nők munkavállalása

Mégis, hol a nők helye? Barangolás a magyar feminizmus körül a Sétaműhellyel

Mihez kezdjen az ember 3-5 óra szabadidővel, ha nem akar bezárva ülni egy moziban vagy otthon a tévé előtt, nincs kedve céltalanul barangolni az ismerős utcákon, nem vágyik sporttevékenységre – se szellemire, se fizikaira -, de azért menne, megismerne, tanulna, ámuldozna, szórakozna…? Az elmúlt évek egyik legnagyobb találmánya a tematikus városnéző séta.

A „rádiumlányok” elfeledett története

Az első világháború alatt és után sok lány kapott munkát egy olyan gyárban, ahol órák számlapját kellett felfesteni rádiumot tartalmazó festékkel. A rádium egy radioaktív elem, életveszélyes sugárforrás. De mivel szépen világít a sötétben, akkoriban előszeretettel használták dekorációnak…

Pornó

A Szegedi Feminista Csoport Programnyilatkozata (1989)

Nem hiszünk abban a demokráciában, amely csak a közéletre korlátozódik; nem tekinthető demokratának az a férfi, aki csak a közéletben, a politikai életben, ill. a szakmai szférában gondolkodik demokratikus módon, otthon azonban csak hierarchikus kapcsolatokban érzi jól magát, s a hagyományos munkamegosztás formáit követeli meg családjától és más privát kapcsolataiban.

„Etikai kódexet a férfiaknak is!” – a nők helyzete a segítő szakmákban

Mit szeret egy ápolónó, egy védőnő és egy szociális munkás a foglalkozásában? Büszkék-e a hivatásukra? Változna-e szakmák bérezése, ha hirtelen többségben jelennének meg bennük a férfiak? Ki segíti őket, ha a kliensek részéről zaklatást, bántalmazást szenvednek el? Többek közt e kérdésekről szólt a „Nők, munka, baloldaliság” című beszélgetés.

„A politikai akaraton múlik” – a nemek egyenlősége és az EU a FES fórumán

A Friedrich-Ebert-Stiftung október 15-i, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetséggel közösen szervezett konferenciájának témája az Európai Unió volt: milyen előnyökkel járt a csatlakozás a nemek társadalmi egyenlősége számára Kelet-Közép-Európa egyes országaiban, és mely területeken van még szükség további munkára?