Amikor még nem okozott morális pánikot – a genderfogalom megjelenése Magyarországon

Genderpánik Magyarországon és a világban, 1. rész 

A genderpánik mint politikai ámokfutás Magyarországon 

„Mi legalább tudjuk, ki a fiú és ki a lány!”  

– csattant fel egy strandoló a Balatonnál, amikor megtudta, hogy Orsolya, akivel szóba elegyedett, Kanadában dolgozik. Hála a kormány által hazánkba importált morális pániknak, amely az úgynevezett „genderideológia” állítólagos veszélyeivel riogatja az állampolgárokat, ma már mindennaposak Magyarországon az ilyenfajta fogalmatlan megnyilvánulások. 

Ezek, paradox módon, Orbán Viktor igazát is bizonyítják, aki tavaly év végén arról értekezett, hogy a „gender-dolgot” átlag magyar ember „nem is tudja, hogy micsoda”. A miniszterelnök, hogy még világosabbá tegye, mit gondol a fogalommal dolgozó kutatókról és aktivistákról, a „normális” szót használta. Emellett diszkréten elhallgatta a nyilatkozatából, hogy e tájékozatlanságért – és rosszhiszeműségért! – ő és kormánya is igen sokat tett.  

Gender – g-vel és (ahogy inkább szoktuk) dzs-vel ejtve egyaránt rossz hangzású, idegen kifejezés. Igazán pontos magyarítása nem született. A jobb híján bevett „társadalmi nem” tálcán kínálja a téves elképzelést, miszerint a fogalmat használó tudósok és aktivisták a biológiai nem helyett (és nem mellett) igyekeznek bevezetni. Például Gulyás Gergely 2018-ban azt mondta: nem tartja elfogadhatónak, hogy „nem biológiai, hanem társadalmi nemekről beszéljenek”. Holott a nemiség két külön rétegéről van szó (melyhez harmadikként a „pszichológiai nem”, azaz a nemi identitás csatlakozik). Már csak azért sem lehetne a biológiai nemet elvetve társadalmi nemekről beszélni, mert a társadalmi nemiszerep-elvárások a biológiai nemre épülnek rá. 

A gender „eredetileg egy angolszász szó, amit a második hullámos feminista mozgalmak kezdtek szélesebb körben használni, annak a gondolatnak a leírására, hogy a nemi szerepeinket jórészt a társadalmi környezetünk határozza meg. Megkülönböztették a „sex” szótól, amely a biológiailag determinált különbségeket írta le. Azt akarták hangsúlyozni, hogy abból, hogy valaki XX vagy XY kromoszómapárral születik, még nem egyenesen következik, hogy mi is a dolga a világban. 

A gender tehát nem egy ideológia, nem egy lobbi, nem egy politikai összeesküvés, hanem egy fogalom, amely nemi szerepeink társadalmi beágyazottságát írja le abból a célból, hogy rámutasson például a férfiak és nők közötti egyenlőtlenségekre"– fogalmazott a közelmúltban a CEU Demokrácia Intézetének társigazgatója, Fodor Éva.