Tedeschi Borbála, az első magyar női bölcsészdoktor

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Tedeschi Borbála, az első magyar női bölcsészdoktor

február 24, 2019 - 00:41
Az első Magyarországon diplomát szerző nő.

1869-ben született Temesváron. Jómódú apja, Tedeschi János Gusztáv testvéreivel gőzmalmot, vasöntödét, edény- és épületvas-kereskedést üzemeltetett. Anyja egy patikus lánya, Graff Mária. A családban tizennégy gyerek született, tizenegy érte meg a felnőttkort, Borbála ("Betti") az öt lány egyike. A szülők minden gyereküket iskoláztatták, de ekkor a lányoknak jóformán csak a tanári pálya állt rendelkezésre. 

Az Erzsébet Nőiskolában tanítónői diplomát szerzett, a természettudományok érdekelték. Elkeserítette, hogy nincs lehetősége továbbtanulni. A zürichi egyetemen - miután kikönyörögte szüleitől - elvégzett négy félévet, majd miután 1895-ben megnyitották az egyetemek egyes karait nők számára, hazatért és itthon fejezte be tanulmányait. 1898-ban első magyar nőként bölcsészdoktori címet szerzett (ekkoriban a bölcsészkar a természettudományokat is magában foglalta) A transzcendens függvények előállítása alkalmazással néhány függvényre és az ezek közti kapcsolat c. dolgozatával. 1904-ben egy útirajzot is kiadott Az északi fok és a Spitzbergák címmel. 1905-ben Leonardo da Vinci, a természettudós címmel írt tanulmányt. A számokról c. írásában népszerű formában fejtette ki a számfogalom eredetét és a számolás történetét. 

A fiumei, aztán 1899-től a szegedi felsőbb leányiskolában tanított (itteni tanítványa, Gulácsy Irén szigorú, egyben meghatározó pedagógusként emlékszik rá), majd 1907 őszén a trencséni Állami Felsőbb Lányiskola igazgatójának nevezték ki. 1909. március 29-én hirtelen szívrohamban elhunyt. Két unokahúga az ő példáját követve szintén tanár lett. 

 

Felhasznált irodalom:

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Götz Irén vegyész (1889-1941)

február 23, 2019 - 23:34

Magyaróváron született 1889. április 3-án. 1907-ben iratkozott be a budapesti egyetemre. 1911-ben doktorátust szerzett: kidolgozott egy méréstechnikai módszert a radioaktív sugárzással foglakozók munkálatainak segítésére. Védése után Párizsba ment, és a Marie Curie vezetése alatt álló intézetben folytatta a munkát. Betegség miatt visszatért Budapestre, az Élettani és Takarmányozási Kísérleti Állomáson helyezkedett el. Részt vett a Galilei Kör tevékenységében.

Alexandriai Hüpatia (355–415) filozófus, matematikus

november 02, 2019 - 21:31

Alexandriában született (feltehetően) 355-ben, a matematikus Theón lányaként. Egyesek szerint tudásával és értelmével „messze túlszárnyalta saját korának filozófusait”. Apollóniosz és Diophantosz geometriájához írt megjegyzéseket, zenélt, platóni és arisztotelészi filozófiát tanított Athénban és Alexandriában, ahol akadémiát is nyitott, és megjelentetett egy asztronómiáról szóló könyvet. Aszkéta életet élt, kérőit elutasította.