Mihez kezdjen az ember 3-5 óra szabadidővel, ha nem akar bezárva ülni egy moziban vagy otthon a tévé előtt, nincs kedve céltalanul barangolni az ismerős utcákon, nem vágyik sporttevékenységre – se szellemire, se fizikaira -, de azért menne, megismerne, tanulna, ámuldozna, szórakozna…? Az elmúlt évek egyik legnagyobb találmánya a tematikus városnéző séta.
A női választójog törvénybe iktatásának dátumával nekünk sem kell szégyenkeznünk.
Az I. világháború alatt sok nő maradt egyedül, helytállásuk viszont elvétve jelenik meg a centenáriumi ünnepségsorozatban.
1907/10. számában így írt A Nő és a Társadalom: „Mrs. Dora Β. Montefiore budapesti tartózkodása minden várakozáson fölülálló sikert hozott egyesületünknek. Az angol előadáson –
A feminizmus hazai története iránt a közelmúltban megnövekedett az érdeklődés. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a szerteágazó kutatások nyomán megjelenő történelmi társadalom- és művelődés- és irodalomtörténeti munkák és a feminizmussal foglalkozó rendezvények sokasága. A különböző megközelítések más-más aspektusait emelik ki az évtizedeken át méltatlanul elhallgatott illetve félremagyarázott mozgalomnak.
„Nem hiszem, főleg nőalakjai ismeretében, hogy Szép harcos antifeminista, vagy masszív macsó lett volna. De vacsorázni neki is kellett. Meg hónapos szobát fizetni.” – mondta Bíró Kriszta irodalmár a Literának adott interjújában. Akárhogy is, annyit megállapíthatunk, hogy a száz évvel ezelőtti antifeminista diszkurzusba legalább szorult némi kreativitás, és lehet, a korabeli feministák arcára is mosolyt csalt.
2013-ban volt száz éve, hogy Budapesten megrendezték a Nők Választójogi Világszövetsége VII. kongresszusát. A jeles évfordulóval írások (pl. Szécsényi Mihály összefoglaló cikke ), illetve konferenciák
1. Mert a nő ugyanúgy tartozik engedelmeskedni a törvényeknek, mint a férfi: kell tehát, hogy részt vehessen azok alkotásában. 2. Mert a nőt éppen úgy
Kerecsényi Ilona közéleti tevékenységet kezdetben hagyományosan nőies(nek tartott), konzervatív színtereken vállalt: jótékonykodás, városszépítés, gyermekvédelem, vallásos és hazafias egyletek, de később egyre erősebben feszegette a nők számára elfogadott aktivizmus kereteit és a szombathelyi nőmozgalom vezetője lett.
