A közvélemény – egy része elismerően, más része elítélően – a „new woman” megszemélyesítőjét látta benne. Független, önálló, szókimondó, vállalkozószellemű nő, saját markáns véleményével a világról. 1891-ben egyedül, lóháton és gyalog tett útjáról az A Girl in the Karpathians című könyvében számolt be. Két házassága volt, mindegyik válással ért véget. Bejárta Európát, Egyiptomot, Ázsiát és Észak-Amerikát, kalandjairól a The Daily Chronicle és más lapoknak írt cikkeket. Az 1920-as években birtokot vásárolt és sikeres marhatenyésztő vált belőle. 1942-ben az Egyesült Államokba emigrált és Arizonában telepedett le.
Néhány munkája:
Gallia;
Women adventurers;
The Crook of the Bough;
Love and His Mask;
Some Whims of Fate.
“…I look forward to the day when no howl of amazement, no blare of delight, will rise up whenever a woman chances to have evinced the bravery, the intelligence, or the foresight which is expected of men”
