A magyar feminista megmozdulások és nőtörténet kiemelkedő eseményei évszámokban

Olvasási idő
43perc
Eddig olvastam

A magyar feminista megmozdulások és nőtörténet kiemelkedő eseményei évszámokban

december 26, 2013 - 21:16
 „Ahol az asszonyok ébrednek, meg kell ismerniök a nőmozgalom élharcosait, ápolniok kell emléküket, mert az ő bátorságuk nyitotta meg nekünk, későbbi jövevényeknek a szabadsághoz vezető utat." (Bédy-Schwimmer Róza, 1907)

A Feministák Egyesületének néhány tagja

 „Ahol az asszonyok ébrednek, meg kell ismerniök a nőmozgalom élharcosait,
ápolniok kell emléküket, mert az ő bátorságuk nyitotta meg nekünk, későbbi jövevényeknek a szabadsághoz vezető utat."
(, 1907)

"A diszkontinuitásnál nincsen károsabb dolog a nőmozgalomban."
/Pető Andrea, 2005/

/Megj. a tartalmat és a linkeket folyamatosan bővítjük, észrevételek, kiegészítések az címre küldhetők - AR/

 

 

1. A feminizmus előfutárai a XVII.-XIX. században
 

 

1630

Kolosi Török István (1611-?1652) unitárius lelkész a számos "asszonycsúfoló" irat után védelmébe veszi a nőket.  1630-ban írta "Az aszszonyi-nemnek nemessęgéröl, méltoságáról és ditsiretiről való rythmusok" című, 900 soros költeményét, melyben 22 pontba szedte azt, hogy a női nem miért egyenlő a férfiúi nemmel.  

Ha meg engedve volna Aszszonyállatoknak, / Hogy közönséges helyen ökis tanitsanak, / Természet szerint arra haylandok volnának, / Hogy minden mestersęget hamar tanolnának.

1767
Magyar Athenas - Bod Péter magyar irodalmi lexikona női életművekről is beszámol: 

Más országokban a tudós asszonyok nem oly ritkák, mint a fekete hattyúk vagy a fejér csókák, akik a tudós férfijak között előszámláltatnak s dicsértetnek. Ha azért itt is egy-kettő megemlíttetik, hogy másoknak légyen jó példa a követésre, s a tudományt azok példájával ne szégyenljék! Nem illő, hogy amiatt bárkinek illetlen vádja vagy ítélete alá essem.

1780
Szarvason a Tessedik Sámuel által szervezett oktatási intézményben lányok és fiúk azonos tanterv szerint tanulnak
  
1785
Vitairat, "Carberi Anna kisassszonynak levele: "Az asszonyok is emberek"(álnéven írta Ányos Pál pálos rendi szerzetes arra a gunyoros (asszonycsúfoló) pamfletre (1783) válaszul, melynek címe: "Megmutatás, hogy az aszszonyi személyek nem emberek".) Az első vitairat, amelyet magyar nyelven nők védelmére közzétettek. 
 
1787
Dr. Weszprémi István a Magyar Músa májusi számában összeállítást tesz közzé  "Nemesebb elméjű magyar asszonyok" címmel.

az asszonyi nemet szintén azonos elmebeli tehetségekkel ruházta fel a természet, mint a férfjfiakat, ha a szorgalmatos gondos jó nevelés által a tisztességes tudományoknak tanulásában illendőképpen gyakoroltatnának, minthogy őnékiek is arra egyező jussok vagyon, teljes reménységgel szintén úgy lehetnének közöttük Baco Verulámiusok, Locke-ok, Newtonok, Eulerek, Bernoulliak, Hoffmannok, Páriz Pápaiak, Gyöngyösiek, Benitzkiek és több efféle tudós lelkek.

1790
Bárány Péter (Széchényi Ferenc gróf titkára) „folyamodó nemeshölgy” álcájában írott beadványa: „A’ magyar ANYÁKNAK az ország’-gyûlésére egybe gyûlt ország’ nagyai’, ’s magyar atyák’ elejébe Terjesztett alázatos Kéréssek”: kéri, hogy a nők a nemesség jogán (hallgatóságként) részt vehessenek az országgyűlésen.

...nyissatok nekünk tágasabb kaput a velünk született szabadságra!

Pálóczi Horváth Ádám költő, országgyűlési követ támogató röpiratot ad ki ("A magyar asszonyok prókátora, a Budán öszve gyült rendekhez"), és rögtön az igenlő választ is megírja ("A férfiak felelete az asszonyokhoz") 

Siker: 1791-től nemes asszonyok megfigyelőként részt vehetnek a magyar országggyűlésben
 
1804
"Barátsági vetélkedés, avagy Molnár Borbálának asszonnyal a két nem hibái és érdemei felől folytatott levelezései" - az első közéleti tárgyú levélváltás nők között, egyben az első nyilvánosság elé kerülő magyar nyelvű páros vitairat, amely a nőkérdésről szólva ellentétes női  álláspontokat fogalmazott meg
 
1817
megalakul az első nőcsoport, a Pesti Jótékony Nőegylet

költő jutalomban részesül a keszthelyi Helikon ünnepén 
 
1822
fellépése: elsőként színikritikát publikált. Az első magyar nő, aki leírta, hogy azonos oktatás mellett a nők a művészetben, a tudományban és a politikában a férfiakéval azonos színvonalú teljesítményre lennének képesek. 
 

   

1822-27
írásai nyomán a Tudományos Gyűjtemény lapjain: az első központosított nővita

1828

Kis Dobronyi Izsák Terézia válaszát a Tudományos Gyűjtemény szerkesztője már nem közli le, ezért a szerző saját költségén kiadja: A‘ TAPASZTALÁSOK teszik VIGYÁZÓVÁ az EMBERT vagy az Állortzás Támadók ellen ÁLLORTZÁTLAN VÉDELMEZÉS" címmel. Az elsők közt ír a családon belüli erőszakról és a rasszizmusról.

De sok pallérozott Férjfi, szintúgy mint a’ tudatlan köz ember, nem gyakorol más érdembéli elsőséget, mint a’ keze erejét az emberiség gyalázatjára. Mert ugyan ez az erő az állatokkal is köz: még is ki látta, hogy ezek, még a’leg vadabb is, az ő társát bántaná, sőt inkább védelmezi. A’jó Isten sem mondta azt Ádámnak: verjed a’ te Feleségedet; csak ezt mondotta Évának: „A Te akaratod az ő hatalmában legyen!” Márhogy minémű akarat értetődött a’ hatalom alatt? arról tovább nincs szó. Azt pedig látjuk, hogy nagyobb része a Férjfi Nemnek a’ verekedésben határozza elsőségét; melly a rosszon semmit sem javít, a’ jónak pedig szükségtelen. Az erősebbtől való félelem ideája pedig, mind a’ két Nemben egyaránt fel található. Mert mit vétettek a’ világ harmadik és ötödik része csendes lakossai, hogy őket az Anglus, Franczia, Spanyol, Hollandus, olly’ nagy köz földeken és tengereken keresztül fel keresse ‚s a’ barátság színe alatt rablántzokra hurtzolja: Mit vétettek azon számtalan szerentsétlenek, a’ kiket még mái napig is a’ despota Török, mint a marhákat, falkástul hajt piattzára?         

1828.V.27.
Brunszvik Teréz jóvoltából megnyílik az első magyarországi (és ausztriai) óvoda („Angyalkert”) a budai Krisztinavárosban, a Mikó utcában
Brunszvik ipariskolát és cselédiskolát is szervez
 
1829
Csontos István Kassán kiadja "Szép-nem ügyvédje: az asszonyi becset sértegető vádokok ellen" c. művét 
 
1836
a Tolna megyei Hidja-pusztán kezdeményezésére megnyílik az első falusi kisdedóvó (uradalmi cselédek gyerekei számára, de Bezerédj a saját gyermekét, Flórit is ide járatja)
   
1842
megjelenik az első magyar női útirajz: Olaszhoni és Schweizi utazás című műve
 
1843.XII.
Beöthy Ödön Bezerédj István támogatásával az 1843-44. évi országgyűlésen szavazati jogot követel a nemesasszonyoknak és lányoknak
 
1846
magyar tanítási nyelvű iskolát alapít főúri származású lányok számára Pesten


 
1848
az Egyetemes Tanügyi Gyűlés 257 küldötte közt az egyetlen nő lánya, . A gyűlés dönt arról, hogy a férfi tanárok és a tanárnők fizetése legyen egyforma, meghatározzák a lányiskolákban és a tanítónőképzőkben oktatandó tárgyakat és a lányok esetében is javasolják a 6 és 12 éves kor közti tankötelezettséget

később a Honderűben Tóth István álnéven publikál

növendékeinek kiáltványa a nők egyenjogúsága ügyében”

1852
többek közt Brunszvik Júlia (Teréz unokahúga) kezdeményezésére Pesten, a Kalap u. 1. sz. alatt megnyílik az első bölcsőde
 
