Ujfalvy Krisztina (Máté Jánosné) költő (1761–1818)

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Ujfalvy Krisztina (Máté Jánosné) költő (1761–1818)

december 27, 2016 - 14:15
Az első magyar nő, akit jegyzőnek választottak.

 

Híres székely nemesi család sarja, 1761-ben a Kis-Küküllő mentén, Szőkefalván született. Hétéves volt, amikor édesapja, Újfalvi Sámuel küküllői főbíró meghalt, édesanyja egyedül nevelte fel. A híresen szép fiatal lány szerelmes lett Haller László grófba, de az, noha viszonozta érzelmeit, mást vett feleségül, mert családja nem tolerálta a vallási különbségeket. Csalódásában, és a szülői nyomásnak engedve Krisztina feleségül ment a Mezőcsáváson gazdálkodó, művelt, gazdag Máté János földbirtokoshoz. A viharosra sikeredett házasságból egy kislánya született.

Krisztina ragaszkodott függetlenségéhez, férjét elhagyva Kolozsvárra költözött, ahol élénk társadalmi életet élt, sokakat megbotránkoztatott életvitele. Lovagolt, férfias ruhákban járt, nem alkalmazkodott az etiketthez. Idegen nyelveket nem beszélt, mégis rendkívül tájékozott volt, köszönhetően a terjedő fordításirodalomnak, és annak, hogy számos híres kortársával levelezett. Tekintélyes könyvtárat halmozott fel. Néhány versét "népdalként" énekelték.   

1804-ben kiadták barátnőjével folytatott levelezését "Barátsági vetélkedés, avagy Molnár Borbálának Máté Jánosné (Ujfalvy Krisztina) asszonnyal a két nem hibái és érdemei felől folytatott levelezései" címen. Ez az első magyar közéleti tárgyú levélváltás nők között, egyben az első nyilvánosság elé kerülő magyar nyelvű páros vitairat, amely a nőkérdésről szólva ellentétes női álláspontokat fogalmazott meg. 

Harminc év különélés után megtudta, hogy férje súlyos beteg, és hazaköltözött, hogy ápolja a férj 1812-ben bekövetkezett haláláig.

Jelenléte nagy segítség volt a falusiaknak is, segített napi gondjaikon, tanácsokat adott, kérvényeket írt. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy megválasztották a falu jegyzőjévé. Soha addig nő nem viselt jegyzői tisztséget az országban.

1818-ban halt meg Mezőcsáváson. Sírja ma is megtekinthető a műemlékként számon tartott református templom melletti temetőben.

Kéziratban fennmaradt versei - hagyatákának töredéke - halála után jelentek meg. Ihletőjük a szerelmi csalódás, a magány és a természet. A családja ezeket Ujfalvy Krisztina néven adta ki, fontosnak tartották, hogy lánykori nevén vonuljon be a magyar művelődéstörténetbe. 

 


 

Ujfalvy Krisztina: Emlékezet

Emlékezet! kínos vagyona létünknek,

Boldog s boldogtalan birtoka éltünknek;

De mért jösz nyomomba nyugalmam helyére,

Letapotod lelkem ínsége mélyére...

 

Fáj, kétszer fáj, amit jajgatni nem lehet,

Bús környülállásom de másképp nem tehet.

Ti, vidám környékek! zöldbe borult mezők,

A megelégedett lelkeket képezők!

 

Legelő nyájokkal gazdag büszke rétek,

Kiknek a szeretet s barátság nem vétek!

Árnyékos dombokkal emelkedett halmok,

Került pásztoroknak húst adó nvugalmok!

 

Kiterjedett vidék! messzenyúlt helységek!

Ti boldogok vagytok: én epedek s égek.

Boldogok, hah, mert nem tudjátok mit teszen:

Erezni, s ennek hány nyomorultja leszen.

 

Ujfalvy Krisztina: Anyai fájdalom

Vad házasságomnak s különös létemnek,

Egyetlen gyümölcse, s lánca életemnek!

