Ujfalvy Krisztina (Máté Jánosné) költő (1761–1818)

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Ujfalvy Krisztina (Máté Jánosné) költő (1761–1818)

december 27, 2016 - 14:15
Az első magyar nő, akit jegyzőnek választottak.

 

Híres székely nemesi család sarja, 1761-ben a Kis-Küküllő mentén, Szőkefalván született. Hétéves volt, amikor édesapja, Újfalvi Sámuel küküllői főbíró meghalt, édesanyja egyedül nevelte fel. A híresen szép fiatal lány szerelmes lett Haller László grófba, de az, noha viszonozta érzelmeit, mást vett feleségül, mert családja nem tolerálta a vallási különbségeket. Csalódásában, és a szülői nyomásnak engedve Krisztina feleségül ment a Mezőcsáváson gazdálkodó, művelt, gazdag Máté János földbirtokoshoz. A viharosra sikeredett házasságból egy kislánya született.

Krisztina ragaszkodott függetlenségéhez, férjét elhagyva Kolozsvárra költözött, ahol élénk társadalmi életet élt, sokakat megbotránkoztatott életvitele. Lovagolt, férfias ruhákban járt, nem alkalmazkodott az etiketthez. Idegen nyelveket nem beszélt, mégis rendkívül tájékozott volt, köszönhetően a terjedő fordításirodalomnak, és annak, hogy számos híres kortársával levelezett. Tekintélyes könyvtárat halmozott fel. Néhány versét "népdalként" énekelték.   

1804-ben kiadták barátnőjével folytatott levelezését "Barátsági vetélkedés, avagy Molnár Borbálának Máté Jánosné (Ujfalvy Krisztina) asszonnyal a két nem hibái és érdemei felől folytatott levelezései" címen. Ez az első magyar közéleti tárgyú levélváltás nők között, egyben az első nyilvánosság elé kerülő magyar nyelvű páros vitairat, amely a nőkérdésről szólva ellentétes női álláspontokat fogalmazott meg. 

Harminc év különélés után megtudta, hogy férje súlyos beteg, és hazaköltözött, hogy ápolja a férj 1812-ben bekövetkezett haláláig.

Jelenléte nagy segítség volt a falusiaknak is, segített napi gondjaikon, tanácsokat adott, kérvényeket írt. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy megválasztották a falu jegyzőjévé. Soha addig nő nem viselt jegyzői tisztséget az országban.

1818-ban halt meg Mezőcsáváson. Sírja ma is megtekinthető a műemlékként számon tartott református templom melletti temetőben.

Kéziratban fennmaradt versei - hagyatákának töredéke - halála után jelentek meg. Ihletőjük a szerelmi csalódás, a magány és a természet. A családja ezeket Ujfalvy Krisztina néven adta ki, fontosnak tartották, hogy lánykori nevén vonuljon be a magyar művelődéstörténetbe. 

 


 

Ujfalvy Krisztina: Emlékezet

Emlékezet! kínos vagyona létünknek,

Boldog s boldogtalan birtoka éltünknek;

De mért jösz nyomomba nyugalmam helyére,

Letapotod lelkem ínsége mélyére...

 

Fáj, kétszer fáj, amit jajgatni nem lehet,

Bús környülállásom de másképp nem tehet.

Ti, vidám környékek! zöldbe borult mezők,

A megelégedett lelkeket képezők!

 

Legelő nyájokkal gazdag büszke rétek,

Kiknek a szeretet s barátság nem vétek!

Árnyékos dombokkal emelkedett halmok,

Került pásztoroknak húst adó nvugalmok!

 

Kiterjedett vidék! messzenyúlt helységek!

Ti boldogok vagytok: én epedek s égek.

Boldogok, hah, mert nem tudjátok mit teszen:

Erezni, s ennek hány nyomorultja leszen.

 

Ujfalvy Krisztina: Anyai fájdalom

Vad házasságomnak s különös létemnek,

Egyetlen gyümölcse, s lánca életemnek!

Eltávozásoddal be üresen hagyád

Hajlékom, melyben nem talál sehol anyád.

Csak némán susogja minden gyászoló szeglet:

Nincsen az én Klárim! nincsen sehol — elment,

Osszevonult falak! pusztán maradt kis ház!

Melyben sorsom terhe egyedül engem ráz.

Bús bizonyságai magánosságomnak,

Lesztek-e tanúi még — vigasságomnak.