1858-62
nagy irodalmi nővita Gyulai Pál nézetei által kirobbantva, "Hölgyíróság" c. cikke kapcsán
 
1858
"Néhány szó a nőnem érdekében" - cikksorozata
 
1860
megnyitják az első női uszodát a Dunán Budapestnél

, az első magyar szerkesztőnő Családi lap címen önálló lapot indít, majd szerkeszti a Magyar Nők Évkönyvét és a Magyar Hölgyek Könyvtárát, több száz kötettel
 
1861
a Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesületének megalakulása,célja a szegény sorsú lányok képzése

Két évvel később Vachott Sándorné szerkesztésében megjelenik lapjuk, a Magyar Gazdasszonyok Hetilapja
 
1865. X.28.
A Madách Imre akadémiai székfoglalóján (A nőkről, különösen esztétikai szempontból) felbőszült Veres Pálné Beniczky Hermin felhívása a Hon c. lapban („Felhívás a nőkhöz”) - a magyarországi szervezett nőmozgalom kezdete. 
(megj. Madách a véleménnyel szembesülve annyit elismert, hogy túlzásba esett)
 
1868. III.23.
hivatalosan is megalakul az Országos Nőképző Egyesület (ONKE), Veres Pálné Beniczky Hermin elnökletével, Teleki Jozefin (Teleki Sándorné) alelnökletével
 
1868
Veres Pálné Beniczky Hermin „Nézetek a női ügy érdekében”

1868
Halász Boldizsár (pro) és Zsarnai Imre (kontra) képviselők élénk sajtóérdeklődést kiváltó vitája arról, hogy a nőknek is legyen joga dohányföldváltásra.
 
1869
báró Eötvös József kinevezi Zirzen Jankát az Első Állami Népiskolai Tanítónőképző Intézet vezetőjévé

Veres Pálné Beniczky Hermin irányításával 9000 aláírás gyűlik össze a nők középfokú oktatása érdekében (a kérvényt Deák Ferenc kézjegye nyomatékosította).            

Az ONKE iskolát nyit egy budai lakásban (14 diákkal, ami 25 év múlva 900 lett), ezzel megnyílik az első felsőbb lányiskola Magyarországon.

Megalapítják a Budapesti Korcsolyázó Egyletet, melynek első női tagjai báró Eötvös József lányai. Az első versenyt 1871-ben Polenszky Jenny nyeri.
 
1870
Illésy Györgyné Ember Karolina kérelmezi, hogy a képviselőház alkalmazza őt gyorsírónak. Deák Ferenc támogatja őt. és a parlament megszavazza, hogy elvben nem ellenzi  az alkalmazást. Illésyné végül a törvényszéken kap munkát.

olyan egyént, aki valamit tud, és tudását érvényesíteni akarja, csupán azért, mert nő, elutasítani nem lehet

1871.III.13.  
Madocsányi Pál képviselő benyújtja az özvegy nők szavazati jogi kérelmét, indítványát „derültség” fogadja.
 
1871 
megjelenik az első feministának tekinthető magyar nyelvű újság,a Nők Lapja (A nők munkaképesítésének heti közlönye), Egloffstein Amália bárónő szerkesztésében.     
        
1872.I.13.
Majoros István a nők szavazati joga mellett szólal fel, valószínűsíthetően ez Európában az első, a nők szavazati jogát célzó parlamenti javaslat
  
1873
Zirzen Janka megszervezi a polgári iskolai tanítónőképzőt

báró Eötvös Józsefnek második próbálkozásra sikerült megszavaztatnia, hogy nők is tagjai lehessenek a Királyi Magyar Természettudományi  Társulatnak. A társulat első női tagjai közt ott van Zirzen Janka. 

Veres Pálné Beniczky Hermin és képviselik a magyar nőket a Bécsben megtartott nemzetközi nőkongresszuson
 

Zirzen Janka ( alkotása) 

1874
törvény a nők magánjogi cselekvőképességéről, melynek főleg a nők vagyonjoga szempontjából van jelentősége. Eltörlik a rendelkezést, hogy a nők férjhez menetelükig, koruktól függetlenül gyámság alatt állnak. Ettől kezdve a 24. életévüket betöltött nők magánjogilag egyenlők a férfiakkal.
 
1874.VII.8.
Majoros újra próbálkozik, újra eredmény nélkül. Gyakran hasonlítják (nem bóknak szánva) John Stuart Millhez. A korát megelőzően progresszív gondolkodású Majorosnak a nők jogai melletti kiállása politikai karrierjébe kerül.
  
1876
kiadják John Stuart Mill A nő alárendeltsége c. esszéjét magyarul. (Szatmár: Nagy Gy., fordította Egei József, újabb kiadás azóta sem született)
 
1877
a Petőfi Társaság első női tagja Kisfaludy Atala költő.
 
1879.II.3.
, mivel a nők Magyarországon nem járhatnak egyetemre, Zürichben szerez diplomát. Kiváló képességei miatt állást ajánlanak neki, de ő hazajön, hogy magyar betegeket gyógyítson - "hálából" itthon csak 1897-ig nem ismerik el a  diplomáját, addig csak bábaként dolgozhat. 
  
1880
Zirzen Janka elindítja a Nemzeti Nőnevelés c. folyóiratot
 
1881
az Országos Nőképző Egylet  iskolája a Zöldfa utcába (mai Veres Pálné utca) költözik

megtartják az első női úszóversenyt a Tiszán, melynek győztese gróf Pálffy Margit
 
1884
évi XVII. tc. ipartörvény (a második ipartörvény) szülés után négy hét fizetés nélküli szabadságot és gyermekágyi segélyt biztosít a munkásnőknek.
 
1885
Zirzen Janka társaival megalapítja az idős tanítónők számára otthont adó Mária Dorothea Egyesületet.

Benczúrné Boldizsár Kata Piroska a Nemzeti Könyvtárban létrehozza a t.

engedélyezik a nők hivatalviselését
        
1890
az első női Budapesti Lawn Tennis Club bajnokságát gróf Széchenyi Alice nyeri, róla mintázzák a Nemzeti Múzeum előtt álló Arany-szobor női alakját 
 
1891
a XIX. század végén már 800 nőcsoport működik Magyarországon, túlnyomó többségük jótékonysági egyletként

Pálffy Paulina vegyes mezőnyben megnyeri a Balatonfüreden a Stefánia Yacht Club által szervezett első hivatalos magyar nyílt teniszbajnokságot. A sikert 1894-ben megismétli.
 
1895.XII.19.      
Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete révén a nők számára is megnyílnak az egyetemek orvosi, gyógyszerészeti és bölcsész karai
 
 

2. A Feministák Egyesülete és a szociáldemokrata nőmozgalom

 


Magyarországon a nőmozgalomnak 3 jelentős elméleti főirányzata volt 1919-ig:
1.
2. a keresztény-katolikus (Farkas Edith, Szociális Missziótársulat)
3. a szociáldemokrata ( 1885-1973), Magyarországi Szociáldemokrata Párt
 


 

1896.X.2.
Az Országos Nőképző Egylet iskolája az első lánygimnáziummá alakul. Sokáig probléma marad, hogy hiába járhatnak elvben a nők is egyetemre, kevés az ahhoz szükséges érettségit adó lánygimnázium.
 
1896
megrendezik az első női kerékpárversenyt Magyarországon
 
1897.aug.
megalakul a Nőtisztviselők Országos Egyesülete (NOE), elnök: Kaiser Gizella, majd , később Gergely Janka)
 
1897
elismerik Magyarországon Svájcban szerzett diplomáját, most már hivatalosan is orvosként dolgozhat
  
1899
, Magyarország és a világ (!) első régésznője több sikeres ásatás és publikáció után királyi engedéllyel megkapja a kolozsvári egyetem bölcsészdoktor oklevelét.        

1900
az első Magyarországon diplomát szerző orvosnő

1903.IV.12-4.
a Magyarországi Szociáldemokrata Párt X. kongresszusán elfogadott programja tartalmazza a nők szavazati jogának célját (és a nők munkájának szabályozását)     
            
1903 
első nőként Kolozsvárott gyógyszerészdiplomát szerez
 
1904
Batthyány Lajosné elnökletével megalakul a Magyarországi Nőegyletek Szövetsége (MNSZ), az ICW (International Council of Women) magyarországi osztályaként. alelnök, későbbi elnök: Rosenberg Auguszta)
   
1904.VI.
részt vesz a berlini nőkongresszuson
 
1904 
megalapítja a Magyarországi Munkásnő Egyesületet
 
1904.XII.18.
A Ferenciek tere 4. sz. alatt, a Közgazdasági Társaság termében 200 nő és 50 férfi részvételével megalakul a
Céljuk: a magyar nő egyenjogúsítása minden téren, ennek egy eszközeként tekintik a nők választójogát.
Elnök: tanár, az első nő, aki Magyarországon egyetemre járt. 

