A napokban jelent meg a Polgári engedetlenség és erőszakmentes ellenállás című kötet, ami a közvetlen cselekvés, az együtt-nem-működés és az erőszakmentes ellenállás eszméjéről és módszereiről közöl klasszikus és kevésbé ismert esszéket, beszédeket és tanulmányokat.
1. Mert a nő ugyanúgy tartozik engedelmeskedni a törvényeknek, mint a férfi: kell tehát, hogy részt vehessen azok alkotásában. 2. Mert a nőt éppen úgy
„Ahol az asszonyok ébrednek, meg kell ismerniök a nőmozgalom élharcosait, ápolniok kell emléküket, mert az ő bátorságuk nyitotta meg nekünk, későbbi jövevényeknek a szabadsághoz vezető utat.” (Bédy-Schwimmer Róza, 1907)
A Bécsi Egyetem Finnugor Tanszéki kiadványsorozatának – Finno-Ugrian Studies in Austria – 5. köteteként jelent meg ez a tanulmánygyűjtemény, amelynek írásai a nemzettudat, a nemzeti nyelvek és irodalmak kérdéseit a nemi szerepek felől értelmezik. Egy 2006-os – az 1906-os finnországi választások centenáriumára – megrendezett konferencia hangzottak el élőszóban ezek a fejtegetések arra a történelmi eseményre emlékezve, hogy 1906-ban nyerték el Finnországban – Európában először – a nők a passzív és aktív választójogot.
1918 második felében (talán kora ősszel) Nagyanyám értesítést kapott a Feministák Egyesületétől, hogy tagja lesz annak a küldöttségnek, mely a női választójog érdekében vezető politikusokkal próbál tárgyalni. Ez az élmény annyira megmaradt benne, hogy belevette a Por és hamu című regényébe is.
Azt hiszem, érdekes lesz, hogy először az emlékiratainak vonatkozó részletét közlöm, aztán ugyanezt az eseményt a regényből. Emlékiratainak valamennyi változata az én gondozásomban van, mind befejezetlen. – Dr. Nagy Domokos Imre
Ebben az írásban a feminizmus mint szervezett mozgalom történetét, annak előzményeit és három hullámát tekintem át.
