Új Magyar Női Szemle - a szellemi pályákon működő nők lapja (letöltés)

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Új Magyar Női Szemle - a szellemi pályákon működő nők lapja (letöltés)

augusztus 11, 2014 - 15:59
A Magyar Női Szemle az Egyetemet és Főiskolát Végzett Magyar Nők Egyesületének (az IFUW - International Federation of University Women hazai tagszervezetének) lapjaként működött 1935 és '39 között. Az első főszerkesztő, egyben az egyesület elnöke Dr. Magyari Zoltánné Dr. Techert Margit volt. (Az első elnök Ritoók Emma.) A lap munkatársai közé tartozott Czeke Marianne, az első magyar könyvtárosnő (aki egy ideig az egyesület elnöke is volt), valamint Dr. Bobula Ida történész, az első habilitáló magyar nő, az első női egyetemi magántanár is.
A Magyar Női Szemle az Egyetemet és Főiskolát Végzett Magyar Nők Egyesületének (az IFUW - International Federation of University Women hazai tagszervezetének) lapjaként működött 1935 és '39 között. Az első főszerkesztő, egyben az egyesület elnöke Dr. Magyari Zoltánné Dr. Techert Margit volt. (Az első elnök Ritoók Emma.) A lap munkatársai közé tartozott , az első magyar könyvtárosnő (aki egy ideig az egyesület elnöke is volt), valamint Dr. Bobula Ida történész, az első habilitáló magyar nő, az első női egyetemi magántanár is.

1995-ben az egyesület Diplomás Nők Magyarországi Szövetsége néven alakult újjá. Ennek tízéves évfordulója alkalmából, Dr. Thun Éva főszerkesztésében megjelent az Új Magyar Női Szemle című különszám, melyet most, a magyar feminizmustörténeti archiváló munkánk keretében közreadunk.

 
 
Tartalom:
 
ARCHÍVUM: VÁLOGATÁS A MAGYAR NŐI SZEMLÉBEN 1935 ÉS '39 KÖZÖTT MEGJELENT ÍRÁSOKBÓL
 
Dr. Magyary Zoltánné Dr. Techert Margit: Az a célunk (az 1935-ös MNSZ első számának bevezetője ---7. 
 
Bobula Ida: A magyar nők választójoguk védelmében --- 8.
 
: Török Sophie halálának 20. évfordulójára --- 10- 14. 
 
Kékharisnya: Egyesületi teázás közben avagy Risum non teneatis amicae --- 14.
 
EGY MAI EMAIL --- 18.
 
A NEMZETKÖZI SZÖVETSÉG HÍREI
 
A Diplomás Nők Nemzetközi Szövetsége (IFUW) 28. konferenciáján elfogadott határozatok. (Perth, Ausztrália, 2004. aug. 4-10.) ford. Rajos Kata --- 19.
 
Az Európai Női Lobbi Nyilatkozata a háború ellen. A nők szerte Európában azt mondják, ne legyen háború Irak ellen, és a fegyverkezés megállítását kívánják --- 26.
 
Ana Angarita: A nők jogai emberi jogok. (Ford. Zsohár Edina)--- 27.
 
A DIPLOMÁS NŐK MAGYARORSZÁGI SZÖVETSÉGE TEVÉKENYSÉGÉRŐL
 
UWE (University Women Europe) konferencia, 2001. jún. 15-18. Budapest. A konferencia témája: Az egyetmet végzett nők munkalehetőségei - a nyelvtudás hatása a nők esélyeire az európai munkaerőpiacon --- 30.
 
A DMNSZ - A Dialógus Munkacsoport felhívása, 2001 --- 32.
 
A nők kulturális értékeinek és közéleti szerepvállalásának elfogadtatása és érdekképviselete. A DMNSZ Nyilatkozata az Európai Unió nők és férfiak társadalmi egyenlősége politikájának magyarországi tudatosítása céljából, 2004 --- 33.
 
DMNSZ és AIPFE együttműködés, 2004 --- 36.
 