Glücklich Vilma 

1905 
a Feministák Egyesülete az IWSA (International Women's Suffrage Alliance, Nemzetközi Női Választójogi Szövetség) tagszervezetévé válik.      

az MSZDP-n belül létrejön az Országos Nőszervező Bizottság, vezetésével

az első Budapesten diplomát szerző gyógyszerésznő (1905), gyógyszerészdoktor (1906)

 

1905.III.  
elindul a szociáldemokrata nőmozgalom lapja, a Nőmunkás (először 1908-ig), egyik szerkesztője

1905.IV.24.
az I. Országos Szociáldemokrata Nőkongresszus

1905.XII.17.
A Feministák Egyesületének nagygyűlése.
 
1906 

a Magyar Nőegyesületek Szövetségének meghívására német feminista Magyarországra látogat 

az ELTE munkatársaként az első magyar könyvtárosnő (emellett műfordító és Brunszvik Teréz  életének kutatója)

"Vélemények a nők választójogáról" – a Feministák Egyesületének kiadványa. A támogató, ellenző és feltételekkel támogató vélemények pártoktól, politikai oldalaktól függetlenül alakulnak, van katolikus támogató és szabadelvű ellenző is.

"Általános választójog csak az, amely a nőkre is kiterjed"

plakátokat tesznek ki, következő évben bélyeget gyártanak - néhány  postahivatalban bojkottálják is az ezzel ellátott leveleket!
(létezett ugyan Magyarországon Országos Általános Választójogi Szövetség, de ők elég sajátosan értelmezték az "általános" fogalmát, és háttérbe szorították a női választójog kérdését)
 
1906.okt. 
(Nemzetközi Női Választójogi Szövetség elnöke) és holland orvos, feminista Budapestre látogatnak
   
1907 
megjelenik a Feministák Egyesületének lapja, A Nő és a Társadalom, szerkesztésében (előtte a Feminista Értesítő nevű kiadványban jelentették meg a közleményeiket) 
 
1907. 
évi XIX. tc. a betegsegélyező pénztár női tagjainak szülési segélyt állapít meg (de ez csak a nők 1%-át érinti)
, az első kiemelkedő magyar teniszezőnő első nemzetközi győzelmét aratja
 
1907.III.5.
német feminista Budapestre látogat, és a központosított háztartásról tart előadást
  
1907.IX.9.
angol szüfrazsett Budapesten
 
1907.X.6.
megalakul a Pécsi Nőtisztviselők és Kereskedelmi Nőalkalmazottak Egyesülete (NOE elnök) és Wilhelm Szidónia (NOE budapesti titkár) közreműködésével
elnök: Kertész Teréz, majd Rosenspitz Berta (a fiók 1909-ben feloszlott)
 
1907.X.20.
Grossmann Janka (NOE alelnök) előkészítésével létrejön a NOE nagyváradi fiókja, belép költő és orvos is, továbbá Edelmann Menyhért, a gyermekmenhely orvosa, később a Férfiliga a Női Választójogért tagja. 
elnök: Ágoston Péterné Leinvand Etel, majd Huzella Gyuláné
                      
1907.XI.10. 
a Budapestről odautazó Trombitás Erzsébet előkészítésével megalakul a Szombathelyi Nőtisztviselők Egyesülete
elnök: , alelnök Feldmann Bódogné
(hivatalosan 1919-ig, nem hivatalosan egészen 1931-ig működik) 
 
1907.dec - 1908. febr. 
a Magyarországi Nőegyesületek Szövetségének anyavédelmi ankétje
 
1908.I.  
a Feministák Egyesülete vidéki előadókörutat szervez. , majd Temesvárott tart előadást. Mindkettő nagy sikert arat, 30 temesvári nő nemsokára bejelenti a helyi fiók létrehozását
(további helyszínek: Arad, Érsekújvár, februárban Bicske és Szombathely)

1908.I.10.
Adele Schreiber német feminista előadása Budapesten ("Das moderne Madchen")
 
1908.II. és III.1. 
Franciaországban élő neomalthusiánus anarchafeminista, a fogamzásgátlás lelkes (és sokat vitatott) propagálója két előadást tart Budapesten (egyiket "Szerelem és anyaság" címmel)
 
1908.IV.
megalakul az Európában is példátlan "parasztfeminista" mozgalom, a Balmazújvárosi Szabad Nőszervezet, vezetésével, a Feministák Egyesületének tagszervezeteként

Testvéreim! Földmívelő asszonyok és lányok! Hozzátok szólok, szegény nyomorgó testvéreim. Hozzátok kiáltok a nyomorúságból. Szeretném, ha kiáltásom erős lenne, mint az égdörgés, amelynek szavát mindenki meghallja, aki az országban él. Égdörgés harsogása, villám vakító fénye szeretnék lenni.

1908.VIII.19.
Nagyváradon ad elő, a rekkenő hőségben is teltház előtt
 
1908.IX. 
6. megalakul a Temesvári Nőtisztviselők és Női Kereskedelmi Alkalmazottak Egyesülete (Kádár Györgyné elnökkel)
8. megalakul az Aradi Nőtisztviselők Egyesülete (elnök: Weisz Berta) a feminista értekezést kiadó Mársits Rozina itt leányiskolai igazgató, együtt is működik az egyesületel
 
1908.X. 
Budapesten fogadják Minna Cauer német feministát 
 
1908
műkorcsolyázó az első magyar nő, aki világbajnoki címet szerez
bölcsészhallgató ( a Feministák Egyesületének könyvtárosa, titkára) a Fővárosi Könyvtár első női munkatársa lesz

1909

megjelenik a Magyarországi Nőegyletek Szövetségének lapja, az Egyesült Erővel, Perczelné Kozma Flóra és Szemere Ilona szerkesztésében               

Götz Irén első magyar nőként vegyészdoktori címet szerez

a Feministák Egyesülete Feminista Naptárat ad ki, ismert nőmozgalmárok bemutatásával. Marie Lischnewska, dr. Marie Raschke és képeit fotóművész, a Feministák Egyesületének tagja készíti.
 
1909.II.
Robert Michels az olasz nők helyzetéről ad elő, s vendégül látják a berni egyetem magántanárát, Gertrud Wogelt is. 
 
1909.III.6-22.
ismét Magyarországon.

1909.VII.1.
a Feministák Egyesületének politikai programja címmel, 31 pontba foglalva megjelenik A Nő és a Társadalomban
 
1909.VIII.
ismét Magyarországon. Tátralomnici előadása, ahol "ismertette a feminista mozgalomnak anyaság-értékelési és védelmi célzatát" különösen emlékezetes, részt vesz Turcsányi Imréné Engel Gizella, a későbbi elnöke is
 
1909.okt.
megalakul a Feministák Egyesületének Felvidéki Fiókegylete, Vágujhely székhellyel, elnök: Engel Berta
 
1909.ősz 
Perczelné Kozma Flóra vezetésével létrejön a Magyarországi Nőegyletek Szövetségének Női Választójogi Szakosztálya
                    
1909.dec.  
Cicely Corbett (a NUWSS, National Union of Women's Suffrage Societies brit munkatársa) Magyarországra látogat
 
1910.I.16.
A Feministák Egyesületének nagygyűlése a választójogért, felszólal is („a nők még nem érettek a szavazati jogra” - a feministák pártutasítást  gyanítanak)
 
1910.III.29.
Dirner Gusztáv megalapítja a Férfiliga a Nők Választójogáért nevű szervezetet, amely rögtön 200 taggal indul
A Nő és a Társadalom immár az ő lapjuk is

Dirner Gusztáv

1910.IV.1.
A Nő és a Társadalom külföldi politikusok véleményét közli a nők szavazati jogáról
 
1910.XI
a norvég nőszövetség elnöke, Budapesten előadást tart
 
1910 
megalakul a Feminista Ifjúsági Csoport, Békássy Gyöngyi elnökkel 
 
1911
Jánossy Gábor: A feminizmus Magyarországon
 
1912  
a családi pótlék bevezetése
 
1912
Márkus Dezső (jogász, a Feministák Egyesületének alelnöke): A nő választójoga

1912. V. 8.: a tud. egyetemi tanács nagy többsége kimondja, hogy női egyetemi tanárt nem fogad el 
 
1912.VII.30.
a Feministák Egyesülete kérvényt nyújt be a Belügyminisztériumba (szövege az 1912. szept. számban jelenik meg)
 
1912.VIII.15.
az első magyar női pilóta, sikeres vizsga után megkapja az engedélyét.
 