Vagy hogy egyetlenem velem lenni megszűnt

Vele együtt minden örömöm is eltűnt.

 

Ujfalvy Krisztina: Ez az élet...

Ez az élet úgy se sok,

Használják az okosok.

Fergeteges noha bár,

Vesztegetni mégis kár.

Nem kell mindjárt lemondani

A világról,

Mert némely pók mérget szív

a Szép virágról.

 

Az életet használni:

Könnyű módját találni,

Mert néha egy jó óra

A beteg sors doktora.

Ha tán egy rossz pillanatban

Meg is halnánk:

Jön más, melyben halottan is

Föltámadnánk.

 

Ujfalvy Krisztina: Komor idők, vas-szín napok

Komor idők, vas-szín napok!

A rosszra csak újat adtok.

Gondolataim hevernek,

Izetlenségim levernek.

Borongó felhő felettem,

Homály, árnyék körülöttem,

Festik a sors titkolt színét,

Az élőnek megtört szívét.

Víg mozdulás, hideg vérzés,

Nevető seb, vidám érzés,

Sóhajtó megelégedés,

Mosolygó bú, szép szenvedés:

Létünket is kíséritek

S jutalmát is kiméritek.

 


Elekes Irén Borbála "Mindent a nőkről" c. magyar nőtörténeti rádióműsorának kapcsolódó adása: Beszélgetés Fábri Anna, művelődéstörténésszel. Az emancipáció kezdetei I:

 

 

 

Felhasznált irodalom: 

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Julia Ward Howe amerikai író, költő, feminista (1819–1910) 

április 01, 2018 - 14:38

Az első nő, akit az American Academy of Arts and Letters tagjai közé választottak. New Yorkban született, jómódú, intellektuális érdeklődésű családba. 1843-ban kötött házasságot S.G. Howe abolicionista tanárral, 6 gyerekük született. Esszéket írt a New York Review and Theological Review számára, első verseskötete 1853-ban jelent meg. Alapító tagja és első elnöke volt a New England Woman Suffrage Association-nek, 20 éven át szerkesztette a Woman's Journal című lapot. Több nőklubot alapított, a General Federation of Women’s Clubs vezetője volt. 

De Gerando Antonina pedagógus, író, műfordító (1845–1914)

január 03, 2019 - 00:00

Szülei August de Gerando gróf és Teleki Blanka testvére, Teleki Emma. Párizsban született, egyéves korában Magyarországra került, ahol Teleki Blankától tanulta a nyelvet. Párizsban tanult, 1861-ben tanítónői, 1864-ben tanárnői képesítést szerzett.

1872-ben Budapesten telepedett le, a -féle Nőegylet intézetében és a kézimunka-ipariskolában tanított.

Dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő (1847–1922)

szeptember 29, 2012 - 23:09

Az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma grófi családba született a sorban ötödikként 1847. szeptember 30-án Nagytétényben. Édesanyja, tüdőbeteg lévén, csak nagyon keveset érintkezett a gyermekeivel - emiatt gondolt a komoly, visszahúzódó kislány először arra, hogy orvos szeretne lenni. Később szülei Pröbstl Mária budapesti lánynevelő intézetébe íratták, ahol kiválóan tanult, érettségit azonban nem szerezhetett. (1896-ig lányoknak Magyarországon erre nem volt lehetőség.)   

Pulszky Ferencné Walter Teréz író (1819–1866)

február 07, 2015 - 21:44

Therese von Walter előkelő bécsi bankárcsalád híresen szép és rendkívül művelt lánya beleszeretett az „ellenségbe”, Pulszky Ferencbe, feleségül ment hozzá, Magyarországra költözött, és az országba is beleszeretett. Amikor férje a szabadságharcban betöltött szerepe miatt emigrációba kényszerült, oda is követte. Az Angliában és Amerikában töltött évek alatt cikkeket, elbeszéléseket publikált, melyekben a magyar ügy mellett állt ki. 

