Az első magyar szakképzett könyvtárosnő: Fischhof Ágota

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Az első magyar szakképzett könyvtárosnő: Fischhof Ágota

december 27, 2016 - 23:52

1895-ben született. Érettségi után könyvtárosi főiskolát végzett – javaslatára – Berlinben. Dolgozott a Königliche Bibliothekben is, majd 1918 őszétől Bécsben tanulmányozta a könyvtárakat. 1919 és1924 között Szegeden volt könyvtáros. A Szegedi Naplóban rendszeresen jelentek meg könyvismertetései, Juhász Gyula felkérésére ő rendezte a Szegedi Munkásotthon könyvtárának anyagát. Személye több művészt megihletett, felbukkant könyvekben - Móra Ferenc: Négy apának egy leánya, Balázs Béla: Kalandok és figurák - Juhász Gyula verset írt hozzá: Ex libris-Ágotának, Moholy-Nagy László portrét festett róla, Gergely Sándor pedig "légiesen nőies ex libris-szel ajándékozta meg". Férjhez menetele után abbahagyta a munkát. Még fél évszázadot élt: 1976-ban halt meg. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Dudich Endréné Vendl Mária, geológus (1890–1945)

július 26, 2016 - 18:40

Dudich Endréné Vendl Mária Gyergyóditrón született, Székelyföldön, ahol édesapja a polgári iskola igazgatója volt. A környék már régóta ismert volt különleges geológiai adottságairól, ami neves geológusokat is ide vonzott kutatásokat végezni. Székelyföld egyik legjellegzetesebb ásványának nevét is Vendl Mária szülőfaluja kölcsönözte, és máig a világ ásványtani irodalmában is ditroit néven ismert.

Pécsi Eszter építész, statikus, az első magyar mérnöknő

december 16, 2015 - 15:30

Pécsi Eszter 1898. március 8-án, Pollák Eszter néven született Kecskeméten egy nehéz anyagi körülmények között élő, hétgyerekes családban. Ő készítette a margitszigeti fedett uszoda, a Budapest első vasszerkezetű magasházaként épült Fiumei úti baleseti kórház, a Kútvölgyi úti kórház, és több modern villa szerkezeti terveit. Elhagyta Magyarországot, 1958-ig Bécsben dolgozott, majd New Yorkba ment. 1915 és 1919 között a Technische Hochschule hallgatója volt Berlin-Charlottenburgban. Amikor 1919-ben a budapesti Műegyetem megnyílt a nők előtt, hazatért és itthon fejezte be tanulmányait.

Polányi Laura (Striker Sándorné) történész, feminista (1882–1959) 

április 04, 2017 - 01:45

Híres család tagja: apja Polacsek Mihály vasútépítő mérnök, anyja az irodalmi szalonjáról ismert Wohl Cecília, testvérei Polányi Károly gazdaságtörténész (a Galilei Kör első elnöke, felesége ) és Polányi Mihály kémikus. Egyik unokatestvérük Szabó Ervin. 

Wolf Johanna építészmérnök (1903–1997)

december 16, 2015 - 15:34

Az első magyar női mérnökök közé tartott, a budapesti Műszaki Egyetemen 1931-ben kapta meg építészmérnöki diplomáját. A Magyar Építő Részvénytársaságnál kezdett dolgozni kivitelező mérnökként. Egyik legnagyobb munkája a világháború előtt a Mátravidéki Erőmű létrehozása volt. 1945 után részt vett a főváros újjáépítésében, 1947-ben a Magyar Gyárépítő Nemzeti Vállalatnál főmérnöki kinevezést kapott. Dolgozott a Ganz Hajógyár újjáépítésén, az Inotai Erőműnél. 1950-től Dunapentele (Sztálinváros) főépítésze volt. 1957-től a Nehézipari Minisztérium Bányászati Építő Vállalatának főmérnöke.