1912.IX.17. 
a Feministák Egyesületének nagygyűlése a Vigadóban, beszél , és .  A szociáldemokraták, akik nincsenek arról meggyőződve, hogy a Feministák Egyesülete  általános és titkos választójogot akar, bekiabálnak, végül távoznak (felszólal Weil Elza is a Galilei-körtől)
  
1912.XI. 
újra megjelenik a Nőmunkás (1939-ben betiltják)
 
1912.XII.15.
beszéde Kecskeméten, a szociáldemokrata sajtó előzetesen ellenségesen ír róla, azzal vádolja, hogy a Feministák Egyesülete nem küzd minden osztályért
 
1912 vége
gyors egymásutánban meghal Márkus Dezső, majd Dirner Gusztáv
 
1913

az első magyar női egyetemi tanár

az első magyar női ásványtan-tanár

megjelenik Máday Andor A magyar nő jogai a múltban és a jelenben c. műve       

(a Feministák Egyesületétől függetlenül, annak nem tagja) feminista előadásokat tart Budapesten
 
1913.II.27. 
a Feministák Egyesületének nagygyűlése a Lloyd társulat nagytermében

1913.VI.15-20.
Nemzetközi Női Választójogi Kongresszus Budapesten

többek között a küzdelem pártsemlegességéről határoznak, és pénzt adnak össze egy leendő londoni központi irodára
a vendégeket Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszter és Bárczy István polgármester is fogadja, ez tovább szítja a szociáldemokratákkal a feszültséget
Rényi Aladár zeneművet komponál, Ábrányi Emil ódát ír az alkalomra, utóbbit Jászai Mari és Paulay Erzsi szavalják el
 
      Előadók többek közt:
      - (a Nk. Női Választójogi Szövetség elnöke),
      - (amerikai író),
      - Agnes Maud Royden (angol keresztény feminista),
      - Cicely Corbett,
      - J. Keir Hardie (az angol képviselőház munkáspárti tagja),
      - Anna Lindemann (a Nk. Női Választójogi Szövetség titkára)
      - Giesswein Sándor (kanonok, a feministák lelkes támogatója)
      - (földművesasszony, a Balmazújvárosi Szabad Nőszervezet részéről)

 

Szintén itt (és azonos helyszínen, a Vigadóban) tartja a férfiligák II. kongresszusát a Nők Választójogáért Küzdő Nemzetközi Férfiliga, Sir John Cockburn elnökletével.

1913.XII.7-8.  
a Magyarországi Nőszervezetek Szövetsége Szombathelyen tartja országos gyűlését Apponyi Albertné elnökletével, Rosenberg Auguszta és részvételével
akciót indítanak, hogy a jogi fakultást is nyissák meg nők számára
 
1914 
Schwimmer Rózsa Angliába költözik, és az IWSA sajtótitkára lesz
 
1914- 
a Feministák Egyesületének lapja A Nő címmel jelenik meg, és Pogány Paula szerkesztésében (felelős szerkesztő Schwimmer Rózsa)
Rendszeresen 1917-ig jelent meg. A 20-as években többször szünetelt, de 1927/28-ban még megjelent egy különszám.

Teleki Sándorné, "Szikra"

1914.I.11.
megalakul a Feministák Egyesületének szegedi tagszervezete, a , Jóny Lászlóné elnökkel és Turcsányi Imréné Engel Gizella ügyvezető társelnökkel 
 
1914.II.2.
megalakul a Nyíregyházi Feminista Egyesület, Groák Ödönné Halasy Piroska elnökletével
 
1914.III.8.
először ünneplik Magyarországon a Nemzetközi Nőnapot

megalakul a Nagybecskereki Feminista Egyesület
 
1915
a nők helytállása a háború idején újabb fegyvert ad a feministák kezébe

1915.XI.30

előad Budapesten
 
1916 
betiltják a feministák kongresszusát ("el nem mondott beszédek")
 
1917.IV.
a Feministák Egyesülete kérdőíveket küld ki az országgyűlési képviselőknek a támogatottság felmérése céljából. Szinte mindenki válaszol, több a támogató (jellemző módon értelmi cenzus mellett), mint az ellenző. Az ellenzők elsősorban az arisztokrata származású politikusok.
 
1917.5.13.
a Magyarországi Szociáldemokraták Pártja megtartja V. nőkongresszusát
 
1917.09.11. 
a Feministák Egyesülete országos értekezletet hív össze a nők választójoga ügyében
 
1917-19     
a Feministák Egyesületének lapja Nők Lapja címmel jelenik meg, Spády Adél szerkesztésében

1918  
tavasszal Tisza István „választójogi puccsot rendez” - váratlanul, a támogató képviselők távollétében szavaztatja meg a kérdést, és  hirdeti ki az elutasító határozatot

az 1918. évi XVII. tc-ből a nők választójoga teljesen kimarad, a szociáldemokraták a feministákat okolják

a szegedi Somogyi Könyvtár munkatársa lesz az első magyar szakképzett könyvtárosnő, a Berlinben végzett  
  
1918.XI.23.       
a Károlyi-kormány alatt (I. néptörvény a női választójog kiterjesztéséről) a 24 év feletti, írni-olvasni tudó nők (és a 21 év feletti férfiak) választójogot kapnak (és mindkét nemnél feltétel, hogy legalább 6 éve magyar állampolgár legyen) (de választásokat e törvény szerint nem tartottak, 1919 tavaszra tervezték, de a proletárdiktatúra létrejötte ezt megakadályozta).
  
1918.XI.       
Károlyi svájci követté nevezi ki Schwimmer Rózsát, de az ország konzervatív attitűdje miatt rövidesen vissza kell hívnia őt. Schwimmer Bécsbe, majd .
A polgári demokratikus forradalom miniszteri rendelettel engedélyezi a nők teljes és korlátozás nélküli felvételét az egyetemre
 
1919 
a Tanácsköztársaság 26. sz. rendelete a nőknek a férfiakéval teljes mértékben egyenlő választójogáról ("minden dolgozó és háztartást önállóan vezető lánynak és asszonynak")  
a gyakorlatban azonban ez azt jelenti, hogy azoktól, akik szakszervezetnek nem tagjai, elveszik a választójogot, ráadásul a legtöbb helyen (főlegvidéken) nyílt szavazást tartanak (1919. ápr. 7. tanácsválasztások)

A feminista mozgalom szembeszállt a proletárdiktatúrával, A Nő 1919. decemberi számában írtak a proletárdiktatúra okozta károkról.

1919 végétől a szociáldemokrata nőmozgalom egyik vezetője, az Országos Nőszervező Bizottság tagja, a Nőmunkás felelős szerkesztője .    

1919. XI. 17.    
Friedrich István kormánya újraszabályozza a választójogot, új feltételei: 6 év állampolgárság, fél éve ugyanabbanabban a községben lakik, 24 év feletti, vagy ha alatti, akkor 1918. nov. 1 előtt legalább 12 hétig katonai szolgálatot teljesített. Nőknél ugyanezen feltételek ÉS az írni-olvasni tudás.
  
1920.I.25-6.     
eszerinti nemzetgyűlési választások (nyílt szavazással)

1920  
mivel a vártnál jóval több nő él az egyetemi képzés lehetőségével, vissza akarják vonni a nők felsőfokú oktatásának engedélyezését, de és társai harcának köszönhetően "csak" az 1919 őszén bevezetett numerus clausus marad.   
  
1920
Schwimmer Rózsa emigrálni kényszerül (de pacifista nézetei miatt megtagadják tőle az amerikai állampolgárságot)

Gárdos Mariska szintén emigrál (de 1932-ben hazatér)

diplomát szerez az első magyar mérnöknő,

(1884-1974, a Szociális Testvérek Társaságának és a Keresztény Női Tábornak megalakítója) az első női képviselő lesz, egyfajta részleges emancipációt képvisel
 
1920-1945
a nemzeti, konzervatív, keresztény és háborúpárti Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége (MANSZ) a korszak hivatalos nőszervezete, elnöke Tormay Cécile

a Nőtisztviselők Egyesülete a Tanácsköztársaság után már nem alakul újjá

a nőegyesületek a Horthy-korszakban csak a "nemzeti, anyai keretben" tevékenykedhetnek; a Feministák Egyesülete - mely sikeresen átvészelte a Tanácsköztársaságot - csak "alámerült hálózatban" működik. Titkáruk ebben az időben Vámbéry Melanie.
 
1921                
törvény mondja ki:

férfiak és nők egyenlő munkáért egyenlő bért kapjanak

júliusban amerikai szociális munkás, filozófus, pragmatista feminista Budapesten tart előadást
 
1922-25
Glücklich Vilma a genfi székhelyű Nők Nemzetközi Békeligájának (WILPF) titkára lesz
Hazatérése után még haláláig, két évig betegen a Feministák Egyesületének ügyvezető elnöke.

1922 
a Bethlen-kormány tovább szigorítja a nők szavazati jogának feltételeit, és több mint egymillióval csökkenti a női szavazók számát (1765000-ről  610000-re). 
 
1923-
parlamenti képviselő 15 éven át. 
újabb látogatása Budapesten
 
1923 tavasz
a Feministák Egyesülete és a MANSZ kérvénnyel fordul a Kultuszminisztériumhoz annak érdekében, hogy hatálytalanítsa a női numerus clausust.
 
