Tedeschi Borbála, az első magyar női bölcsészdoktor

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Tedeschi Borbála, az első magyar női bölcsészdoktor

február 24, 2019 - 00:41
Az első Magyarországon diplomát szerző nő.

1869-ben született Temesváron. Jómódú apja, Tedeschi János Gusztáv testvéreivel gőzmalmot, vasöntödét, edény- és épületvas-kereskedést üzemeltetett. Anyja egy patikus lánya, Graff Mária. A családban tizennégy gyerek született, tizenegy érte meg a felnőttkort, Borbála ("Betti") az öt lány egyike. A szülők minden gyereküket iskoláztatták, de ekkor a lányoknak jóformán csak a tanári pálya állt rendelkezésre. 

Az Erzsébet Nőiskolában tanítónői diplomát szerzett, a természettudományok érdekelték. Elkeserítette, hogy nincs lehetősége továbbtanulni. A zürichi egyetemen - miután kikönyörögte szüleitől - elvégzett négy félévet, majd miután 1895-ben megnyitották az egyetemek egyes karait nők számára, hazatért és itthon fejezte be tanulmányait. 1898-ban első magyar nőként bölcsészdoktori címet szerzett (ekkoriban a bölcsészkar a természettudományokat is magában foglalta) A transzcendens függvények előállítása alkalmazással néhány függvényre és az ezek közti kapcsolat c. dolgozatával. 1904-ben egy útirajzot is kiadott Az északi fok és a Spitzbergák címmel. 1905-ben Leonardo da Vinci, a természettudós címmel írt tanulmányt. A számokról c. írásában népszerű formában fejtette ki a számfogalom eredetét és a számolás történetét. 

A fiumei, aztán 1899-től a szegedi felsőbb leányiskolában tanított (itteni tanítványa, Gulácsy Irén szigorú, egyben meghatározó pedagógusként emlékszik rá), majd 1907 őszén a trencséni Állami Felsőbb Lányiskola igazgatójának nevezték ki. 1909. március 29-én hirtelen szívrohamban elhunyt. Két unokahúga az ő példáját követve szintén tanár lett. 

 

Felhasznált irodalom:

 

 

Götz Irén vegyész (1889-1941)

február 23, 2019 - 23:34

Magyaróváron született 1889. április 3-án. 1907-ben iratkozott be a budapesti egyetemre. 1911-ben doktorátust szerzett: kidolgozott egy méréstechnikai módszert a radioaktív sugárzással foglakozók munkálatainak segítésére. Védése után Párizsba ment, és a Marie Curie vezetése alatt álló intézetben folytatta a munkát. Betegség miatt visszatért Budapestre, az Élettani és Takarmányozási Kísérleti Állomáson helyezkedett el. Részt vett a Galilei Kör tevékenységében.

Berzeviczy Gizella tanár, mozgalmár (1878–1954)

február 19, 2019 - 22:46

Csákváron született értelmiségi családba. A Budapesti Tudományegyetem hallgatója volt, 1902-ben kapta meg történelemtanári diplomáját. Egyetemista korában kezdett publikálni, az Egyetemi Lapok, a Polgári Iskolai Közlöny, a Polgári Iskola közölte cikkeit. Az egyetem elvégzése után több helyen, Trencsénben, Szabadkán és Aradon is tanított, ott került kapcsolatba a munkásmozgalommal. 1917-től Budapesten tanított, a Tanácsköztársaság kikiáltása után az Erzsébet Nőiskola igazgatójának nevezték ki. A tanítás mellett pedagógusoknak indított továbbképző tanfolyamokat.

Márkus Ottilia (Kémeri Sándor) író, újságíró (1873–1951)

február 25, 2019 - 01:00
Márkus Ottilia Bölöni Györggyel

Münchenben volt festőnövendék, majd házasságot kötött Kozmutza Kornéllal, akivel beutazták a Távol-keletet. Az Indiában, Kínában, Japánban tapasztaltakról az Új Idők „Séták a nagyvilágban” rovatában számolt be, Kémeri Sándor néven. Párizsban találkozott Bölöni Györggyel, aki második férje lett. Egy ideig Anatole France titkárnőjeként dolgozott. Rendszeresen publikált hazai, francia, német és osztrák lapokban. 1945-ben hazatértek férjével, visszaemlékezésein dolgozott haláláig.