A DMNSZ magyar jelöltjéről az AIPFE "Women of Europe" díjára, 2004 (Elekes Irén Borbála) --- 37.
 
A DMNSZ elkötelezettségeinek, célkitűzéseinek és érdekérvényesítési fórumainak kijelölése, 2004 --- 41.
 
A DMNSZ terveiről, 2005 --- 41.
 
HÍREK A NŐI NAGYVILÁGBÓL
 
A háborúról újra és újra, 2003 --- 43.
 
Hazamegyünk: Európa lépésről lépésre, 2003 --- 43.
 
Az 50 legsikeresebb magyar üzletasszony --- 43.
 
Női Széder, 2004. Mi a széder? Miért női széder? --- 44.
 
A nők "átveszik a hatalmat", 2004 --- 45.
 
4000 képeslap a családon belüli erőszak ellen, 2004 --- 46.
 
Tisztelt Felhasználóink! Szeretettel meghívunk A NŐ EZER ARCA Kapcsolatelemző- és Fejlesztő Központ nyitott napjára, 2005 --- 47.
 
Női vezetők lendítik fel Magyarország fejlődését, 2004 --- 47.
 
Jegyzőkönyv a Nőképviseleti Tanács civil delegáltjainka jelöléséről, 2005. febr. 28. --- 47.
 
AK57 - Feminista Klub, 2005 --- 56.
 
Irodalmi Centrifuga, 2005 --- 56.
 
NŐI SZUBJEKTÍV - OBJEKTÍV!?
 
Szüsz Szatmári Réka: Az élet körforgása --- 59.
 
Tomana Györgyi: Klári néni --- 61.
 
Hoppál Borbála: Ha én miniszter lennék --- 64.
 
Susan Moller Okin: Rossz-e a multikulturalizmus a nőknek? (részlet, ford. Szöllősi Judit) --- 73.
 
VÁLOGATOTT TANULMÁNYOK
 
Kereszty Orsolya:  A nők szerepe a magyar nemzet (újra/fel)építésében De Gerando Antonina A ki másra gondol c. írásának tükrében --- 75. 
 
Nicole Negowetti: A nemzeti érzés és a társadalmi nemek (ford. Kozma Beáta) --- 83.
 
A nemek egyenlősége az osztályteremben. Részlet a "Nyitott szellemben: A nemek társadalmi esélyegyenlősége az oktatásban; Közép-európai és Dél-kelet európai régiójelentés" című kiadványból. Nyílt Társadalom Intézet, Budapest, 2003. Ford. Kabay Krisztina
 
Rédai Dorottya: Társadalmi nemek a közoktatásban. A szlovén és a magyar közoktatási reformfolyamat értékelése gender-szemszögből --- 96.
 
Stevi Jackson: A személyiség átpolitizálása. Részlet "A női szexualitás konstrukciója" c. tanulmányból. (Ford. Balogh Alexandrina) --- 109. 
 
Thun Éva: Nemek és computertudományok - mítoszok és valóságok. Hatással vannak-e nemi szerepeink a computertechnológiához és a kommunikációhoz való viszonyunkra? --- 115.
 
 
 
 
 
 
 

 

 

A magyarországi feminista megmozdulások története

november 29, 2015 - 10:22

/A tanulmány első megjelenési helye: Bolemant Lilla szerk. Nőképek kisebbségben: tanulmányok a kisebbségben (is) élő nőkről. Pozsony: Phoenix PT, 2014, 18-29. A kötet egyben letölthető itt. Alább a linkekkel kiegészített változat olvasható, a szövegben [jelzett] oldalszámokkal. A tanulmány csak az eredeti megjelenési adatok megadásával idézhető./

 

Tartalom:

Bevezetés

"Házasság és hivatás" - Schwimmer Rózsa előadása Szegeden, 1908

augusztus 29, 2014 - 11:51

1908 - négy évvel járunk azután, hogy a Feministák Egyesülete kivált az 1896-ban létrejött Nőtisztviselők Országos Egyesületéből, és mintegy hat évvel a szegedi feminista fiók megalakulása előtt. Nőtisztviselő egyesület viszont már működik a városban (egy férfi, Szmollény Nándor elnökletével) s annak tagjai hívják meg két országos egyesület közös lapja, agilis szerkesztőjét. A Szegedi Napló január 5-i számában beharangozza az akkor már országszerte ismert nőjogi aktivista és újságíró, aznap esti előadását:

A Szegedi Feminista Csoport Programnyilatkozata (1989)

május 24, 2016 - 20:17
A Szegedi Feminista Csoport matricakampánya (1989-90)

1989. szeptember 8. Írta: Bollobás Enikő

Aggasztónak tartjuk, hogy a magyar társadalom jelenlegi aktivizálódásában a nők nincsenek jelen; nem találunk igazán jelentős számban nőket az inkább férfiklubokhoz hasonlatos alternatív mozgalmak vezetői között, s hasonlóan nem jelenik meg a nőkérdés az új politikai mozgalmak programjában.

Interjú Bédy-Schwimmer Rózsával, 1946 (részlet)

március 23, 2013 - 23:19
Schwimmer Rózsa idős korában

1946. április 22. és április 29. között hét folytatásban jelent meg az Amerikai Magyar Népszava hasábjain Gáspár Géza részletes, sok problémát érintő interjúsorozata Bédy-Schwimmer Rózsával, a 20. század eleji magyar feminista mozgalom jelentős, nemzetközileg is elismert alakjával. Az alábbi, kiragadott részletek Bédy-Schwimmer Rózsa szerintem ma is korszerű gondolkodásmódját mutatják be, aki a második világháború és az emigráció éveinek tapasztalatával a háta mögött fogalmazta meg gondolatait.

Egy boszorkány válasza az inkvizítornak (1990)

május 24, 2016 - 23:30

Tulajdonképpen nem is válaszról van itt szó, hiszen a Fekete Gyulával folytatott szóváltásból valószínűleg nem lehet érdemi vita. A dialógus tisztasága már a legelején elveszett, amikor Fekete Gyula a Hitel 1989/13. számában „átoperáltatásról” viccelődött, amikor „nemi fasizmust” emlegetett, és a feminizmust tette annak a magzatpusztító gyilkolási hullámnak fő okozójává, mely áldozatai számát illetően túltesz a fasizmus és a sztálinizmus együttes hekatombáin. Ezzel a hanggal méltatlan helyzetet teremtett, és – színvonaltalan vitát kezdeményezve – kizárta a valódi dialógus lehetőségét.

Recenzió: Johanna Laakso (Hg./Ed.) 2008. Frau und Nation. Woman and Nation. (Wien-Berlin: Lit Verlag.)

augusztus 09, 2011 - 21:40

Irma Sulkunen Suffrage, Gender and Citizenship in Finland: A Comparative Perspective című írása  a szavazati jog, a gender és az állampolgárság sajátos összefonódását tárgyalja a finn történelemnek a tizenkilencedik század végi, huszadik század eleji szakaszában. A szerző a több kategória egymásra vetítésével dolgozó interszekcionális megközelítés segítségével teszi világossá, miért éppen Finnországban nyerték el a nők Európában elsőként a  választójogot. A finnek tizenkilencedik századi függetlenségi küzdelmében a a nők különböző csoportjai együtt harcoltak a férfiakkal.

Miért kell a nőknek választójog? A Feministák Egyesületének 31 érve (1909)

szeptember 17, 2014 - 13:33
Női választójogi tüntetés a Parlament előtt 1912-ben

1. Mert a nő ugyanúgy tartozik engedelmeskedni a törvényeknek, mint a férfi: kell tehát, hogy részt vehessen azok alkotásában.  

2. Mert a nőt éppen úgy megadóztatják, mint a férfit és mégsem szólhat bele az adók felhasználásába. 

3. Mert a képviselők csupán a választók kívánságaival törődnek; hiszen azoktól függ mandátumuk.

4. Mert amíg a nő nem választó és nem választható, addig senki sem kérdezi: mire van szüksége. Úgy bánnak vele, mint a gyermekkel, aki nem tudja, mi jó vagy mi rossz reá nézve.