1924 
a párizsi olimpián a női vívósport első magyar kiválósága, 6. helyezést ér el, ezzel megszerzi a magyar női sport első olimpiai helyezését (később színdarabíróként válik ismertté)

1925
megalakul az Egyetemet és Főiskolát Végzett Nők Egyesülete 
egy évvel később csatlakoznak a diplomás nők világszervezetéhez (IFUW, International Federation of University Women)
elnökök 1937-ig: , Ritoók Emma, Arató Amália, Techert Margit

Ritoók Emma 

1927               
Budapestre látogat a Női Választójogi Világszövetség új elnöke, Margery Corbett Ashby
 
1928 
Ungár Margit első nőként ügyvédi vizsgát tesz.
Belép a Feministák Egyesületébe.
 
1932
a Feministák Egyesületének tagja, a felelős kiadója annak a röplapnak, amit József Attila és Illyés Gyula írtak a Sallai-Fürst gyilkosság ellen.
a Nők Választójogi Világszövetsége és a Béke és Szabadság Ligája tiltakozik a magyar kormánynál, Mellernénél volt az aláíró ív, mikor a Horthy-rendőrség le akarta tartóztatni, az aláíró ívet eltüntette (a legenda szerint megette). Mikor faggatták, nagyothallására hivatkozott, ez alkalommal megmenekült.

Mellerné Miskolczy Eugénia 

1933 
Ungár Margit szövegezésében a Feministák Egyesülete parlamenti előterjesztést nyújt be a házasságon kívül született gyerekek védelme érdekében
 
1935-39 
megjelenik a Magyar Női Szemle, az Egyetemet és Főiskolát Végzett Nők Egyesületének lapja (ekkor az elnök: Dr. Techert Margit. A szerkesztők közt ott van Dr. Czeke Marianne is.)
 
1936  

tőrvívó az első magyar női olimpiai bajnok (testvére, is sikeres vívó)

bemutatják az első magyar filmrendezőnő, Balázs Mária egyetlen, Pókháló c. filmjét

a hatvanas évekig mindössze két további egész estés magyar filmről tudunk, amelyet nő rendezett (Riedl Klára: Isten tenyerén - elveszett; Tüdős Klára: Fény és árnyék, 1943)

megalakul a KALÁSZ (Katolikus Asszonyok-Lányok Szövetsége)
 
1937 
Simonyi Erzsébet az első nő, aki állatorvosi oklevelet kap

törvényben mondják ki, hogy az Ügyvédi Kamarába csak férfiak vehetők fel (a korábban felvett nők maradhatnak)

1939. jan. 
betiltják a Nőmunkást

Dr. Bobula Ida történész első nőként habilitál, és kinevezik az első női egyetemi magántanárrá

1940  
a Feministák Egyesülete, kevés felhajtással ugyan, de korlátozott lehetőségeihez képest megünnepli a magyar feminizmus 150. évfordulóját (1790-től, Bárány Pétertől számítják)
 
1942
a Feministák Egyesületét feloszlatják (de illegálisan tovább működik)
Mellerné Miskolczy Eugénia tagja a WILPF végrehajtó bizottságának, a háború alatt társaival a nácizmus ellen küzd és szervezkedik.
 
1942-7
megírja a magyar történelmet női szempontból bemutató Asszonybeszéd-tetralógiát

1944 Három, a női egyenjogúsági küzdelemben kiemelkedő nővel végeznek a nyilasok:
- Mellerné Miskolczy Eugéniát a nyilasok elhurcolják (azzal vádolva őt, hogy oroszokkal tartott fenn összeköttetést) egy illegális feminista gyűlésről, később agyonverik (halála tisztázatlan, 1944 júniusában érkezik még tőle Kistarcsáról egy rabtábori levelezőlap: "sokat tanítok és tanulok") 
- Koltói Annát, a Vas- és Fémmunkásszövetség országos nőszervező bizottságának titkárát a nyilasok lelövik.
- Salkaházi Sára (a Szociális Testvérek Társaságának szerzetesnője, a Katolikus Dolgozó Nők és Leányok Országos Szövetségének irányítója) szintén a nyilasok által halt mártírhalált.
 
1945 
Mellerné halála nyomán heves vita alakul ki a Feministák Egyesületében arról, hogy érdemes volt-e kockázatot vállalni a gyülekezési tilalom megszegésével 
 
1946           
Kéthly Anna javaslatára Mellerné Miskolczy Eugéniát posztumusz a Szabadság Érdemérem ezüst fokozatával tüntetik ki. A kitüntetést a Feministák Egyesülete veszi át, és továbbítja a fiának.
 

3. A szocialista "emancipáció" - események 1945 és '89 között
 

1949-re az összes önálló nőszervezetet betiltották. A következő 40 évben, a rendszerváltásig központosított, pártideológiával átitatott nőpolitika volt Magyarországon, attól független női érdekképviseletre nem votl lehetőség. Az államszocializmus alatt az egyetlen feminista megmozdulás 1973-ban Körösi Zsuzsanna és társai aláírásgyűjtése votl a tervezett abortuszszigorítás ellen - a négy aktivista emigrációba kényszerült.    
 
1945.II. 18.
a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére megalakul a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ)
lapjuk az Asszonyok, főszerk. Aranyossi Magda, 1949 októberéig jelenik meg
Kéthly Anna ellenzi a szociáldemokrata nők részvételét az MNDSZ munkájában. Nem akarja feladni a jól szervezett, magabiztos érdekképviseletet vállaló szociáldemokrata nőmozgalmat.
 
1945.X.
az új választójogi törvény minden 18. életévét betöltött nőnek választójogot ad (3 millió nő jut így választójoghoz - csakhogy a választások hamarosan elvesztik demokratikus jellegüket, így e jogukat 1989-ig nem tudják érdemben gyakorolni a nők (sem))
 
1946.IV.
az MNDSZ első országos találkozója, ezután a mozgalom egyre inkább átpolitizálódik. (A kongresszus határozata a "reakció elleni  küzdelmet" mondja ki céljának.)
 
1946.X. 
törvényerejű rendelet valamennyi felsőoktatási intézmény kapuinak a nők előtti megnyitásáról 
létrehozzák az átfogó családipótlék-rendszert
 
1945-47 
további, a nők számára kedvező törvények születése
(családjogi reform, a nyugdíjak rendezése, a gyermeknevelési pótlék szabályozása, a nemek közötti diszkrimináció megszüntetése az egyes szakmákban)
 
1946.XI.6.       
A Feministák Egyesületének újraalakuló gyűlése (VI. ker., Zichy Jenő u. 4. I. em.) Szirmai Oszkárné (Irma) korelnök vezetésével, a 88 éves Rosenberg Auguszta részvételével (az Egyesület utolsó titkára Kunvári Bella volt)
 
1946.XII. 6.
asszonyok tüntetése az élelmiszerdrágulás ellen az MNDSZ szervezésében (15 ezer, főleg párton kívüli nő)

1947.IV.2. 
A Feministák Egyesülete megkapja az újraindítási engedély, de a sajtó már nem jelenteti meg a közleményeiket, és nem találják meg a hangot a fiatal nőkkel.
 
1948.IV.17. 
Az MNDSZ II. országos találkozója. A nőszervezetek kimondják csatlakozásukat az MNDSZ-hez. Ezzel gyakorlatilag megszületik az MDP befolyása alatt álló egységes nőmozgalom. Az MNDSZ országos titkára Fái Borbála lett, aki a francia kommunista mozgalom tagja volt. 
 
1948.V. 
Döbrentei Károlyné az első magyar polgármesternő (Újpesten)    

1948.VIII.3.
Schwimmer Rózsa New Yorkban meghal, szept. 23-án a Feministák Egyesülete gyászünnepséget rendez a tiszteletére. Gárdos Mariska beszédet mond, de még most is azt rója fel, hogy a feministák hiányos osztálytudata miatt nem valósult meg az összefogás.
Ugyanezen évben a Feministák Egyesülete felterjeszti Schwimmer Rózsát Béke Nobel-díjra, de a támogatást (Kodály, Tildyné, Károlyi Mihály mellett) még az MNDSZ is megtagadja

1949    
Minden nőszervezetet feloszlatnak, betiltanak, vagyonuk az MNDSZ-t illeti.
Innentől fogva 1989-ig tilos bármilyen női (és egyéb civil) szervezőzés, ezért nem is alakul ki ennek Magyarországon hagyománya.

Szemes Marianne az első nő, aki Magyarországon filmrendezői diplomát kap.
 
1949.X.19. 
Betiltják a Feministák Egyesületét is (erről novemberben értesülnek)

1949.X.20.
Megjelenik az Asszonyok utódja, a máig is létező Nők Lapja (első főszerk. Kovács Judit)

1949.XI.26.  
XLIII. tc. kimondja a nők egyenjogúságát

1950.III.8.
a 83 éves Szirmainét beidézik az I. kerületi rendőrfőkapitányságra (arról faggatják, hogy valóban feloszlatta-e az egyesületet. Hosszas kihallgatás után engedik el.)
 
