Kaffka Margit író (1880–1918)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Kaffka Margit író (1880–1918)

június 30, 2014 - 11:51
1880. június 10-én született Nagykárolyban, anyja ősi nemesi családhoz, apja a polgári értelmiséghez tartozott. Apai ágon dédnagybátyja Lauka Gusztáv, Petőfi jóbarátja, anyai ágon nagynénje Hegyesi Mari, korának korülrajongott színésznője. A család múltja színes és gazdag, jelene azonban szegény. 
 
Margit hatéves korában árvaságra jutott, az irgalmasnővérek iskolájában kapott ingyenes helyet és ott szerezte meg tanítónői oklevelét. Egy évig tanított, majd beiratkozott az Erzsébet Nőiskolába, ahol polgári iskolai tanári képesítést szerzett. Első versei a százaforduló idején jelentek meg, még miskolci tanársága idején, és hamarosan a Nyugat állandó munkatársa lett, versei, novellái rendszeresen megjelentek a kor legjelentősebb lapjában. 1903-ban jelent meg első verseskötete, két év múlva pedig Levelek a zárdából  címmel első novelláskötete. 1905-ben Fröhlich Brúnó erdőmérnök felesége lett, de a házasság nem sikerült, hamarosan elváltak. 
 
1907-ben Budapestre költözött, Újpesten majd Angyalföldön tanított, és sokat publikált, írásai a kor valamennyi fontos lapjában – A Hét, Figyelő, Virágfakadás, Az Ujság – olvashatók voltak. Műveiben a modern nők problémáit, lehetőségeit, önállóságuk megszerzésének gátjait, életük korlátait mutatja be hitelesen, finom lélektani ábrázolással. 1912-ben jelent meg Színek és évek című regénye, amely egy nő életének követésével a dzsentri világ összeomlását mutatja be. A könyv mind a a kritikusok, mind az olvasók körében hatalmas sikert aratott. 1914-ben ismét férjhez ment, Bauer Ervin orvos-biológushoz, akiben igazi szellemi társat is talált.
 
A háborús években jelent meg a kislánykorát felidéző Hangyaboly című regénye, melyben nyíltan bírálja a zárdákban uralkodó nevelést. A polgári forradalmat örömmel üdvözölte, az 1918-as év azonban tragikus véget jelentett – Kaffka Margit és kisfia is elkapta a spanyolnáthát és mindketten belehaltak. 
 
1936-ban a korszak jeles írónői létrehozzák a Kaffka Margit Társaságot. Az alapítók névsora a következő: Berde Mária, , , Ego, Földes Jolán, Gyulai Márta, , Kóbor Noémi, , Lesznai Anna, Madarassy Zsuzsa, Marschalkó Lia, Meller Rózsi, , Móricz Virág, Reichard Piroska, Sági Márta, Szenes Erzsi, Szenes Piroska, Sziráky Judit, , Várnai Zseni.
 

 

 

Reichard Piroska költő, műfordító, tanár (1884–1943)

december 11, 2018 - 19:46

Beregszászon született, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, utána gimnáziumi tanári állást kapott. 1909-ben védte meg Telamon históriája című doktori disszertációját. Első versei a Nyugatban jelentek meg, aminek állandó szerzője lett. Elbeszéléseket, meséket, tanulmányokat publikált, angol költőket és írókat fordított. 1932-ben megkapta a Baumgarten-díjat. A zsidótörvények megjelenése után öngyilkos lett. 

Néhány munkája: Az életen kívül; Őszi üdvözlet; A változó napokkal. 


Reichard Piroska: Találkozás

Szegedi Boris író (1895–1967)

február 19, 2019 - 23:15

A Nyugat pályázatán díjat nyert Ez a ház eladó című novellájával.  Rendszeresen publikált (Új Idők,  Pesti Hírlap, Pester Lloyd), amíg zsidó származása miatt le nem tiltották. Férjével, Nagy Lajossal bújkáltak, csak 1945 után jelentek meg ismét írásaik. 

Gyűjteményes kötetei: Fur-Fa-Rag-Ta kínai ezermester kópéságai (mesék), Ez a ház eladó (novellák).

Márkus Ottilia (Kémeri Sándor) író, újságíró (1873–1951)

február 25, 2019 - 01:00
Márkus Ottilia Bölöni Györggyel

Münchenben volt festőnövendék, majd házasságot kötött Kozmutza Kornéllal, akivel beutazták a Távol-keletet. Az Indiában, Kínában, Japánban tapasztaltakról az Új Idők „Séták a nagyvilágban” rovatában számolt be, Kémeri Sándor néven. Párizsban találkozott Bölöni Györggyel, aki második férje lett. Egy ideig Anatole France titkárnőjeként dolgozott. Rendszeresen publikált hazai, francia, német és osztrák lapokban. 1945-ben hazatértek férjével, visszaemlékezésein dolgozott haláláig. 

