Miért kell a nőknek választójog? A Feministák Egyesületének 31 érve (1909)

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Miért kell a nőknek választójog? A Feministák Egyesületének 31 érve (1909)

szeptember 17, 2014 - 13:33

Női választójogi tüntetés a Parlament előtt 1912-ben

1. Mert a nő ugyanúgy tartozik engedelmeskedni a törvényeknek, mint a férfi: kell tehát, hogy részt vehessen azok alkotásában.  

2. Mert a nőt éppen úgy megadóztatják, mint a férfit és mégsem szólhat bele az adók felhasználásába. 

3. Mert a képviselők csupán a választók kívánságaival törődnek; hiszen azoktól függ mandátumuk.

4. Mert amíg a nő nem választó és nem választható, addig senki sem kérdezi: mire van szüksége. Úgy bánnak vele, mint a gyermekkel, aki nem tudja, mi jó vagy mi rossz reá nézve.

5. Mert kell, hogy a parlament a nép akaratát fejezze ki; ez pedig lehetetlen, amíg a nőket, a nép nagyobbik felét megakadályozzák akarata közvetlen nyilvánításában.

6. Mert vannak a nőnek speciális, az anyasággal kapcsolatos érdekei; ezeknek szószólója csakis ő maga lehet. Csak az tudja, hol szorít a cipő, aki viseli.  

7. Μert a férfiak a nőre nézve sértő törvényeket hozták, megkérdezésük nélkül; ezeket csak a nők maguk fogják igazságosan megváltoztatni.  

8. Mert a nő elől sok pályát elzártak és a férfiaknak tartották fenn a legjobban fizetett és legkényelmesebb hivatalokat.

9. Μert a nők előtt nyitva álló pályákra sem készítik elő őket a férfiakkal egyenlően; a törvényhozás csupán a fiúk kellő kiképzéséről gondoskodik abból a pénzből, amelyet részben a nők adója szolgáltat.

10. Mert csak a választójog segítségével teremthet a nő leányainak is olyan kiképzési lehetőségeket, aminők fiai számára fennállanak már.

11. Μert a hiányosan kiképzett nőt a legrosszabbul fizetett munkára szorítják.

12. Mert a gyermekekre vonatkozó törvények alkotásánál a nők véleménye ép olyan fontos, mint a férfiaké.

13. Mert az asszonyt, mint a háztartás vezetőjét, sújtja legjobban a drágaság, amelyet rossz vámszerződések és magas fogyasztási adók idéznek elő.

14. Mert a családanya nem egyenrangú és egyenjogú a családban férjével.

15. Mert a törvényes anyának nincsen gyermekével szemben szülői hatalma; az apától függ, hogy mennyi beleszólást enged gyermeke sorsába az anyának.

16. Mert gyermekei előtt is megalázza a nőt az, hogy a családban férjénél kisebb jogköre van.

17. Mert csak a nők maguk szüntethetik meg azt az igazságtalanságot, hogy a családanyának úgy a férfinél, mint a nagykorú hajadonnál kevesebb joga van.

18. Mert a nő, aki állítólag gyengébb, egyedül bűnhődik mindazokért a cselekedetekért, amelyekkel a férfival közösen megsértette a társadalmi szokásokat.

19. Mert csakis az anyák javíthatják meg a törvénytelen gyermekek sorsát. (Hogy a férfiak nem tudnak, vagy nem akarnak irántuk igazságosak lenni, azt megdönthetetlenül bebizonyították akkor, amidőn törvénybe iktatták, hogy a törvénytelen apa nem is rokona gyermekének.)

20. Μert a politika a családi élet minden mozzanatára érvényesíti hatását; kell tehát, hogy családi érdekeinek védelmére a nő is gyakorolhasson hatást a politikára.

21. Mert férfiak és nők közötti pörös ügyekben a férfiak vádlók és bírók egyidejűleg; hiszen az összes jogi pályákat kizárólag maguknak tartották fenn a férfiak.

22. Mert ha a nőnek nincsen választójoga, közvetett úton ellenőrizhetetlen, ezért erkölcstelen és káros befolyást gyakorol a politikára.

23. Mert mindazokban az államokban, ahol a nők választók és választhatók

(Wyoming 1869 óta, az európai Man-szigeten 1880 óta, Coloradóban 1893 óta, Újzeelandban 1893 óta; Ausztrália összes államaiban 1895-1909-ben kapták meg a választójogot; Utahban és Idahoban 1896 óta, Finnországban 1906 és Norvégiában 1907 óta), a politika tisztább, becsületesebb és jobban törődik a nép szükségleteivel.