1950
Andics Erzsébet az MTA első női tagja
 
1950-1954 
Kéthly Annát bebörtönzik
 
1951-53 
a sztálini iparosítási terveknek megfelelően, számítva a harmadik világháborúra, Magyarországnak fejlesztenie kell a nehézipart. Ennek érdekében 1951-ben ötéves tervet dolgoznak ki, amely magában foglalja a női munkásokat toborzó propagandát, valamint "a nők háztartási munkájának" (sic!) megkönnyítésére irányuló intézkedéseket  (Patyolat, mirelit ételek hozzáférhetősége, bölcsődék, óvodák számának növelése). Sztálin halála után (53) a propaganda leáll, a nők nehéziparba beszervezése mérséklődik.
az ötvenes évek elején elterjed a kétkeresős családmodell
 
1952 
az első nőminiszter: Ratkó Anna
 
1952-55 
teljes abortusztilalom ("lánynak szülni dicsőség, asszonynak kötelesség")
 
1956.VI.4.
engedélyezik az abortuszt
 
1956.V.25-6.
az MNDSZ-t megszüntetik (egyesül a Hazafias Népfronttal)
 
1957.IV.13.
az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának határozata a nőmozgalomról és a Magyar Nők Országos Tanácsának megalakításáról és feladatairól. A vidéki fiókokat megszüntetik.

1960-as évek   
az abortusz legális ugyan, de az  USÁ-ban 1959-től forgalmazott fogamzásgátló tabletta Magyarországon 1967-ig nem elérhető (akkor is csak igen korlátozottan, és sok mellékhatással járó változatban.
   
1967.I.1. 
a gyes bevezetése

1968 
a Nők Lapja (az egyetlen nők számára szóló sajtótermék) elhatárolódik a nyugat-európai, felvirágozóban levő nőmozgalmaktól
 
1968, 71  
megjelenik magyarul A második nem c. műve (rövidített kiadásban. Az eredeti 1949-ben jelent meg. Teljes magyar fordítás jelenleg sem létezik.)

1970 
"Kicsi vagy kocsi?" - vita a Nők Lapjában
 
1970-es évek
az első filmrendezőnők: Mészáros Márta és Gyarmathy Lívia a nők problémáit bemutató filmjei (pl. Kilenc hónap, Örökbefogadás)
 
1970 .II.18-19.   
Az MSZMP Központi Bizottsága napirendre tűzi a "nőkérdést", azaz határozatot hoz a nők gazdasági, politikai és szociális helyzetéből fakadó feladatokról, az elkövetkező évekre pedig a "teljes foglalkoztatottságot" tűzi ki célul. 
A központosított "nőpolitika" keretein belül hozott intézkedések megerősítetik, hogy a házimunka és a gyermeknevelés az otthonon kívüli munkavállalás mellett is kizárólag a nő feladata.
A rosszul fizetett állások - az egészségügyben, az oktatásban, a segítő szakmákban  - elnőiesednek.
 
1973  
Körösi Zsuzsanna „Tézisek a nők helyzetéről” c. tanulmánya felfedi az állítólagos "emancipáció" hiányosságait, pl. a nemek egyenlőtlenségét a munkában, a bérezésben.  
Kőrösi Zsuzsanna, Pór György, Veres Júlia és Márkus Piroska 1553 aláírást gyűjtenek a tervezett népesedéspolitikai intézkedések (abortuszszigorítás) ellen. A rendszer ellenségének nyilvánítják és emigrációba kényszerítik őket.

Népesedéspolitikai határozat, az abortusz korlátozása
                                                
1980- 
a feminizmus hiányának dacára antifeminista diszkurzus lángol fel a sajtóban

1980.XII.22. 
Magyarország letétbe helyezi az 1979. évi, a nőkkel szemben alkalmazott diszkrimináció kiküszöböléséről szóló ENSZ Egyezmény (Egyezmény a Nők elleni Diszkrimináció Minden Formájának Felszámolásáról, Convention on the Eliminiation of All Forms of Discrimiation agaist Women, CEDAW, ejtsd "szidó") megerősítő okiratát az ENSZ főtitkáránál

 

Magyarország ratifikálja az ENSZ CEDAW  Egyezményét
 
1983
kiadják magyarul Evelyn Sullerot A női nem c. tanulmánykötetét.

1984 
az emigrációban élő Körösi Zsuzsanna (Suzanne Körösi) "Tézisek a nők helyzetéről" c. tanulmánya megjelenik angolul Robin Morgan Sisterhood is Global c. feminista antológiájában
   
1985
a gyed bevezetése
 
1986
kiadják magyarul c. esszéjét
 
1987
Fábri Anna az ELTÉ-n megtartja az első nőtudományi kurzust, A nőkérdés magyarországi története címmel
 
1988
, Barbara C. Pope és Introduction to Women's Studies címmel tartanak kurzust a JATE (mai SZTE) Angol Tanszékén

Reschné Marinovich Sarolta
 
 
 
4. A Feminista Halózat és további események a rendszerváltás után
 
 
1989.VI.25-26.   
a Magyar Nők Országos Tanácsa a rendszerváltás után „főnixszervezetként” Magyar Nők Szövetsége néven alakul újjá, a jogfolytonosságot tagadva. (Az MNSZ jelenleg is aktív, az ország számos településén vannak tagszervezetei, azaz "nőpontjai.")

1989.IX.8.
Bollobás Enikő vezetésével megalakul a

1989
Bollobás Enikő és Fekete Gyula a feminizmusról a Hitel c. folyóiratban

Bollobás a lap már nem közli

1990.VI.8.
a MÚOSZ székházban megalakul a Feminista Hálózat
 
1991-98  
megjelenik a Feminista Hálózat lapja, a
szerkesztik: Acsády Judit, Bozzi Vera, Bullain Nilda, . Az utolsó években korrektor: .

1991-92 Susan Arpad amerikai történész magyarországi tartókodása alatt az ELTE és a JATE angol tanszékein oktat 

1991 
a Szegedi Tudományegyetemen (akkor József Attita Tudományegyetem) megalakul a Magyar Nők Élettörténete Kutatócsoport
 
1992   
megalakul a Szegedi Nők Klubja (1998-ban kerül hivatalos bejegyzésre, elnök: Básthyné Tatár Julianna)
  
1992.XI.     
megalakul a MONA, a Magyarországi Női Alapítvány, Hodosán Róza elnökkel, Neményi Mária alelnökkel
 
1993.IV.23. 
a MONA női kerekasztalt szervez, „Miért nincs Magyarországon nőmozgalom?” központi témával.

1994 
Diplomás Nők Magyarországi Szövetsége néven megújul az Egyetemet és Főiskolát Végzett Magyar Nők Egyesülete (Maróczy Józsefné és Lőkös Ágnes kezdeményezésére)
 
1994.II. 
megalakul a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) 
(alapítók: Antonia Burrows, Kis Márta, Szineg Ildikó, Bán Mária)
NANE - Bántalmazott nők és gyerekek segélyvonala 06-80-505-101 (este 6 és 10 között)
 
1994.VI.
megjelenik a Replika 13-14. száma, benne a „Férfiuralom?” c. tematikus blokkal. Ennek kapcsán fórumot rendeznek az R. S. 9. Stúdiószínházban.

1994-9 
az eseményt a Feminista Hálózat „Negyedik kedd” néven rendszeresíti, és ez éveken keresztül sikeresen működik.

1995 
Thun Éva elindítja a GESTH-L levelezőlistát a Gender Studies magyarországi művelői számára

a Roma Parlamentben megalakul a Közéleti Roma Nők Egyesülete, Kozma Blanka elnökkel (máig aktív)
 
1995.IV.26.   
megalakul a VENŐKE - Veszprémi Nők Kerekasztala Huszár Józsefné Júlia elnökletével (máig aktív)
 
1995.IX.
IV. Női Világkonferencia Pekingben, tudósítás a Nőszemélyben.
 
                     A Világkonferencián megfogalmazzák a "Pekingi Nyilatkozatot" és
                     a Cselekvési programot, amelyet Magyarország is elfogad.
                     A Világkonferencia felhívja a kormányokat, hogy tegyenek stratégiai
                     lépéseket a következő 12 kritikus területen:
                     1. A nők és a szegénység
                     2. A nők oktatása és képzése
                     3. A nők és az egészség
                     4. A nők elleni erőszak
                     5. Nők a fegyveres konfliktusokban
                     6. A nők és a gazdaság
                     7. A nők a hatalomban és a döntéshozatalban
                     8. A nők előmenetelének intézményes mechanizmusai
                     9. A nők emberi jogai
                     10. A nők és a média
                     11. A nők és a környezet
                     12. Lánygyermekek
                 
 
1996
Ennek egyik hozadékaként megalakul a Nőpolitikai Titkárság, (a Munkaügyi Minisztériumon belül), melynek élére Lévai Katalint nevezik ki. A Titkárságot hamarosan átnevezik Egyenlő Esélyek Titkárságának.

