Mihez kezdjen az ember 3-5 óra szabadidővel, ha nem akar bezárva ülni egy moziban vagy otthon a tévé előtt, nincs kedve céltalanul barangolni az ismerős utcákon, nem vágyik sporttevékenységre – se szellemire, se fizikaira -, de azért menne, megismerne, tanulna, ámuldozna, szórakozna…? Az elmúlt évek egyik legnagyobb találmánya a tematikus városnéző séta.
A női életutakra sokkal jellemzőbb a társadalmilag elvárt „kötelező körök” lefutása.
1. Mert a nő ugyanúgy tartozik engedelmeskedni a törvényeknek, mint a férfi: kell tehát, hogy részt vehessen azok alkotásában. 2. Mert a nőt éppen úgy
/A beszámoló első része itt olvasható./ Reflektálva arra, hogy a szociálpolitika „női terület”, Kováts Eszter egy korábbi vitáról idézett egy politikusnőt, aki szerint ezt arra
2014. március 7-én, a Mindenütt Nő programsorozat részeként A szegénység női arcai címmel a Friedrich Ebert Alapítvány budapesti képviselete rendezett kerekasztal-beszélgetést a Kőleves Vendéglőben. Az esemény célja a meghívott beszélgetőpartnerekkel a női szegénység megjelenési formáinak, csatornáinak és a leküzdése előtt álló akadályoknak megvitatása volt, valamint az olyan kérdések megválaszolása, mint: eltér-e a szegénységben élő nők és férfiak élethelyzete? Vannak-e olyan szegénységi kockázati tényezők, amelyek a nőket jobban vagy máshogyan érintik? Változott-e ez az utóbbi években? Milyen nehézségekkel küzdenek meg az idős, a roma, a hátrányos helyzetű térségben lakó, a gyermeküket egyedül nevelő nők? Mik a női szegénység leküzdésének politikai és társadalmi előfeltételei?
„Ahol az asszonyok ébrednek, meg kell ismerniök a nőmozgalom élharcosait, ápolniok kell emléküket, mert az ő bátorságuk nyitotta meg nekünk, későbbi jövevényeknek a szabadsághoz vezető utat.” (Bédy-Schwimmer Róza, 1907)
2013. május 06-án megírták az érettségizők a magyar feladatsort, íme: www.delmagyar.hu/erettsegi/magyar_erettsegi_feladatok_2013_itt_a_feladatsorime_a_megoldasok_is/2331694/ A szövegértésben a gyermeki beszéd fejlődésének állomásait női szerző írja le – nem véletlenül,
A feladat innen származik (nagyon lassan tölt be, légy türelmes, a 18. feladatról lesz szó, de ha nem akarod feltétlenül a saját szemeddel látni, alatta idézem).
I. Nőirodalom és nőkép a 19. század második felében és a 20. század elején Évek óta foglalkoztat a kérdés: hová tűntek a nők az irodalomból?