Főműve, a  Memoirs of a Hungarian lady  (1850, London) németül is megjelent, magyarul itt olvasható:

Pavlina Pajk szlovén költő, író, feminista (1854–1901)

április 08, 2017 - 21:11

Szüleivel Olaszországban élt, az ő haláluk után, 16 éves korában tért haza. Nagybátyja házában találkozott a kor haladó értelmiségi képviselőivel. Első verse 1874-ben jelent meg, első regényét Občutki na novega leta dan címmel 1876-ban publikálta. Termékeny író volt, friss, egyéni stílusa hamar népszerű lett. Műveiben mindig a nők a főszereplők. 1884-ben megjelent cikke, a Nekoliko besedic o ženskem vprašanju (Néhány szó a nőkérdésről) az első olyan írás, amely a nők társadalomban elfoglalt helyzetéről beszél. 

L. Kiss Ibolya orvos, író (1895–1980)

február 22, 2019 - 21:39

Erdélyben, Érbogyoszlón született, a nagyváradi premontrei gimnáziumban érettségizett. Családjában hagyomány volt az orvosi pálya, ezért a budapesti orvosegyetemre iratkozott be. Diplomájának kézhezvétele után a Rókus Kórház bőrgyógyászatán dolgozott, ott ismerkedett meg a szlovák Miloš Lacko bőrgyárossal, akivel házasságot kötött. Liptószentmiklóson éltek, ahol idegorvosként dolgozott, ott jelentek meg első írásai. 72 éves korában nyugdíjazták, férje is akkortájt halt meg, így testvéréhez költözött Budapestre.

Néhány munkája:

Kalocsa Róza író, pedagógus (1838–1901)

január 11, 2019 - 00:00

A pedagógus családból származó tanárnő az elsők között volt, akik szorgalmazták a magyar nyelv tanítását az iskolákban. Az ország számos intézményében tanított, Szatmáron a protestáns leánynevelő intézetnek, Debrecenben a református felsőbb leányiskola internátusának, Pesten a Evangélikus Református Felsőbb Leányiskolának volt igazgatója. Sokat publikált (gyakran férfi álnév alatt), cikkeket, tanulmányokat, tankönyveket, elbeszéléseket, regényeket írt, franciából és angolból fordított, a volapük (mesterséges nyelv) lelkes támogatója volt.

Néhány műve: 

Fáylné Hentaller Mariska író (1850–1927)

május 09, 2019 - 23:12

1856-ban született Jászberényben. Tizenhat éves korában hozzáment Fáyl Frigyes zenetanárhoz. 1879-ben megözvegyült, ezután kezdett írással foglalkozni. Művei főként ifjúsági regények és elbeszélések.

Az elsők között érezte át annak a felelősségét, hogy a női teljesítményeket össze kell gyűjteni és jelentőségüket méltányolni kell. 1889-ben jelentette meg és ajánlotta egykori tanárának,nak A magyar írónőkről c. művét. 

Az első svéd feminista: Sophia Elisabet Brenner

április 09, 2017 - 21:21

1659-ben született. Az első jelentős svéd írónő, 1693-ban megjelent, a női nem indokolt védelméről szóló írása miatt pedig az első svéd feministaként tartják számon. Kora szokásaitól eltérően rendkívül alapos nevelést kapott, apja elintézte, hogy a stockholmi német fiúiskolában – egyedüli lányként –  tanulhasson. A divatos festő, Elias Brenner felesége lett 1680-ban, házuk az irodalmi és művészeti élet egyik központja volt. 

Beniczky Irma író (1882–1902)

február 23, 2019 - 16:18

A politikai múlttal rendelkező beniczei és micsinyei Beniczky családba született Alsómicsinyén. Családi vagyonukat testvére, Beniczky Lajos szabadságharci szereplése miatt elkobozták s ő az irodalomhoz fordult. 1858-ban kezdett publikálni, írói tevékenységét azután is folytatta, hogy 1860-ban férjhez ment Kuliffay Ede íróhoz. 

Számos ifjúsági könyve, pedagógiai és női olvasóknak szánt ismeretterjesztő munkája, valamint regényfordítása jelent meg. Több szépirodalmi és divatlap állandó munkatársa, ill. szerkesztője volt. 1869-től a Magyar Nők Házi Naptárát szerkesztette. 

Emily Murphy kanadai író, feminista (1868–1933)

március 25, 2017 - 00:42

A nőjogi aktivista csoport, a Famous Five (híres ötös) egyik tagja (a többiek: , Nellie McClung, Louise McKinney, Irene Parlby). Az első békebíró nemcsak Kanadában, de a brit birodalomban is. A bíróságon első munkanapján egy ügyvéd tiltakozást jelentett be, mivel a nők – az érvényes törvények szerint – nem jogi személyek.