1995.XII.         
Az első Gender Studies konferencia Budapesten az MTA Társadalmi Konfliktusok Kutatóintézetének és az ELTE Szociológia Intézetének közös szervezésében

1997
A Nők Pekingi Világkonferenciájának Cselekvési Programja alapján az Egyenlő Esélyek Titkársága (Munkaügyi Minisztérium) és a TÁRKI kiadja a "Szerepváltozások - Jelentés a nők helyzetéről 1997" tanulmánykötetet (továbbiak: 1999, 2001, 2005, 2009, 2011). 
Az 1997-es végén nemekre lebontott statisztikai rész található, mely később külön kiadványba került (Nők és férfiak Magyarországon)

megjelenik S. Sárdi Margit és Tóth László válogatása, a Magyar költőnők antológiája

büntetetté válik a házasságon belüli nemi erőszak (a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló 1997. évi LXXIII. törvény, miniszteri indoklás:

a házastársak a házasságkötéssel nem mondanak le teljesen szexuális önrendelkezési jogukról, a házasságkötés ténye nem jogosítja fel egyik felet sem arra, hogy a szexuális érintkezést a másik fél akarata ellenére, a házastársnak lelki és sokszor fizikai gyötrelmet előidéző módon gyakorolja.

„Feminizmus Magyarországon” - a fóruma
 
1998
az Egyenlő Esélyek Titkársága a Szociális és Családügyi Minisztériumon belül Nőképviseleti Titkárság néven szerveződik újjá. (2002-ig ezen a néven fut) 

Drozdik Orsolya szerkesztésében, a Kijárat Kiadónál megjelenik a Sétáló agyak – Kortárs feminista diszkurzus c. szöveggyűjtemény

megjelenik Morvai Krisztina Terror a családban c. könyve

1998.XI.
látogatása Budapesten.
Az állomáson Friedant a Feminista Hálózat tagjai: Elekes Irén Borbála, Acsády Judit és Szatmári Réka fogadják. Friedan több előadást tartott, látogatásának azonban egyáltalán nem volt sajtóvisszhangja.

1998
elindul a NANE Néma Tanúk projektje, mely nőt formázó sziluetteken emlékezik meg az adott év családon belüli erőszak halálos áldozatairól. A kiállítást (ami az első Amerikán kívül) rendezvényeken szerepeltetik, és ez évben megtartják az első Néma Tanúk felvonulást.

Szatmári Réka az egyik első Néma tanúk tüntetésen (Bozzi Vera fotója)
Szatmári Réka az egyik első Néma Tanúk felvonuláson (Bozzi Vera fotója) 

1999.I. 
létrejön az első Nőképviseleti Tanács, melynek feladata a Szociális és Családügyi miniszter szakmai segítése
 
1999 
a Műszaki Egyetemen megtartják az Asszonysorsok a XX. században konferenciát, és azonos címmel kötetet is adnak ki (2000).

Elekes Irén Borbála és Szatmári Réka a bejáratnál et osztogatnak.

megalakul a Labrisz Leszbikus Egyesület (előtte már évekig létezett nemhivatalos formában, Labrisz címmel lapot is adtak ki)
 
 
5. Események 2000-től napjainkig

 
2000-09      
Elekes Irén Borbála és Thun Éva HÍR-NŐK Beszélgetések címmel nőjogi, nőtörténeti műsort szerkesztenek a Civil Rádióban ezzel összefüggésben megszerkesztik a Hír-Nők Enciklopédiát és a Hír-Nők TNT Szöveggyűjteményt
 
2001  
a 2001. évi LX. törvénnyel Magyarország kihirdeti a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló 1979. dec. 18-án New Yorkban elfogadott Egyezmény Kiegészítő jegyzőkönyvét    

megalakul a MINők (Magyar Internetező Nők Egyesülete) - 2005-ben feloszlott

"Nőitankör" előadássorozat, ezen belül: Feminizmusról – előítéletek nélkül (Elekes Irén Borbála és Thun Éva)

a Nőképviseleti Titkárság a KSH-val együtt kiadja az első "Nők és férfiak Magyarországon 2000" (svéd mintára készült) statisztikai zsebkönyvet. Az első kiadvány magyar feminizmustörténeti kronológiát is tartalmaz, melyet Mészárosné Halász Judit állított össze.
(Továbbiak: 2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2011, 2012) 

megjelenik magyarul Catherine MacKinnon A feminizmus változásai c. könyve 
 
2001.XII.12.  
az Országos Széchényi Könyvtárban megnyílik a magyar nőtörténet huszadik századi időszakát bemutató kamarakiállítás "A nő és a társadalom - huszadik századi körkép" címmel (rendezték: Elekes Irén Borbála és Csepregi Klára)
  
2002-03  
a korábbi Nőképviseleti Titkárság szerepét a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztériumban Esélyegyenlőségi Igazgatóság, és azon belül Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Igazgatóság veszi át
 
2002  
a Corvina Kiadó gondozásában megjelenik Germaine Greer A kasztrált nő c. műve

2002.XI.
megalakul a Várpalotai Írisz Nőegyesület, elnök: Törzsök Károlyné, Babi (máig aktív)
 
2002-2004   
megjelenik a Magyar Narancs Tűsarok című melléklete (a 2013-ig működő tusarok.org feminista honlap és fórum elődje)
 
2002.XI.22-3.    
„Nő és férfi, férfi és nő” - A társadalmi nemek kutatása Magyarországon az ezredfordulón – genderkonferencia a BKÁE-n Nagy Beáta és Hadas Miklós szervezésében
 
2003.X.27-9.  
Konferencia ugyanott, „Erőszak és nemek” címmel, a NANE Néma Tanúk kiállításával
 
2003.VIII.3.   
a Prostitúció Nélküli Magyarországért kilenc kezdeményezője mozgalmat indít a New York-i egyezményből való kilépés megakadályozására, a prostitúció valódi hátterének leleplezésére, a megelőzés és utógondozás kikövetelésére.

2003.X.3       
megalakul a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség. Okt. 12-én az Európai Női Lobby közgyűlése felveszi a tagjai közé.
 
2003-4  
az Esélyegyenlőségi Minisztérium fennállása
 
2004  
elindul a Tilos Rádióban a Drágám, hol a vacsorám? című feminista műsor (jelenleg is, szerdánként kéthetente 10 órától)
 
2004.V.28.
a Prostitúció Nélküli Magyarországért Mozgalom konferenciát rendez
 
2004.XI.27.
Száz éve alakult a Feministák Egyesülete – emlékkonferencia.

2005 
Czigány Ildikó a MALÉV első női pilótatisztje lesz

a Magyar Internetező Nők Egyesülete (MINŐK) kiadja a -ot

a Magyar Női Szemle emlékére megjelenik Thun Éva szerkesztésében az

megalakul (és máig aktív) a Stop Férfierőszak egyesület.

törvényben tiltják meg a gyerekek testi fenyítését
 
2005.IX.8-9.    
Az első Nyelv, ideológia, média genderkonferencia a Szegedi Tudományegyetemen Barát Erzsébet és Sándor Klára szervezésében (azóta évente folyamatosan)
 
2005.XII.19.   
A Prostitúció Nélküli Magyarországért Mozgalom elindítja a "Keresd a férfit!" kampányt a prostitúcióval visszaélő kliensek megbüntetése érdekében  
 
2006.VII.1.   
bevezetik a távoltartást (de a végeredmény formális lesz, csekély hatékonysággal, mert nem veszik figyelembe a szakmai civil szervezetek javaslatait)      

2006.X.   
megalakul a PATENT Egyesület(Patriarchátust Ellenzők Társasága)
A jogsegély telefonon elérhető szerdánként 16 és 18 óra között, valamint csütörtökönként 10 és 12 óra között a 06-70-252-5254 mobilszámon.
 
2007            
megjelenik az Amnesty International Meg nem halott segélykiáltások - a nők nem kapnak megfelelő védelmet a családon belüli szexuális erőszak ellen c. jelentése    
Ennek nyomán létrejön a MONA, NANE, PATENT, Amnesty, Női Érdek és Stop Férfierőszak együttműködésében a szexuális erőszak áldozatait segítő Keret - Koalíció a szexuális erőszak ellen a túlélőkért, és annak segélyvonala. Telefonszám: 06-40-630-006(Kék szám) Hívható péntekenként 10–14 óráig

2007.XI. 
Első kísérlet a női kvóta bevezetésére: Sándor Klára és Magyar Bálint liberális képviselők törvénymódosító javaslatot nyújtanak be, mely arra kötelezné a politikai pártokat, hogy a választási listákon váltakozva kövessék egymást a nők és a férfiak. 
A Népszabadságban mások mellett Göncz Árpád, Törőcsik Mari, Mészáros Márta, Esterházy Péter, Polgár Judit és Kocsis Zoltán is a női kvóta mellett száll síkra.
A javaslatot az Országggyűlés 132 igen szavazattal, 97 nem és 118 tartózkodás ellenében elutasítja. (A párt- és frakcióvezetők látványosan igennel szavaznak. Dávid Ibolya ellenzi.) 
Szintén Sándor Klára és Magyar Bálint benyújtanak egy, az alkotmány módosítására és a kormány összetételére tett javaslatot, amely azt célozza, hogy a mindenkori kormányban legalább egyharmad arányban legyen női vagy férfi miniszter.
Ezt az alkotmánymódosítást Gyurcsány Ferenc, Kiss Péter, Szekeres Imre és Ujhelyi István megszavazza, Hiller István, Lamperth Mónika, Veres János, Vadai Ágnes, Juhász Ferenc viszont - más szocialista honatyák  mellett - elutasítja.  
 
