A Szegedi Tudományegyetemen 2019. október 4–5. között megrendezett Nyelv, ideológia, média genderkonferencia második napján a nők elleni erőszak különböző formáiról, valamint a nemzetiségi és faji kisebbségi lét interszekcionális vonatkozásairól szóltak elsősorban az előadások.
Tizenötödik születésnapjához érkezett a Szegedi Tudományegyetemen Társadalmi Nemek Tudománya Kutatócsoportja (SZTE TNT) által „Nyelv, ideológia, média” névvel minden ősszel megrendezett genderkonferencia.
Beszámoló a konferencia első napjáról itt.
Idén 13. alkalommal került megrendezésre Barát Erzsébet és Zámbóné Kocic Larisa jóvoltából az immáron hagyománynak tekinthető, nőkről szóló konferencia Szegeden. Ezen a feminizmussal, nőtörténettel, nőket érintő kérdésekkel különféle megközelítésből foglalkozó kutatók sereglenek össze. Maguk az előadások is rendszerint érdekes aspektusokat vetettek fel, de a konferenciát leginkább izgalmassá a prezentációkat követő pezsgő beszélgetések, hozzászólások tették.
Mennyiben él ma a sztereotípia, miszerint a nyilvános tér a férfiak, a magánszféra pedig a nők terepe? Hogyan szegültek szembe a kapcsolódó elvárásokkal a nők a 19. században? Hogyan igyekeznek ma a maguk képére (is) formálni olyan különböző tereket, mint a város, az iskola, a munkahely, az egyház, a parlament vagy a zenei élet? És hogyan jönnek a képbe a Ligetvédők?
Szegeden nem nagyon hemzsegnek (…) a feministák (…) A modern, merész kulturtörekvések nehezen férkőznek a szegedi bennszülött szívéhez; nincs ott hely ilyesmire, tele van az
„Ahol az asszonyok ébrednek, meg kell ismerniök a nőmozgalom élharcosait, ápolniok kell emléküket, mert az ő bátorságuk nyitotta meg nekünk, későbbi jövevényeknek a szabadsághoz vezető utat.” (Bédy-Schwimmer Róza, 1907)
A Nyelv, ideológia, média 7. konferencián magyar nőjogi aktivistákkal készült interjú.
