Másutt törvényellenes, nálunk hirdetik

A fenti újsághirdetést az Expressz újságban találtam, Egy belvárosi "menõ" 18. századi zeneszerzõrõl elnevezett kávéház keres fiatal, csinos felszolgáló lányokat. Nyilván nem férfiakat keresnek, hiszen nekik magasabb bért kellene fizetni és különben is a felszolgálást kevés helyen tartják férfi munkának, mivel a világháborút követõ idõszak során a nyilvános helyen történõ felszolgálás Magyarországon nõi munkává vált és így rohamosan csökkent a megbecsülése. Hogy tovább szûkítsük a kört, idõsebb, illetve nem csinos (?) nõk nem jelentkezhetnek az állásra. Mindennek tetejébe a hirdetõ lányokat keres. Ha már fiatal, miért kelt a lányt hozzátenni? Talán csak nem azért, mert a hirdetõ számára a jelentkezõk családi státusa is fontos? Lehetne tovább fokozni, de úgy tûnik, a Munkaadó hatáskörébe tartozik a választás és semmi nem szabályozza abban, hogy kit zárhat ki a hirdetett munkalehetõségekbõl. Egyébként nem csak a nõk tapasztalják a hátrányos. megkülönböztetést. Számtalan olyan hirdetés akad, ahol kifejezetten 25 vagy 30 év alatti embereket keresnek. Ennek egyszerûen az ez oka, hogy a fiataloknak kevesebb fizetést ajánlanak fel. Ilyen jellegû hirdetés nehezen található Nyugat-Európában, mert ott törvénybe ütközik. Az Európai Unió - kevés kivételell - tiltja a megkülönböztetõ jelzõk álláshirdetésekben való megjelentetését. A Magyarország által is aláírt Európa Tanács egyezmények ellenzik a hátrányos megkülönböztetést és kötelezik a tagállamokat arra, hogy biztosítsák a megfelelõ körülményeket az egyenlõ esélyekhez. AZ Európai Unió hasonló jogszabályokkal rendelkezik tagállamaiban, de addig, amíg Magyarország nem lesz EU-tag, bármennyire is felkészül az ún. jogi harmonizációra az EU-val, más európai egyezményeket kell figyelemmel kísérünk. Magyarország, mint az Európa Tanács tagállama, jóváhagyta az Európai Szociális Chartát, amely garantálja az egyenlõ esélyt és a megfelelõ munkakörülményeket a foglalkoztatási és munkaügyekkel kapcsolatban, nemtõl függetlenül. Tovább a II. 4. cikkelyébe foglalja, hogy az ET-tagállam "elismerje, hogy mind a férfiak, mind a nõk egyenlõ munkáért egyenlõ bérre jogosultak". Az 1965-ben hatályba lépett kiegészítõ protokoll II. 1.1 cikkelye megerõsíti a korábban elfoglalt álláspontot s kiterjeszti a védelmi kört az elbocsátásokra és elõléptetésekre. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye pedig személyi petíciós jogot biztosít a 25. és 46. cikkelyeiben, azaz, bárki petíciót nyújthat be az Európa Bizottsághoz és
Bírósághoz az Európa Tanács által aláírt okmányok esetleges megsértésének ügyében. Az Európa Tanács Nõk és Férfiak Egyenjogúságának Bizottsága (amelynek történetesen a jelenlegi elnöke magyar) folyamatosan vizsgálja az egyenjogúsági kérdést, különös tekintettel a közép-kelet. európai országokban betöltött helyzetére.

Mi az értelme annak, hogy Magyai ország különbözõ egyezményeket írjon alá ha nem tartják be, akkor diplomáciai Játékokon kívül semmi. A "de jure" jogokat "de facto"-vá kell tenni. Precedens perekre van szükség, és ehhez jogi ismeretek terjesztése (az érintetteknek: lapkiadók, munkaadók, munkakeresõk stb.), jogi tanácsadás (lehetõleg. társadalmi munka alapon), lobbizás és bátorítás kell. Már vannak kezdeményezések. Ha más nem, a nyertes perek szimbolikus értékének is van értelme, hogy legalább szóban ismerjék el sz esélyegyenlõséget, mint demokratikus eszmét.