2009.V.14.    
megalakul a Nőkért.hu feminista honlap.
 
2009.XI.      
a nők helyzetével foglalkozó vidéki társadalmi szervezeteket összefogó ernyőszervezetként megalakul a REGNET Régiók Nőhálózata Egyesület.

2010.IX.       
Második kísérlet a női kvóta bevezetésére: megalakul a Nők a Pályán Egyesület (NAP), Péterfy-Novák Éva és Rajnai Gitta vezetésével.
27 nő - köztük Bárdos Deák Ágnes és Bangó Margit énekesnő, Szűcs Andrea, a Magyar Ügyvédnők Egyesületének elnöke és a Magyar Ügyvédi Kamara alelnöke, Heller Ágnes filozófus, Petschnig Mária Zita közgazda, Hernádi Judit és Kútvölgyi Erzsébet színésznő - népszavazást kezdeményez a következő kérdéssel:

Egyetért-e ön azzal, hogy a nők méltó közéleti szereplése vállalásának elérése érdekében az európai parlamenti, az országgyűlési és a helyi önkormányzati választásokról szóló törvények egészüljenek ki olyan rendelkezésekkel, amelyek előírják, hogy csak olyan listát lehet bejelenteni, amelyen egymás után, váltakozva hol az egyik, hol a másik nemhez tartozó személyek szerepeljenek?

Az OVB rendelkezése szerint nov. 14. és jan. 25. között kell összegyűjteniük 200 ezer aláírást. Ennek érdekében látványos kampányt szerveznek felöltözött nő és levetkőzött férfi hírességek részvételével (a kampányba országszerte kapcsolódnak női szervezetek és magánszemélyek), de sajnos (a hálátlan időzítésnek és a közvéleményt lefoglaló, szándékosan bedobott politikai gumicsontok, pl. médiatörvény miatt) nem gyűlik össze a kellő számú aláírás.
 
2010.XI.25.-XII.10 
első alkalommal tartják meg Magyarországon a globális 16 Akciónap a Nők Elleni Erőszak Ellen rendezvénysorozatot (azóta minden évben - figyelemfelhívó akciók ebben az időszakban a korábbi években is voltak) 
 
2011.III.       
Megjelenik a TNTeF: Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris E-Folyóirat első száma.
 
2011.VII.20.     
megtartják az első Slutwalk Budapest felvonulást az áldozathibáztatás ellen 
 
2011.XI.19.    
Ertsey Katalin LMP-s politikus kezdeményezésére vitanapot tartanak a Parlamentben a nők közéleti szerepválallásának növeléséről. A kvótával szemben zsigeri az elutasítás, de egyéb megoldási javaslat nem merül fel.
 
2012.IX.10      
A népi kezdeményezést, miszerint Magyarországon a családon belüli erőszaknak legyen önálló büntetőjogi törvényi tényállása (és amelyhez Halász Pálma kezdeményezésére 100 ezer aláírás gyűlt össze), éjszaka tárgyalják a Parlamentben, gyér részvétellel.
A honatyák a családon belüli erőszak elleni küzdelmet árulkodó módon a (nemkívánatos) női emancipációval, sőt a nemzet kihalásával kapcsolják össze. A számos szexista felszólalás közül közfelháborodást vált ki Varga István képviselő véleménye, miszerint "ha mindenki megszülné a maga 2-3, de inkább 4-5 gyerekét", megszűnne a probléma.
 
2012. IX. 11.
Megalakul a Nők Lázadása Facebook-csoport, mely 3 nap alatt közel 10 ezer  fősre duzzad. Este "Kis esti levegőzés", spontán tiltakozás a Parlamentnél 200 ember részvételével
 
2012. IX.16. 
Nők Lázadása tüntetés a Parlament előtt 2500 ember részvételével.
 
2012.IX.      
elindul ugyan a kodifikációs folyamat, de nagyon lassan halad, és nem veszik figyelembe a szakmai civil szervezetek javaslatait

megalakul A Város Mindenkié HANEM - Hajléktalan Nők Egymásért munkacsoportja  (
 
2013.II.14.   
One Billion Rising (Egymilliárd Nő Ébredése) – táncos rendezvények Budapesten a Mammutban és a Corvintetőn, valamint az ország számos településén.
A budapesti tömeg Juhász Borbála (Női Érdek elnök) beszéde nyomán követeli az Isztambuli Egyezmény aláírását.
 
2013.III.1.      
Az ENSZ CEDAW bizottság több ponton elmarasztalja Magyarországot, és közel 40 ajánlást fogalmaz meg számára a nemek egyenlősége érdekében
 
2013.V.21.    
Nők Lázadása Újra - tüntetés a párkapcsolati erőszak törvénynek a civil javaslatok alapján való megszövegezéséért, valamint a vonatkozó CEDAW ajánlások betartásáért és az Isztambuli Egyezmény aláírásáért.
  
2013.V.24.   
Világkongresszus 100 – A Nő és a Társadalom. Az Országos Széchényi Könyvtár megemlékező konferenciája a budapesti Női Választójogi Világkongresszus 100. évfordulóján
 
2013.XI.6.
A Human Rights Watch (HRW) Addig, amíg vér nem folyik - Védtelenség a családon belüli erőszak ellen Magyarországon címmel ad ki elmarasztaló jelentést. A kormány a szakmai ajánlások betartása helyett természetesen hárít.
 
2013.XI.11   
Nőkongresszus a Nemzetközi Női Választójogi Kongresszus 100 éves évfordulóján Budapesten, vendég Eve Ensler
 
2014.III.14.       
Magyarország aláírja az Isztambuli Egyezményt
 
2014.III.26.       
a Női Érdek konferenciát rendez, melynek keretében bemutatják a rendszerváltás óta eltelt 25 év közpolitikájára reflektáló, A nőtlen évek ára című tanulmánykötetet, valamint a kapcsolódó szakmai ajánlásokat.  

2014. XI. 30. 
a Slutwalk Budapest tiltakozó felvonulást tart a "Tehetsz róla, tehetsz ellene" c. áldozathibáztató rendőrségi videók ellen 

 
Felhasznált irodalom: Fábri Anna, Acsády Judit, Pető Andrea, Simándi Irén, Bozzi Vera-Czene Gábor, Elekes Irén Borbála, Fabó Edit, Mészárosné Halász Judit, Máthé E. Judit ("Mamika"), Susan Zimmermann, Frisnyák Zsuzsanna, Burucs Kornélia munkái.
A hazai feminizmus történetéhez (és további kapcsolódó témákhoz) az ajánlott irodalmat lásd a Nőkért Egyesület által összeállított ban.

 

 

A magyarországi feminista megmozdulások története

november 29, 2015 - 10:22

/A tanulmány első megjelenési helye: Bolemant Lilla szerk. Nőképek kisebbségben: tanulmányok a kisebbségben (is) élő nőkről. Pozsony: Phoenix PT, 2014, 18-29. A kötet egyben letölthető itt. Alább a linkekkel kiegészített változat olvasható, a szövegben [jelzett] oldalszámokkal. A tanulmány csak az eredeti megjelenési adatok megadásával idézhető./

 

Tartalom:

Bevezetés

A hazai feminizmus fénykora - A mozgalom előzményei és kibontakozása a századelőn (előadás)

szeptember 28, 2015 - 13:03
Schwimmer Rózsa

Előadás[1] - elhangzott: 2004. nov. 27.-én a Feministák Egyesületének megalakulásának 100. évfordulójára rendezett konferencián.

A szöveg első megjelenése: Csapó Ida és Török Mónika szerk. Feminista Almanach (Budapest: MINŐK- Nőtárs Alapítvány, 2005) 

Tartalom: 

1. A Feministák Egyesületének tevékenysége és fogadtatása

2. A megalakulás

3. Politikai eklektika, integracionalizmus

Miért kell a nőknek választójog? A Feministák Egyesületének 31 érve (1909)

szeptember 17, 2014 - 13:33
Női választójogi tüntetés a Parlament előtt 1912-ben

1. Mert a nő ugyanúgy tartozik engedelmeskedni a törvényeknek, mint a férfi: kell tehát, hogy részt vehessen azok alkotásában.  

2. Mert a nőt éppen úgy megadóztatják, mint a férfit és mégsem szólhat bele az adók felhasználásába. 

3. Mert a képviselők csupán a választók kívánságaival törődnek; hiszen azoktól függ mandátumuk.

4. Mert amíg a nő nem választó és nem választható, addig senki sem kérdezi: mire van szüksége. Úgy bánnak vele, mint a gyermekkel, aki nem tudja, mi jó vagy mi rossz reá nézve.