Gina Krog norvég tanár, feminista (1847–1916)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Gina Krog norvég tanár, feminista (1847–1916)

december 27, 2016 - 20:29

A norvég nőmozgalom úttörője, egész életében a nők egyenjogúságáért, szavazati jogáért, tanuláshoz való jogáért dolgozott. 1880-ban Angliában került kapcsolatba a szüfrazsett mozgalommal, hazatérése után több cikket írt a témában. 1884-ben egyik alapítója volt a Kvinnesaksforening-nak (norvég nőjogi egyesület), a következő évben létrehozta a Kvinnestemmerettsforeningen egyesületet (norvég szüfrazsett egyesület). 1904-ben alapító tagja volt a Norske Kvinners Nasjonalrad-nak (norvég nők nemzeti tanácsa). Megalakulásától tagja volt az International Woman Suffrage Alliance-nak (nemzetközi szüfrazsett nőszövetség). 1910 novemberében a meghívására Magyarországon is járt. Ő volt az első nő hazájában, aki hivatalos állami temetést kapott, melyen részt vett a miniszterelnök, az államelnök és a legfelsőbb bíróság elnöke is. 

 

 

Margunn Bjørnholt norvég szociológus, közgazdász, feminista (sz. 1958)

október 08, 2017 - 23:23

A Tromso-i egyetemen diplomázott 1981-ben. Kutatásai széles skálán mozognak, foglalkozott alternativ pénzügyekkel, munka- és család, nemek közötti egyenlőség, férfiak és a férfiasság, kulturális örökség, és újabban a feminsta jogelmélet, feminista közgazdaságtan kérdéseivel. A Norsk Kvinnesaksforening (NKF, norvvég nőjogi egyesület) és a  Norges kvinnelobby (norvég nőlobbi) elnöke, az International Alliance of Women (nemzetközi nőszövetség, a korábbi International Women's Suffrage Alliance) elnökségi tagja.

Néhány munkája:  

Torild Skard norvég pszichológus, politikus, feminista (sz. 1936)

november 22, 2016 - 21:28

Washingtonban kezdett iskolába járni, ahová szülei a német megszállás alól menekültek, a háború után hazájában folytatta tanulmányait. Párizsban és Osloban volt egyetemi hallgató, 1962-ben diplomázott.

A tromsøi egyetemen tanított, majd az Arbeidspsykologisk intézet kutatója lett. 1961-ben a Sosialistisk Folkeparti (SF) egyik alapítója volt. Parlamenti képviselő volt, dolgozott az UNESCO-nál és az UNICEF-nél. 2006 és 2014 között a Norsk Kvinnesaksforening (NKF, Norvég nőjogi egyesület) elnöke volt, Margunn Bjornholt követte őt a poszton. 

Vilhelmine Ullmann norvég pedagógus, író, feminista (1816–1915)

március 16, 2017 - 14:38

Christianiaban született értelmiségi családba, az anyja által vezetett leányiskolában tanult, végzés után nevelőnőként dolgozott. 1839-ben férjhez ment Jørgen Ullmannhoz, hat gyereket szült, majd 1854-ben különváltak. Vaterland Børneasyl néven nevelőintézetet alapított, irodalmi karrierje is akkor indult. A Nordisk illustreret Børneblad című lapban rendszeresen publikált elbeszéléseket, meséket, verseket, fordításokat, kritikákat, állandó munkatársa volt a a Nylænde című feminista újságnak. Egyik alapító tagja volt a Norsk Kvinnesaksforening elnevezésű nőjogi szervezetnek.

Camilla Collett norvég író, feminista (1813–1895)

január 22, 2017 - 12:43

Az első norvég feminista lelkészcsaládból származott, apja fontosnak tartotta, hogy fia és lánya egyaránt alapos nevelést kapjon. Néhány évet Dániában tanult, Párizsban és Hamburgban is élt egy ideig. Megismerkedett a kortárs művészekkel, mély benyomást tettek rá Rousseau és Sand művei. Elbeszéléseket, esszéket publikált, legtöbbnek a témája a nők elnyomása, kiszolgáltatottsága, a prostitúció volt. Legismertebb  műve az Amtmandens Døtre (A kormányzó lányai) című regénye.

