Jászai Mari színész (1850–1926)

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Jászai Mari színész (1850–1926)

december 10, 2018 - 20:17
A magyar színészek harmadik (1850 után színpadra lépő) generációjához tartozott. Büszke volt rá, hogy a nyomorból küzdötte fel magát a sikerig.

1850. február 24-én született Ászáron ácsmester gyermekeként. Nemesi származású, de elszegényedett anyja korán meghalt, apja ezután, ha úgy tartotta kedve, vizes kötéllel verte meg nyolc gyermekét. A kis Mari korán szolgasorba került, nyomorúságos körülmények között élt, de lopott perceiben vigaszt lelt az olvasásban. Szeretett színházast játszani, a többi gyereket rögtönzött jelenetekkel szórakoztatta. Szolgált Bécsben is, majd a königgrätzi csatában markotányosnő volt. Helytállásáért pénzjutalmat kapott, amiből ruhákat vett. Rövid időre hazakerült (ekkor még mindig csak tizenhat éves volt), de egy éjjel megszökött, hogy színésznek álljon.

Székesfehérvárott statisztált, majd a Budai Népszínházban és Kolozsvárott játszott. Csekély fizetéséből még a színpadi kosztümjei költségeit is neki kellett fedeznie, ellentétben a férfi színészekkel, akiknek a színház készíttette el a jelmezeket. Önéletrajzában - melyet csak halála után engedett kiadni - leírja, hogy a színigazgatók több alkalommal szexuálisan zaklatták. Hogy némi védettséget nyerjen, hozzáment kollégájához, Kassai Vidorhoz (akinek műveltsége és könyvgyűjteménye külön imponált neki), de a házasság két év után véget ért. Jászai többé nem ment férjhez, önállóan tartotta el magát. Még kolozsvári színésznőként egy szekéren fagyoskodva felfázott, később erre vezette vissza gyermektelenségét.

1872-ben a Nemzeti Színházhoz szegődött (Gertrudis szerepében debütált, amit tól örökölt meg), és az 1900-as évet leszámítva haláláig itt játszott.  Felnőttként megtanult németül, angolul és franciául. Egy-egy szerep tanulásakor mindig eredetiben is elolvasta a művet, és tanulmányozta a korszak történelmét, divatját, kultúráját. Elsőként játszotta magyar színpadon az antik tragédiák hősnőit, Elektrát különösen közel érezte magához. Az Ember tragédiája ősbemutatóján ő játszotta Évát. Némafilmekben is szerepelt. 

Befutott színésznőként sem élt nagy lábon, szerényen élt és sokat adakozott. Gyakran megnyilvánult közéleti kérdésekben: egyebek mellett írt a lapjába is. Műfordítással is foglalkozott: Ibsen Gabriel Borkman c. művét az ő fordításában mutatták be, és Kiplinget is magyarított.

A Petőfi-kultusz elterjesztésében játszott szerepe miatt 1909-ben a Petőfi Társaság tagjává választotta. (A meglehetősen kevés számú női tag közt ott volt Kisfaludy Atala, , , Gyarmathy Zsigáné és ".) 

1912-ben a gyűlésén a Vigadóban védelmébe vette a nők választójogáért síkra szálló Vázsonyi Vilmost, akit a közönség soraiban ülő politikai ellenfelei lehurrogtak. A tragika - az alkoholellenes mozgalom híve - a pulpitusra lépett és elmondta, hogy választás idején részeg embereket  látott az urnához dülöngélni: ők lennének a nőknél különb emberek, akik megérdemlik a választójogot?

A tér, ahol lakott, 1950 óta az ő nevét viseli. 

Ötvenéves színészi jubileuma alkalmából Lehel István így írt róla a Nyugatban: 

Jászai Mari az ember, így áll mindenki előtt, akit az a kivételes szerencse ért, hogy szemtől-szembe került vele: a természeti csodával. Fél évszázada lobog közöttünk: s lobogása nem vált pislogó parázzsá. Testi épsége és lelki rugalmassága a természet csodálatos játékai közül való. Áll, mint a tölgyfa és évente új tavaszt virít.Az ifjúság lelki állapot. Az ember fiatalnak vagy öregnek születik: aki megöregszik, sohasem volt fiatal. Jászai Mariban kivételes erővel él ez a természeti törvény. Örök ifjúsága: örök lelki üdeség, olthatatlan életvágy, mely a test hanyatlásával is dacol. És mi vele lelkesülünk, vele buzdulunk, vele fiatalodunk.

 

 

Felhasznált irodalom:

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Hunyady Margit színész (1854–1906)

január 10, 2020 - 21:38

1854. február 21-én született a Szabolcs vármegyei Kisvarsányban, birtokos nemesi családban. Tudatosan választotta a színészi pályát, eltávolodva családjától, és törekedett az önművelésre. 1871-ben lépett színpadra Szathmáry Károly társulatánál, majd nagyobb vidéki színházakban játszott. 1889-től a kolozsvári színház, 1896-tól a bp.-i Vígszínház tagja volt, főképp szalondarabok hősnőit alakította. Írt színdarabot (Régi világ, Vígszínház, 1902), verseket, cikkeket, lefordította Daudet Sappho c. színművét (Kolozsvár, 1893).

Szabóné Nogáll Janka író (1861–1924)

október 13, 2017 - 14:22

Gyulán született törvényszéki bíró lányaként, 1876-ban Nagyváradon szerzett tanítói oklevelet, de végül sosem tanított. 1878-ban jelent meg nyomtatásban első elbeszélése, írásait rendszeresen közölte a Fővárosi Lapok, a és a Magyar Népvilág. A Divat Szalon és a Háztartás című lapok szerkesztője volt. 1891-ben beválasztották a Petőfi Társaság tagjai közé.  

Schodelné Klein Rozália operaénekes (1811–1854)

augusztus 29, 2017 - 22:00

Kolozsváron született, az ottani Zenedében Schodel János tanítványa volt, akivel 15 évesen házasságot kötött. Pozsonyba költöztek, ahol éneket és színészmesterséget tanult. 1829. június 9-én debütált Agathe szerepében (Weber: A bűvös vadász). A következő években Bécsben és német színpadokon lépett fel. 1837-ben Pesten vendégszerepelt,