Eltávozásoddal be üresen hagyád

Hajlékom, melyben nem talál sehol anyád.

Csak némán susogja minden gyászoló szeglet:

Nincsen az én Klárim! nincsen sehol — elment,

Osszevonult falak! pusztán maradt kis ház!

Melyben sorsom terhe egyedül engem ráz.

Bús bizonyságai magánosságomnak,

Lesztek-e tanúi még — vigasságomnak.

Vagy hogy egyetlenem velem lenni megszűnt

Vele együtt minden örömöm is eltűnt.

 

Ujfalvy Krisztina: Ez az élet...

Ez az élet úgy se sok,

Használják az okosok.

Fergeteges noha bár,

Vesztegetni mégis kár.

Nem kell mindjárt lemondani

A világról,

Mert némely pók mérget szív

a Szép virágról.

 

Az életet használni:

Könnyű módját találni,

Mert néha egy jó óra

A beteg sors doktora.

Ha tán egy rossz pillanatban

Meg is halnánk:

Jön más, melyben halottan is

Föltámadnánk.

 

Ujfalvy Krisztina: Komor idők, vas-szín napok

Komor idők, vas-szín napok!

A rosszra csak újat adtok.

Gondolataim hevernek,

Izetlenségim levernek.

Borongó felhő felettem,

Homály, árnyék körülöttem,

Festik a sors titkolt színét,

Az élőnek megtört szívét.

Víg mozdulás, hideg vérzés,

Nevető seb, vidám érzés,

Sóhajtó megelégedés,

Mosolygó bú, szép szenvedés:

Létünket is kíséritek

S jutalmát is kiméritek.

 


Elekes Irén Borbála "Mindent a nőkről" c. magyar nőtörténeti rádióműsorának kapcsolódó adása: Beszélgetés Fábri Anna, művelődéstörténésszel. Az emancipáció kezdetei I:

 

 

 

Felhasznált irodalom: 

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Czóbel Minka író, költő (1855–1947)

június 06, 2017 - 22:32

A modern költészet első hazai képviselői közé tartozott. Előkelő családba született, igényes nevelést kapott, több nyelven beszélt. Sokat utazott, Párizsban a Sorbonne hallgatója volt. Korán kezdett írni, az ismeretségi körébe tartozó Jókai jó véleménnyel volt verseiről. Első kötete 1890-ben jelent meg Nyírfalombok címmel. Kortárs európai költőket fordított magyarra, magyarokat pedig franciára, németre, angolra.  Az 1910-es évektől családi birtokán visszavonulva élt Büttner Helén festővel. 

Néhány munkája:  

Bezerédj Amália író, az első magyar gyerekkönyv szerzője (1804–1837)

december 27, 2016 - 14:28

Az első magyar gyermekkönyv szerzője Szentivánfán született nemesi családból. Széleskörű nevelésben részesült, gyerekkorától tanulta a latin, angol, francia, német nyelveket, zongorázott és hárfázott. Igen fiatalon, 1821-ben ment férjhez távoli rokonához, Bezerédj Istvánhoz. Élénk társadalmi életet éltek, baráti körük liberális felfogású. Amália elbeszéléseket írt, melyek főleg a nőneveléssel, női sorsokkal foglalkoztak. Része volt az első szekszárdi óvoda megnyitásában.

Büttner Lina író, műfordító (1846–1917)  

december 25, 2017 - 23:06

A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése.

Beniczkyné Bajza Lenke író (1839–1905)

április 12, 2017 - 01:02
Beniczkyné Bajza Lenke. Radóné Hirsch Nelly rajza, részlet.

Apja Bajza József író, költő, anyja Csajághy Laura testvére, Csajághy Júlia. 

Tizenhétéves korában kezdett publikálni, termékeny és sikeres írónak bizonyult. Regényei mellett sok elbeszélést írt, főmunkatársa volt a Nővilágnak, írásait gyakran közölte többek között a Koszorú, a Hölgyfutár, a Pesti Hírlap, a Pesti Napló.