Ragna Nielsen norvég pedagógus, publicista, író, feminista (1845–1924)

július 17, 2017 - 13:50

Értelmiségi családba született, anyja , az első feministák egyike volt. A tanárképző elvégzése után több helyen is tanított, majd 1885-ben Kristianiaban Fru Nielsens Latin- og Realskole néven saját iskolát nyitott, ahová a kor szokásaitól eltérően lányok és fiúk egyaránt járhattak. Az első norvég nő volt, aki középiskolai igazgatói kinevezést kapott. 1901 – 1904 között beválasztották a városi tanács tagjai közé.

Anna Wicksell Bugge norvég/svéd jogász, diplomata, feminista (1862–1928)

szeptember 17, 2017 - 14:23

Az első svéd női diplomata Egelsundban született, fiatal korától foglalkoztatta a nők helyzete, különösen szociális és gazdasági kiszolgáltatottságuk. Iskolájában Skuld néven vitaegyletet szervezett, ahol főleg a nőkérdéssel foglalkoztak. Az egyetemen latin, francia és angol nyelvet tanult, 1887-ben diplomázott.  A Norsk Kvinnesaksforening  (norvég nőjogi egyesület) tagja, 1888 - 1889 között elnöke volt. Rendszeresen publikált az egyesület Nylænde című lapjában a nők tanuláshoz, függetlenséghez való jogáról.

Elise Ottesen-Jensen (Ottar) norvég feminista, anarchista, újságíró (1886–1973)

május 20, 2015 - 19:43
Elise Ottesen-Jensen (Ottar)

Norvégiában született 1886. január 2-án, férjhezmenetele után Svédországban élt.

A Sveriges Arbetares Centralorganisation (Svéd munkások központi szervezete) anarchista egyesületének tagja.

Fontos feladatnak tartotta, hogy a nők tisztában legyenek jogaikkal, értsék és ismerjék meg saját testükeket, szexualitásukat. Kezdeben az Arbetaren (A munkás) című lapban válaszolt a nők kérdéseire, majd saját újságot indított Vi Kvinnor (Mi nők) címmel.

Bédy-Schwimmer Rózsa (1877–1948) újságíró, feminista

június 24, 2014 - 19:02

1904-ben megalakította a polgári radikális jellegű Feministák Egyesületét, amely a nők minden területen megvalósulandó egyenjogúságáért dolgozott, komoly nemzetközi kapcsolatokat is ápolva. A nők választójogáért küzdő nemzetközi egyesülethez, az International Women’s Suffrage Alliance-hez kapcsolódott, és e minőségében nyomást gyakorolt a parlamentre a választójogi reformról szóló törvénytervezet elfogadtatásában.

Selma Lagerlöf Nobel-díjas svéd író, feminista (1858–1940)

november 18, 2016 - 19:37

Az első nő és az első svéd író, aki Nobel díjat kapott (1909), a Svéd Tudományos Akadémia első női tagja (1914), műveit több mint negyven nyelvre lefordították.

A Svédország nyugati részén található Mårbacka birtokon született, a hat gyermek közül ötödikként. Az előkelő családból származó lány már gyerekkorában verseket írt, és érdeklődve hallgatta nagymamájától a skandináv mítoszokat, sagákat. Nagyon megviselte, amikor a családi birtok apja alkoholizmusa miatt eladásra került. Ezután Selma egy lányiskolában tanított, ezen évek alatt kezdte írni első regényét.   

Carrie Chapman Catt amerikai feminista (1859–1947)

május 24, 2016 - 11:04

A wisconsini Riponban született Carrie Clinton Lane néven. Apja csak nehezen engedte, hogy felsőfokú tanulmányokat folytasson. Végül, részben saját finanszírozással, az Iowa State College-re került, ahol csatlakozott a Crescent Literary Society diákkörhöz. Nem volt hajlandó tudomásul venni, hogy a szervezet gyűlésein csak férfi hallgatók szólalhatnak fel - kiállása a szabályzat megváltoztatását eredményezte.

Florence Jaffray Harriman amerikai feminista, szociális munkás, diplomata (1870–1967)

május 04, 2017 - 21:55

Apja hajómágnás, férje bankár. Kivételezett helyzetét és kapcsolatait szociális problémák megoldására igyekszik felhasználni, a gyermekmunka felszámolását, a munkásnők helyzetének javítását, a nő szavazati jogát szorgalmazza. 1937-ben Franklin Roosevelt elnök norvégiai nagykövetnek nevezte ki. Norvégia német megszállása idején Svédországból szervezte az üldözöttek kimenekítését.