Götz Irén vegyész (1889-1941)

február 23, 2019 - 23:34

Magyaróváron született 1889. április 3-án. 1907-ben iratkozott be a budapesti egyetemre. 1911-ben doktorátust szerzett: kidolgozott egy méréstechnikai módszert a radioaktív sugárzással foglakozók munkálatainak segítésére. Védése után Párizsba ment, és a Marie Curie vezetése alatt álló intézetben folytatta a munkát. Betegség miatt visszatért Budapestre, az Élettani és Takarmányozási Kísérleti Állomáson helyezkedett el. Részt vett a Galilei Kör tevékenységében.

Dienes Valéria (1879–1978) író, filozófus, matematikus, mozgásművész

január 07, 2014 - 16:24

1879. május 25-én Szekszárdon született Geiger Gyula ügyvéd, újságíró és Benczelits Erzsébet tanítónő lánya, Valéria. A család anyai ágon rokonságban volt a Babits családdal, az író és Valéria gyermekkori barátsága később sem szakadt meg. Valéria Babits Mihály verseire is tervezett koreográfiát, az író pedig róla mintázta Halálfiai című könyvének egyik szereplőjét, a rendkívül művelt, tudománnyal és filozófiával foglakozó, Freud és Bergson műveiből idéző Hintáss Gittát.

Magyar nő volt az asztalitenisz első női világbajnoka

április 02, 2017 - 12:46

A sportág első női világbajnoka, Mednyánszky Mária 1926-ban Londonban nyerte meg az első alkalommal rendezett asztalitenisz VB-t.  Budapesten született 1901-ben, 1925-től az MTK versenyzője volt. Egyedülállóan eredményes pályafutása során 22 magyar bajnoki címet szerzett (ebből egyet a férfi csapatban). 18 világbajnoki aranyérmet nyert, ebből ötöt egyéniben, egymást követő években. Hazai és nemzetközi versenyeken összesen közel száztíz győzelmet aratott. 1993-ban beválasztották a European Table Tennis Hall of Fame tagjai közé. 

Ksenija Atanasijević szerb filozófus, feminista (1894–1981)

december 31, 2016 - 22:51

Az első szerb nő, aki filozófiából doktorált. 1920-ban kitüntetéssel diplomázott a belgrádi egyetemen, és elkezdett dolgozni Giordano Brunóval kapcsolatos doktori értekezésén. Genfben és Párizsban végzett kutatásokat és 1922-ben sikeresen megvédte disszertációját. 1924-ben kinevezték a belgrádi egyetem tanárának, az első női oktatók egyike volt. Munkáját néhány irigy, rosszindulatú férfikollegája nagyban nehezítette. Elméletben és gyakorlatban is elkötelezett feminista, a szerb feminista szövetség tagja és az első szerb feminista újság, a Ženski pokret szerkesztője volt. 

Marjorie Tipping ausztrál, történész, író (1917–2009)

március 18, 2017 - 22:39

Az ausztrál gyarmatosítás történelmének és művészetének legelismertebb kutatója volt az első nő, aki a Melbourne-i egyetemen  a Doctor of Letters címet megkapta. Szintén az első nő volt, akit a Royal Historical Society of Victoria elnökévé  választott. Tevékenységéért 1981-ben a királynő a Member of the Order of the British Empire rangot adományozta neki. 

Juliana Morell spanyol apáca (1594–1653)

április 12, 2017 - 01:21

Az első nő, aki jogászdoktori oklevelet szerzett. Özvegy apja a domonkosrendi apácáknál neveltette, négyéves korától tanult latinul, görögöl, héberül. 8 évesen apjával Lyonba költöztek, ahol a nyelvek mellett zenét, retorikát, dialektikát, etikát, tanult. Utóbbi kettőből írt disszertációjának téziseit nyilvánosan védte meg 12 éves korában. 1608-ban Avignonban a pápai nuncius palotájában, előkelő közönség előtt volt jogi doktori értekezésének vitája.