24. Mert a magyar nők egy részének már ősidők óta követküldési joga volt s azt kitűnő politikai érzékkel gyakorolták (Kossuth Lajos is mint asszonynak követe jutott a parlamentbe).

25. Μert a mai magyar nő megkövetelheti, hogy a megalkotandó választójogi törvény – a modern kor igényeinek megfelelően – minden nőre kiterjessze az 1848-ban eltörölt politikai jogokat.

26. Mert törvényes beavatkozást, állami intézményeket és ellenőrzést igényelnek: az alkoholizmus a szegénység, a fertőző betegségek elleni küzdelem, a gyermekvédelem és a békemozgalom.

27. Mert a választójog a legbiztosabb eszköze annak, hogy minden nő, aki komolyan érdeklődik e társadalmi kérdések iránt, hozzájáruljon e súlyos bajok gyökeres orvoslásához, ami összekoldult, összetáncolt, bazárokon gyűjtött pénzösszegekkel nem lehetséges.

28. Μert a választójog nem öncél, hanem a védelem fegyvere olyanok kezében, akiknek érdekeit senki sem védi a legjobb szerszám azoknak, akik őszintén akarják szolgálni a közérdeket.

29. Mert a nőnek, mint anyának, nevelőnek, munkásnak, adófizetőnek összes szolgálataival szemben az állam még az önrendelkezés jogát sem adja meg.

30. Mert a választójog hiánya olyan megaláztatás, amelyet öntudatos, nemét megbecsülő asszony nem tűrhet meg.

31. Mert sokkal nemesebb lesz a gondtalanul élő nő élete, ha komoly közügyekkel foglalkozik, mint ha léha időtöltésre pazarolja idejét.

 

 

A magyar feminista megmozdulások és nőtörténet kiemelkedő eseményei évszámokban

december 26, 2013 - 21:16

„Ahol az asszonyok ébrednek, meg kell ismerniök a nőmozgalom élharcosait, ápolniok kell emléküket, mert az ő bátorságuk nyitotta meg nekünk, későbbi jövevényeknek a szabadsághoz vezető utat." (, 1907)

"A diszkontinuitásnál nincsen károsabb dolog a nőmozgalomban."
/Pető Andrea, 2005/

Mégis, hol a nők helye? Barangolás a magyar feminizmus körül a Sétaműhellyel

október 27, 2018 - 13:11

Kapásból három nagy "sétáltatót" tudok már Budapesten, akik rendkívül informatív, színvonalas, izgalmas túrákat ajánlanak a titkos kertektől és a nagyközönség elől elzárt pincéktől-padlásoktól a különböző nemzetiségi gasztro-sétákig, a tematikák szerteágazók, találunk sétát vallások, közlekedési eszközök, családok, művészeti ágak, társadalmi osztályok, történelmi korok mentén, akár korosztályok szerinti bontásban.

"A magyar nő egyenjogúsítása minden téren" - hazai feminizmus a XX. század elején

augusztus 06, 2013 - 17:54

Magyarországon a kiegyezést követően megindult modernizációs folyamattal együtt megkezdődött a társadalmi önszerveződés kiakakulása is. A millennium idejére - az egyesületek virágkorában - csak nőegyesületből már 800-at jegyeztek be. Túlnyomó többségük jótékonykodással foglalkozott. Ilyen volt a legrégebben alapított, 1817-től fennálló Budai Jótékony Nőegylet, amelynek fő tevékenységei: szegény nők foglalkoztatása, betegápolás, szegény gyermekek taníttatása és élelmiszer-elosztás, de a nőegylet házában működött Brunszvik Teréz első óvodája is. 

A Szegedi Feminista Csoport Programnyilatkozata (1989)

május 24, 2016 - 20:17
A Szegedi Feminista Csoport matricakampánya (1989-90)

1989. szeptember 8. Írta: Bollobás Enikő

Aggasztónak tartjuk, hogy a magyar társadalom jelenlegi aktivizálódásában a nők nincsenek jelen; nem találunk igazán jelentős számban nőket az inkább férfiklubokhoz hasonlatos alternatív mozgalmak vezetői között, s hasonlóan nem jelenik meg a nőkérdés az új politikai mozgalmak programjában.