Kisfaludy Atala költő, író (1836–1911)  

június 07, 2019 - 22:49

Kötcsén született, régi nemesi család művelt, az irodalom és a művészetek iránt érdeklődő, több nyeven beszélő lánya. 1852-ben házasságot kötött Szalay Károly ügyvéddel, Kaposváron telepedtek le. Atala első verse a Hölgyfutárban jelent meg 1858-ban. Verseit és elbeszéléseit rendszeresen közölte többek között a Divatcsarnok, a Családi Kör, a Fővárosi Lapok, a Vasárnapi Ujság. 1861-ben egyik alapítója és tulajdonosa volt a Gyermekbarát című lapnak. 1878-ban beválasztották a Petőfi Társaságba. Egyik lánya, Szalay Fruzina is jónevű költő lett.  

Néhány munkája:

Büttner Júlia író, újságíró (1848–1925)

február 19, 2019 - 11:52

Sajóvámoson született, az ottani leánynevelő intézet tanulója volt. 1873-ban a Fővárosi Lapok-ban jelent meg első írása. 1887-től a Barsmegyei Hírlap szerkesztője volt. Humoros, érzelmes elbeszéléseit, folytatásos regényeit rendszeresen közölte a Magyarország és a Nagyvilág, Magyar Bazár, Magyar Szemle, Ország-világ és a Magyar Lányok. Testvére,  szintén író volt.

Néhány munkája: 

A szalonokból a nyomorba: Majthényi Flóra életútja (1837–1915)

december 04, 2018 - 23:36

1837. július 28-án születik Nyitranovákon (ma Szlovákia), nemesi családba. Hétéves, amikor apja a család anyagi helyzetének leromlása miatt öngyilkos lesz. Anyja nem hajlandó leadni a megszokott életszínvonalból, nem akarja az elszegényedést kifelé mutatni. A kislány körültekintő neveltetésével reméli biztosítani az előnyös kiházasítást és az anyagi helyzet helyreállítását. A kislány nyelveket tanul (anyja angol nevelőnőt fogad mellé) és a zenében is tehetséget mutat, komponál is. Sokat utaznak, bejárják Európát.

Dukai Takách (Takács) Judit költő (1795–1836)

június 26, 2014 - 20:19

Az első jelentős magyar költőnőként számontartott, Malvina néven publikáló Takách Judit 1795. augusztus 9-én született Dukán, nemesi családból. A kislány gondos nevelésben részesült, és amikor megpróbálkozott a versírással, szülei ebben is bátorították. Otthonában a gazdasszonyi teendőket sajátította el, majd 1811-től apja Sopronban iskoláztatta.

 

Szabóné Nogáll Janka író (1861–1924)

október 13, 2017 - 14:22

Gyulán született törvényszéki bíró lányaként, 1876-ban Nagyváradon szerzett tanítói oklevelet, de végül sosem tanított. 1878-ban jelent meg nyomtatásban első elbeszélése, írásait rendszeresen közölte a Fővárosi Lapok, a és a Magyar Népvilág. A Divat Szalon és a Háztartás című lapok szerkesztője volt. 1891-ben beválasztották a Petőfi Társaság tagjai közé.  

Kánya Emília (Szegfi Mórné) író, újságíró, az első magyar női lapszerkesztő (1828–1905)

december 27, 2016 - 14:35

Az első női lapszerkesztő értelmiségi családba született, alapos nevelést kapott. 17 évesen lett Feldinger Gottfried felesége, akivel közösen szerkesztették az Euphrosine című lapot. Emilia néven a Napkelet, Hölgyfutár, Szépirodalmi Közlöny és Divatcsarnok is közölte írásait. Tíz év után elváltak, nemsokkal utána Családi Kör címen lapot indított, amely gyorsan népszerű lett, rangos írók publikáltak benne. 1861-ben házasságot kötött Szegfi Mór újságíróval, akivel leány-árvaházat  és nőképző-egyletet alapítottak.