Techert Margit (Magyary Zoltánné) filozófiatörténész (1900–1945)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Techert Margit (Magyary Zoltánné) filozófiatörténész (1900–1945)

május 04, 2019 - 20:38

Budapesten született 1900. okt. 17-én. Tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán végezte 1918 és 1923 között. 1925-ben még egy fél évig tanult a louvaini egyetemen és az 1926/27-es tanévben a párizsi Sorbonne-on.

1924 és 1927 között a budapesti Erzsébet Nőiskola polgári iskolai tanárképzőjének franciatanára.

1932-ben Szegeden egyetemi magántanár lett (, és után a negyedik magyar nő), itt az IFUW (Egyetemet és Főiskolát Végzett Nők Egyesülete) szegedi fiókjában is aktív. 1941-ben Bp.-en kapott kinevezést.

Tudományos munkásságában a késői antik filozófiatörténettel, főként a hellén újplatonizmussal foglalkozott. Lefordította Plotinosz A szépről és jóról (Bp., 1925), Istenről és a hozzá vezető utakról (Bp., 1944) c. munkáit.

Fő műve: A hellén új platonizmus története (Bp., 1934).

A német megszállás után Tatára menekült férjével. Szálasi hatalomátvétele után el akarták hagyni az országot, de a határról visszafordultak. A Tata melletti Héregen bújtak meg az erdészházban, de az átvonuló szovjet csapatok atrocitásainak következtében 1945. március 24-én együtt öngyilkosok lettek. Tatán található sírjuk.

 

 

Bobula Ida történész (1900–1981)

május 03, 2019 - 21:26

Felvidéki származású, hazafias érzelmű családban született. Apja ifj. Bubula János építész.

Költőnek készült, 1920-ban verseskötete jelent meg. A Pázmány Péter Tudományegyetemre járt, kezdeményezte a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége női szakosztályának megalakítását, ennek elnöke 1920 és 1924 között. Bölcsészdoktori oklevelet szerzett 1924-ben, majd két évig a a Bryn Mawr College (USA) ösztöndíjasa.

Takaróné Gáll Beatrix közgazdász (1894–1980)

május 08, 2019 - 02:00

Kiskunfélegyházán született 1894. december 30-án a család nyolcadik gyermekeként. Apját hatévesen elvesztette. Megözvegyült anyja minden gyerekét taníttatta. Beatrix a helyi római katolikus tanítóképzőben elemi iskolai tanítói oklevelet szerzett 1913-ban. Párhuzamosan zenei tanulmányokat is folytatott, zongorázott és orgonált. 1914-ben beiratkozott a budapesti Erzsébet Nőiskolába. Miközben végig önfenntartó volt (templomban orgonált és énekkart vezetett), megszerezte a második pedagógusi diplomáját természettudományi szakon 1917-ben.

Maria Gaetana Agnesi olasz matematikus, filozófus, nyelvész (1718–1799) 

május 15, 2019 - 00:28

A matematikai történetének kiemelkedő jelentőségű alakja Milánóban született, gazdag kereskedőcsaládba. Széleskörű nevelést kapott, hétéves korában három, tizenegy évesen már hét nyelven írt, olvasott és beszélt. Húsz évesen Propositiones Philosophicae címen kiadott könyve matematikai és filozófiai esszék gyűjteménye, komoly elismerést kapott tudományos körökben. 1748-ban jelent meg legfontosabbnak tartott munkája Instituzioni analitiche ad uso della gioventù italiana címmel. 1750-ben XVI.

Lederer Emma történész, egyetemi tanár (1897–1977)

június 28, 2019 - 23:09

Történelem-latin szakos hallgató volt a budapesti tudományegyetemen, 1923-ban védte meg doktori disszertációját. 1935-ben publikálta az Egyetemes művelődéstörténet című, mai napig népszerű könyvét. A második világháborút követően 1946-ban az ELTE BTK Történelem Segédtudományok Tanszéke magántanárává nevezték ki, 1950-től nyilvános rendes tanár, 1952-től 17 éven át tanszékvezető egyetemi tanár volt, emellett a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának is tagja. Nevéhez fűződik a levéltárosképzés és a historiográfia oktatásának bevezetése az egyetemen.   

Az első magyar feminista regény szerzője: Ritoók Emma (1868-1945)

február 24, 2019 - 01:32

Gálszécsi Ritoók Zsigmond királyi táblai elnök és Ungvár Berta lánya, 1868. júl. 15-én született Nagyváradon, középiskoláit ugyanott végezte. 1900-ban tett érettségi vizsgát a nagyváradi premontrei főgimnáziumban és azon év őszén beiratkozott a budapesti egyetem bölcsészkarára (ahol többek közt val együtt tanult), azután Lipcsében és Párizsban folytatta tanulmányait.

