Gróf Teleki Sándorné "Szikra" író, feminista (1864-1937)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Gróf Teleki Sándorné "Szikra" író, feminista (1864-1937)

március 11, 2013 - 18:58
Gróf Teleki Sándorné Kende Júlia ("Szikra"), író, újságíró, A Nő és a Társadalom, majd A Nő szerkesztője, a Magyar Írónők Körének alapító elnöke, a Magyar PEN Klub alelnöke.

Teleki Sándorné Szikra (Tolnai Világlapja, 1914)

Kölcsei Kende Júlia (Juliska)  1864. márc. 7-én született Budapesten. Anyja a nagykállói Kállai Ida, apja (kölcsei) Kende Kanut országgygűlési képviselő volt, aki különösen fontosnak tartotta a kultúrát, a nemzeti művelődés ügyét. Júlia 1886-ban feleségül ment Teleki Sándor grófhoz (1861-1919), aki szintén foglalkozott újságírással.

Kende Júlia irodalomi szalont működtetett, amelyet a kor jeles személyiségei látogattak.

1898-ban tűnt föl A bevándorlók c. regényével, amelyben a magyar dzsentri és arisztokrácia életét festi biztos vonásokkal. Megjelent német fordításban is (1905, újra 1906). Későbbi elbeszélő és drámai művei is ebből a körből merítik tárgyukat s fő érdemük az előkelő világnak éles szemmel megfigyelt és ügyesen bemutatott rajza.

Ezek: Ugody Lilla (regény, 1900); A betörők (elbeszélések, 1902); Vadászat (elbeszélések, 1903); A fölfelé züllők (regény, 1904); Enyém? (a Kisfaludy-Társaságtól jutalmazott regény, 1906, új kiad. 1922); Régen (regény, 1907); A hét szilvafa árnyában (elb. 1909); Judit (regény, 1911); Nagy asszonyok élete (1912); Ez az! (regény, 1915); Tabu (reg. 1919); A nagy-nagy kerék (reg. 1923)

A nagyon gazdag leány c. monológja 1905. jelent meg, A tépett láncok c. dramolettját s a Káprázat c. vígjátékát a Nemzeti Színház adta elő 1903. A Petőfi-Társaságnak 1905-től a tagja volt.

Bédy-Schwimmer Rózsa köréhez tartozott, a 20. század eleji magyar feminista mozgalom jelentős alakja, a Politikai Bizottságának elnöke, rendszeres szerzője, majd Pogány Paulával együtt szerkesztője (1914-17). Az 1913-as budapesti Nemzetközi Női Választójogi Kongresszus végrehajtó-bizottságának tagja, az előkésztő bizottség elnöke.

Amikor az 1920-as évek elején felmerült az "értelmiségi túltermelés"' problémája, újra meg akarták tiltani a nők egyetemi tanulmányait. Gróf Teleki Sándorné - más nőkkel együtt - feltehetően szerepet játszott abban, hogy a terv eredeti formájában meghiúsult (és "csak" numerus clausus lett belőle.)

A Magyar Írónők Körének alapítója és első elnöke. A Kör 1927. január 10-én alakult meg. ontos feladatának tekintette a fiatal tehetségek támogatását, az új irányzatok megismertetését. (Az egyesület – melynek alapítói között t, Ritoók Emmát és Várnai Zsenit is megtalálhatjuk – 1949-ben szüntette be működését.)

Teleki nagyra tartotta felesége irodalmi sikereit, ezt az is jelzi, hogy a nyaralójukat Szikra-laknak nevezték el. 

Mindkettejük sírja a Farkasréti temetőben található.

 

Források:

Révay Nagy Lexikona, XVII. 599., 1937)

(a Farkasréti Temető híres halottjai)

(Kende Kanut)

(Teleki Sándor)

(Magyar Írónők Köre)

 

 

 

 

Büttner Lina író, műfordító (1846–1917)  

december 25, 2017 - 23:06

A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése.

Vera Brittain angol költő, író, feminista, pacifista (1893–1970) 

december 14, 2017 - 13:42

Jómódú család lánya, a St. Monica's School elvégzése után Oxfordban a Somerville College hallgatója lett. Az első világháború alatt önkéntes ápolónő volt. Vőlegénye, testvére és két unokatestvére is elesett fronton. A háború után lediplomázott, rövid ideig Oxfordban tanított. A háború borzalmai elkötelezett pacifistává tették, haláláig a Peace Pledge Union aktivistája, a Peace Council alelnöke volt. Első verseskötete 1919-ben jelent meg, Verses of a V.A.D. címmel.

Narcyza Żmichowska lengyel író, aktivista, feminista (1819–1876)

március 31, 2018 - 16:38

Varsóban született, elszegényedett, haladó elveket valló nemesi családba. Az Institut Guwernantek elvégzése után 1835-38 között az intézet tanára volt, majd az előkelő Zamoyski családnál vállalt nevelőnői állást. Velük utazott Párizsba, ahol találkozott fivérével, aki forradalmi tevékenysége miatt menekültként élt ott. Bekapcsolódott a lengyel emigránsok életébe és megismerkedett a feminizmus eszméjével.

Katona Clementin író, újságíró, műfordító, zenekritikus, feminista (1856–1932)  

november 15, 2018 - 01:12

Anyja a naplóíró Kölcsey Antónia, apja a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt, széleskörű nevelést kapott, irodalmat, nyelveket, zenét tanult. 1879-ben egyik tanárával, a zeneszerző, zongoraművész Ábrányi Kornéllal kötött házasságot. Vera, Costance, Katona Klementin írói nevek alatt kezdetben zenekritikákat írt, majd tárcái, elbeszélései jelentek meg, angolból és németből fordított regényeket. A Magyarország belső munkatársa volt, emellett számos lap, így a Fővárosi Lapok, Magyar Hírlap, Pesti Napló, Hazánk, Nemzeti Újság, Magyar Lányok is gyakran közölte írásait.

Massi Bruhn dán író, feminista (1846–1895)

december 27, 2017 - 00:52

A gribskovi erdészházban élt szüleivel. 40 éves volt, amikor anyja meghalt, és az addig engedelmes gyermekként élő nő elkezdhette önálló életét. Koppenhágába költözött és régi álmát beteljesítve írni kezdett, bekapcsolódott a nőmozgalomba. Életének hátralévő kilenc évébe belesűrített mindent, amit csak tudott. Újságot szerkesztett, regényeket és elbeszéléseket írt, fordított, előadásokat tartott. A dán nőszervezet, a Kvindelig Fremskridtsforening tagja lett, melynek Hvad vi vil című lapjában kezdett megjelenni 1888-ban folytatásos regénye, az Et Lægemiddel.