Az első magyar feminista regény szerzője: Ritoók Emma (1868-1945)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Az első magyar feminista regény szerzője: Ritoók Emma (1868-1945)

február 24, 2019 - 01:32

Gálszécsi Ritoók Zsigmond királyi táblai elnök és Ungvár Berta lánya, 1868. júl. 15-én született Nagyváradon, középiskoláit ugyanott végezte. 1900-ban tett érettségi vizsgát a nagyváradi premontrei főgimnáziumban és azon év őszén beiratkozott a budapesti egyetem bölcsészkarára (ahol többek közt val együtt tanult), azután Lipcsében és Párizsban folytatta tanulmányait.

A nagyváradi Szigligeti-társaság tudományos irodalmi pályázatára kitűzött 200 koronás díjat neki ítélték 1897-ben A természettudományi irány a szépirodalomban című munkájáért. 1905-ben elnyerte az Új Idők irodalmi pályázatának díját, Egyenes úton egyedül című, az emancipáció dilemmáit feltáró regényével, ami az első magyar feminista regénynek is tekinthető. Cikkei a Nagyváradban, a kolozsvári egyetem Évkönyvében (1904. Látás a művészetben); az Új Időkben (1906. Pusztulás, elb.), az Egyetértésben és a Művészetben jelentek meg. Művészetfilozófiai írásai jelentek meg. Svédből fordított több regényt és novellát.

A Vasárnapi Kör egyik alapító tagja, de 1917 után szembefordult társaival. A két világháború közt eltávolodott a haladó szemlélettől, konzervatív társaságba, Tormay Cecile körébe került.

1925-ben alapító tagja, később elnöke az Egyetemet és Főiskolát Végzett Nők Egyesületének. Egy évvel később csatlakoznak a diplomás nők világszervezetéhez (IFUW, International Federation of University Women). Lapjuk a Magyar Női Szemle. Szintén 1925-ben az első magyar könyvtárosnővel, -nal válaszolnak a Napkeletben Korniss Gyula "Nők az egyetemeken" c. elmarasztaló írására. 1938-ban az IFUW  címmel könyvet adott ki

Továbbra is fordított, az északi szerzőket ő ismertette meg a magyar közönsággel, lefordította pl. Knut Hamsun Éhség c. regényét.  

 

Felhasznált irodalom:

 

 

Bobula Ida történész (1900–1981)

május 03, 2019 - 21:26

Felvidéki származású, hazafias érzelmű családban született. Apja ifj. Bubula János építész.

Költőnek készült, 1920-ban verseskötete jelent meg. A Pázmány Péter Tudományegyetemre járt, kezdeményezte a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége női szakosztályának megalakítását, ennek elnöke 1920 és 1924 között. Bölcsészdoktori oklevelet szerzett 1924-ben, majd két évig a a Bryn Mawr College (USA) ösztöndíjasa.

Ferenczi Sári író, irodalomtörténész (1887–1952)

június 24, 2019 - 18:51

Kolozsváron született, a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott. 1932-től 1936-ig Berlinben élt, ott jelentek meg első publikációi. Hazatérése után az Erzsébet Nőiskolában tanított franciát és magyart. 1944-ben antifasiszta magatartása miatt állásából elbocsátották, utána az OSZK könyvtárosa volt. Cikkeket, esszéket, elbeszéléseket, regényeket publikált,  A vörös daru című regényéért az MTA Péczely-díjával tüntették ki. 

Dénes Zsófia József Attila-díjas író, újságíró, irodalmár (1885-1987)

december 11, 2018 - 23:16

Budapesten született, anyai ágon francia származású. Építészmérnök apja (aki a Duna szabályozásával foglalkozott) nem örült a lánygyereknek. Zsófia 1903-ban érettségizett, majd bölcsészeti tanulmányokat folytatott, amiket házassága miatt félbeszakított. 1912-től a Pesti Napló, majd a Világ párizsi tudósítója volt. (Unokatestvérénél, nál vendégeskedett a városban.)

Szabóné Nogáll Janka író (1861–1924)

október 13, 2017 - 14:22

Gyulán született, 1876-ban Nagyváradon szerzett tanítói oklevelet. 1878-ban jelent meg nyomtatásban első elbeszélése, írásait rendszeresen közölte a Fővárosi Lapok, a és a Magyar Népvilág. A Divat Szalon és a Háztartás című lapok szerkesztője volt. 1891-ben beválasztották a Petőfi Társaság tagjai közé.  

Néhány munkája:

Fertsek Elza író, tanító, iparművész (1889–1974)

május 15, 2018 - 12:10
Fertsek Elza (a jobb szélen) Náray Antalné és Dohnányi Ernőné társaságában 1942-ben

Balassagyarmaton született, a Budapesti Tanítónőképzőbe járt, ahol 1908-ban végzett. Csipkekészítést is tanult, munkáival több hazai és külföldi kiállításon vett részt. 1934-ben Fertsek Ferenc néven kezdett publikálni. Kezdetben napi- és hetilapokban jelentek meg elbeszélései, hamarosan a Nyugat  állandó szerzői közé tartozott, több regényét is kiadták.

Néhány munkája:

  • Egészségesen távozott;
  • Pubi és a körülmények;
  • Bábu a polcon;
  • Boldogok éneke;
  • Fickó meg a többiek.