Nők a szabadságharcban

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Nők a szabadságharcban

március 14, 2012 - 21:45
1848/49-ben szépszámmal akadtak olyanok, akik nem a hagyományos női, hazafias feladatokat akarták ellátni (sebesültek ápolása, főzés a katonákra), hanem harcolni akartak. A rendkívüli körülmények a nőknek nagyobb mozgásteret adtak, "női szerepükből” való kilépést engedélyeztek. Sokukról csak a sebesülésekor, véletlenül derült ki női mivolta. 

Szabadságharcos

Bányai Júlia honvédszázados

1824-ben Vízaknán született, Sárossy Gyula ügyvéddel kötött házasságot. Férje 1848-ban bekövetkezett halála után Júlia a bécsi cirkuszban lépett fel műlovarnőként. A szabadságharc kitörése után férje nevén, férfiruhában jelentkezett a honvédseregbe. Közlegényként kezdte, de az erdélyi harcokban mutatott bátorságával, elszántságával tiszti rangot kapott, Bem tábornok is kitüntette. A szabadságharc leverése után Törökországba emigrált, ahol Bem tábornok kapitánnyá léptette elő. 1850. februárjában férjhez ment Matta Ede (Eduárd) honvéd századoshoz. 1852-52-ben visszatért Erdélybe, s részt vett a Mack József honvéd őrnagy vezette összeesküvésben. Ennek leleplezése után Törökországba menekült, majd férjével Kairóban telepedett le. Itt nyitották meg a "Fáraóhoz" címzett fogadójukat, amelyet szívesen kerestek fel azok a magyarok, akik üzeneteket, híreket hoztak Magyarországról. Kairóban halt meg 1883-ban, 59 éves korában. Kalandos életéről Thury Zsuzsa regényt írt Bányai Júlia címmel.

Csizmárovits Mária huszárhadnagy

Gulyás Júlia honvédtiszt

Karcagon született, párhónapos házas, amikor férje, Zábráczky János után ment a frontra és férfiruhában beállt a seregbe. Miután férje elesett a piski csatában, a fiatal özvegy egyre vakmerőbb tettekre vállalkozott. A tiszttársai által Zábráczky Gulyás Gyula néven ismert nő a kápolnai ágyútűzben megsebesült. Tiszafüredre, Szolnokra majd Albertisára ment seregével, ahol kórházba került üszkösödött sebével. Felgyógyulása után az aradi tüzérekhez vezényelték. Péterváradon a fogságban lepleződött le kiléte. Szabadulása után Torbányon, majd Budán telepedett le.

Jagello Apollónia

Kossuth Zsuzsanna főápolónő

Kossuth Lajos legfiatalabb húga. Részt vett a Védegylet szervezésében. A forradalom lelkes híve. 1849. áprilisában az összes tábori kórházak főápolónőjévé nevezték ki. Felhívást intézett a magyar nőkhöz, hogy ápolják a sebesülteket. Fáradhatatlanul járta az országot, szervezte és ellenőrizte a katonakórházakat. Világos után elfogták és bíróság elé állították. Bizonyítékok hiányában felmentették; de a hatóságok állandóan zaklatták. Nehéz anyagi körülmények között élt. Bekapcsolódott a Makk-féle szövetkezésbe. 1851. december 2-án ismét letartóztatták, majd szabadlábra helyezték azzal a feltétellel, hogy elhagyja az országot. A súlyos tüdőbajban szenvedő asszony először Belgiumba, majd az Egyesült Államokba ment, ahol 37 éves korában meghalt. 
Életéről Kertész Erzsébet írt regényt Kossuth Zsuzsanna címmel.

Lebstück Mária huszárfőhadnagy

Apja jómódú kereskedő, a kislány 13 éves korától Bécsben nevelkedett, nagybátyja házában. A császárvárosban lett részese a forradalmi eseményeknek. Csatlakozott az egyetemi légióhoz, ahol Károly néven ismerték. 1848 novemberében beállt a honvédseregbe, részt vett a branyiszkói áttörésben, a kápolnai csatában, Buda visszavívásában, huszárfőhadnagyi rangot ért el. Házasságot is a harctéren kötött. A szabadságharc leverése után az aradi várban raboskodott, fiát is a börtönben szülte meg, férje ugyanott halt meg. Szabadulása után kiutasították az országból, fiával Horvátországba költözött. Néhány év után újra férjhez megy, családjával Győrbe költözik. 1870-ben ismét megözvegyül, mosónőként tartja el magát. Lebstück Mária sírja az újpesti Megyeri úti temetőben található, nevét utca viseli a városban.

Megyesi Karolina honvéd altiszt

Nyári Mari

Pfiffner Paulina honvédhadnagy

Mezőhegyesen született, apja méneskari főhadnagy. Anyját 10 évesen elvesztette, apját Lengyelországba helyezték, a fiatal lány Mezőhegyesen, nővére családjánál maradt. Színésznek állt, egy vándor társulattal Erdélyben turnézott. Már ebben az időben is gyakoran férfiruhába öltözött, a Ligeti Kálmán nevet használta. A szabadságharc kitörésekor beállt a hadseregbe, a piski csatában megsebesült. A bukás után bujdosnia kellett, de elfogták és Gyulán, a laktanyában tartották fogva. Ismeretlen körülmények között pisztoly került hozzá, öngyilkosságot követett el. 

Szilágyi Ida

Viola Anna honvédtizedes

A magyar szabadságharc huszonkilenc ütközetében vett részt az osztrákok ellen. Vitéz magatartásáért tizedessé léptették elő.

Zoltán Istvánné honvéd

Nagyenyedi Kiss Gyula néven vett részt a forradalomban.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Lebstück Mária honvédtiszt (1830–1892)

május 05, 2017 - 23:16

Jómódú kereskedő lánya, 13 éves korától Bécsben nevelkedett nagybátyja házában. A császárvárosban lett részese a forradalmi eseményeknek. Csatlakozott az egyetemi légióhoz, ahol Károly néven ismerték. 1848 novemberében a honvédsereghez csatlakozott, részt vett a branyiszkói áttörésben, a kápolnai csatában, Buda visszavívásában és még számos összecsapásban. Huszárfőhadnagyi rangot ért el. Házasságot is a harctéren kötött. A szabadságharc leverése után rövid ideig fogva tartották, fiát is a börtönben szülte meg. Rokonai közbenjárására elengedték a büntetését, de kiutasították az országból.

Őt alázták meg, férje lett öngyilkos: Maderspach Károlyné

március 31, 2017 - 14:01

A tehetős aradi orvos lánya, az 1804-ben született Buchwald Franciska gondos nevelést kapott, több nyelven beszélt, érdekelte a történelem, az irodalom. 1823-tól férjével Ruszkabányán éltek. A alatt fegyverekkel és ágyúgolyókkal látták el a honvédséget, a bukás után a bujdosókat segítették.