Zoé de Gamond belga pedagógus, író, feminista (1806–1854) 

február 11, 2018 - 15:28
Zoé de Gamond

Brüsszelben született, jómódú értelmiségi, szabadelvű családba. Gondos nevelést kapott, az irodalom és a természettudományok mellett a filozófiával és a politikával is fiatalon megismerkedett. Kezdetben Saint-Simon követője volt, később Charles Fourier lelkes híve lett. Marie de G*** írói álnéven főleg filozófiával, oktatással, feminista témákkal kapcsolatos cikkeket és tankönyveket publikált. Jean-Baptiste Gatti olasz művésszel kötött házassága után néhány évet Párizsban töltöttek. Brüsszelbe való visszatérése után a lányiskolák és tanítőképző intézetek tanfelügyelőjévé nevezték ki.

Ferenczi Sári író, irodalomtörténész (1887–1952)

június 24, 2019 - 18:51

Kolozsváron született, a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott. 1932-től 1936-ig Berlinben élt, ott jelentek meg első publikációi. Hazatérése után az Erzsébet Nőiskolában tanított franciát és magyart. 1944-ben antifasiszta magatartása miatt állásából elbocsátották, utána az OSZK könyvtárosa volt. Cikkeket, esszéket, elbeszéléseket, regényeket publikált,  A vörös daru című regényéért az MTA Péczely-díjával tüntették ki. 

Ormos Mária történész, akadémikus (sz. 1930)

szeptember 30, 2019 - 22:36

Debrecenben született, édesanyja Förster Elza műszaki rajzoló. Érettségi után a Debreceni Tudományegyetem történelem-magyar szakos hallgatója.

Diplomájának megszerzése (1952) után a debreceni, majd a szegedi egyetemen tanított. Szépen induló szakmai előmenetelét átmenetileg megpecsételte az 1956-os forradalom idején képviselt állásfoglalása, ami miatt fegyelmivel elbocsátották. Ezután egy ideig csak levéltárosként és általános iskolai tanárként dolgozhatott. 1960-tól az Akadémiai Kiadó lexikonszerkesztőségének vezető munkatársa. 

Helene von Druskowitz osztrák filozófus, író, zenekritikus (1856–1918)

május 02, 2019 - 19:41

Bécsben született jómódú családba, lányiskolai évei után elvégezte a bécsi konzervatóriumot. Az osztrák egyetemeken nők nem tanulhattak, ezért anyjával Zürichbe utazott, ahol többek között filozófiát, archeológiát, irodalmat és modern nyelveket hallgatott.

Dienes Valéria (1879–1978) író, filozófus, matematikus, mozgásművész

január 07, 2014 - 16:24

1879. május 25-én Szekszárdon született Geiger Gyula ügyvéd, újságíró és Benczelits Erzsébet tanítónő lánya, Valéria. A család anyai ágon rokonságban volt a Babits családdal, az író és Valéria gyermekkori barátsága később sem szakadt meg. Valéria Babits Mihály verseire is tervezett koreográfiát, az író pedig róla mintázta Halálfiai című könyvének egyik szereplőjét, a rendkívül művelt, tudománnyal és filozófiával foglakozó, Freud és Bergson műveiből idéző Hintáss Gittát.

Dömötör Tekla néprajzkutató, színháztörténész (1914–1987)

január 08, 2018 - 21:21
Dömötör Tekla Ranschburg Jenő és Voigt Vilmos társaságában, 1982 (Fotó: Moldován Domokos)

A Pázmány Péter Tudományegyetemen diplomázott 1936-ban, a német passiójátékokról írt doktori disszertációját 1937-ben védte meg. A következő évben jelent meg első publikációja az Etnographia-ban. A háború után a Nemzeti Múzeum, később a Szabó Ervin könyvtár munkatársa volt, 1953-tól az ELTE Néprajzi tanszékén dolgozott, 1967-ben tanszékvezetőnek nevezték ki. Egyetemi munkája mellett évekig volt a Színháztudományi Intézet osztályvezetője. Rangos hazai és külföldi lapokban publikált, több külföldi egyetem vendégelőadója volt., Norvégiában a bergeni egyetem díszdoktorrá avatta. 

Eliza Ritchie kanadai tanár, feminista (1856–1933)

április 12, 2017 - 13:42

1889-ben diplomázott a Dalhousie egyetemen, két évre rá a Cornell egyetemen védte meg doktori értekezését. Valószínűleg ő az első kanadai nő, aki doktorátust szerzett. Ezután Európába utazott, Lipcsében és Oxfordban posztdoktori tanulmányokat folytatott. 1901-ben tért vissza hazájába, a Dalhousie egyetem filozófiatanára lett. Meggyőződéses szüfrazsett volt, nővéreivel együtt vezetőségi tagja volt a Council of Women-nek, a halifaxi feministák egyik legbefolyásosabbja volt. Rendkívül jól tudott bánni az emberekkel, előadásai és cikkei világosak és meggyőzőek voltak.