„A zseniális poétalány”: Erdős Renée

december 29, 2019 - 19:31

Ehrental Regina néven született 1878. május 7-én a csallóközi Érseklélen szegény ortodox zsidó szülők hetedik gyermekeként. A család hamarosan Győrszigetre költözött, de iskolába ott sem járatták. A lánygyermekekkel egy idős bencés pap foglalkozott, aki felfedezte Regina rendkívüli intelligenciáját, franciára, németre, irodalomra tanította és egy Újszövetséget ajándékozott neki. A lány már korábban elidegenedett a családi vallástól - a héber nyelvű esti imákból egy szót sem értett - és onnantól kezdve, öngyűlölettől sem mentesen, egész életében a két vallási tradíció közt őrlődött. 

Bohuniczky Szefi író (1894–1969)

április 12, 2017 - 01:37

Nagypécselyen született, iskoláit Veszprémben végezte. Első írásai a Nyugatban jelentek meg 1926-ban. A kritikusok és kortárs írók - Schöpflin Aladár, Osvát Ernő, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Illés Endre – elismerően nyilatkoztak róla, a Nyugat befogadta. Novellái és regényei az olvasók között is népszerűek voltak. 1938-ban és 1942-ben Baumgarten-díjjal tüntették ki.  

Néhány munkája:

Lux Terka író

december 30, 2019 - 00:18

Dancsházi Oláh Idaként született 1873-ban Szilágysomlyón. Életéről keveset tudunk, ez egybeesik az ő egykori szándékaival. Ugyanis élete büszkeségének nevezte, hogy magánéletét senki sem ismeri, mert, ahogy egy előadásában fogalmazott, „cím, név, rang barátok nélkül, pusztán a tehetsége erejével jutott el a mai polcra”.

Török Sophie (Tanner Ilona) Baumgarten-díjas író, költő (1895-1955)

december 11, 2018 - 17:51

1895. dec. 10-én születik Budapesten, Józsefvárosban, a Kálvária tér 18. alatt, szerény körülmények közé. Szüleivel németül beszél, csak az iskolában tanul meg magyarul. Lázadó, extravagáns lány, színes, impulzív egyéniség, fittyet hány a jómodorra. Több dolgot kipróbál, a színészetet, a balettet és a versírást is – első költeményei a Képes Krónikában jelennek meg.

Szabóné Nogáll Janka író (1861–1924)

október 13, 2017 - 14:22

Gyulán született törvényszéki bíró lányaként, 1876-ban Nagyváradon szerzett tanítói oklevelet, de végül sosem tanított. 1878-ban jelent meg nyomtatásban első elbeszélése, írásait rendszeresen közölte a Fővárosi Lapok, a és a Magyar Népvilág. A Divat Szalon és a Háztartás című lapok szerkesztője volt. 1891-ben beválasztották a Petőfi Társaság tagjai közé.  

Dénes Zsófia József Attila-díjas író, újságíró, irodalmár (1885-1987)

december 11, 2018 - 23:16

Budapesten született, anyai ágon francia származású. Építészmérnök apja (aki a Duna szabályozásával foglalkozott) nem örült a lánygyereknek. Zsófia 1903-ban érettségizett, majd bölcsészeti tanulmányokat folytatott, amiket házassága miatt félbeszakított. 1912-től a Pesti Napló, majd a Világ párizsi tudósítója volt. (Unokatestvérénél, nál vendégeskedett a városban.)

Fertsek Elza író, tanító, iparművész (1889–1974)

május 15, 2018 - 12:10
Fertsek Elza (a jobb szélen) Náray Antalné és Dohnányi Ernőné társaságában 1942-ben

Balassagyarmaton született, a Budapesti Tanítónőképzőbe járt, ahol 1908-ban végzett. Csipkekészítést is tanult, munkáival több hazai és külföldi kiállításon vett részt. 1934-ben Fertsek Ferenc néven kezdett publikálni. Kezdetben napi- és hetilapokban jelentek meg elbeszélései, hamarosan a Nyugat  állandó szerzői közé tartozott, több regényét is kiadták.

Néhány munkája:

  • Egészségesen távozott;
  • Pubi és a körülmények;
  • Bábu a polcon;
  • Boldogok éneke;
  • Fickó meg a többiek.