tett utazásuk során készített fényképsorozatot a Sarló-mozgalom mutatta be Pozsonyban.

Joanna Koerten holland művész (1650–1715)

november 17, 2017 - 21:12

Remekül festett, rajzolt, hímzett, üveget gravírozott, készített viaszmodelleket, a legnagyobb sikereit sziluettvágó tehetségével érte el. Amszterdamban született, tehetős kereskedőcsalád lánya. Gyerekkorában tanult meg művészi módon kézimunkázni, csipkét verni, lerajzolta, lefestette a körülötte lévő embereket, tárgyakat, természetet. Különleges tehetséget mutatott sziluettkészítésben, portrékon kívül tájképeket, vadászjeleneteket, vallásos témájú alkotásokat készített. Posztókereskedő férje boltjában kialakított galériája hamarosan a kortárs művészek egyik találkozóhelye lett.

Sztehlo Lili festő, iparművész (1897–1959)

november 28, 2017 - 15:41

Az üvegfestészet egyik legjelentősebb hazai képviselője Vaszary János tanítványa volt a Képzőművészeti Főiskolán, amit1923-ban fejezett be. Kezdetben olajképeket festett, európai tanulmányútja után kerámia- és üvegfestészettel foglalkozott, külföldön is komoly sikereket ért el. Az 1934-es párizsi, és az 1937-es brüsszeli világkiállításon is aranyérmet és Grand Prix díjat kapott. 

Fanny Churberg finn festő (1845–1892)

december 12, 2017 - 12:43

Vaasaban született sokgyerekes családba, anyja lelkész lánya, apja orvos volt. 12 éves volt, amikor anyja halála után ő vezette a háztartást és gondozta testvéreit. Amikor apjuk is meghalt, a gyerekek nagynénjükhöz költöztek Helsinkibe.

Az ügyesen rajzoló Fanny a kor neves művészei, Selma Schaeffer és Alexandra Frosterus-Såltin műtermében tanult festeni. 1867-68-ban Düsseldorfban, majd egy évet Párizsban tanult, ott fordult érdeklődése a tájképfestés felé. 1869-ben volt első önálló kiállítása. Szokatlan hangulatú, drámai képeit a kritikusok nem fogadták jól.

Szilvásy Margit festő (1898–1977)

november 28, 2017 - 16:08

Sajókazán született, Sárospatakon a népművészettel ismerkedett, majd 1938-ban elvégezte a budapesti Iparművészeti Iskolát. Többek között Domanovszky Endre, Lux Elek, Szőnyi István voltak a mesterei. Több csoportos kiállításon szerepelt, majd 1942-ben máramarosi és balatoni témájú képeiből a Műbarát Galéria megrendezte első egyéni kiállítását. A háború után európai tanulmányutat tett, finn, francia, olasz és angol mesterekkel ismerkedett meg, Helsinkiben, Orivesiben és Mentonban kiállítást is rendezett. Tájképek, csendéletek mellett sikeres portréfestő is volt.