A Szegedi Feminista Csoport (1989-91) története és archivált dokumentumai

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

A Szegedi Feminista Csoport (1989-91) története és archivált dokumentumai

augusztus 12, 2014 - 15:40
 Magyar feminizmustörténeti archiváló munkánkat a Szegedi Feminista Csoporttal folytatjuk, amely 1989-ben jött létre a JATE (József Attila Tudományegyetem), mai Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Angol Tanszékén. A csoport vezetője Bollobás Enikő volt, a Tanszék akkori oktatója (későbbi washingtoni követtanácsos, jelenleg az ELTE irodalomprofesszora, az MTA doktora), a tagok pedig oktatók és hallgatók, kis létszámban külsősök is.

A Szegedi Feminista Csoport 1990-ben

Programnyilatkozatuk - 25 év elteltével is fájdalmas aktualitásokkal - olvasható.

Tevékenységeik közt szerepelt, az öntudatnövelő munka mellett a pornográfiaellenes küzdelem. A rendszerváltás után ez különösen aktuális volt, mert az újonnan támadt "szabadság" hevében még a közterületek, taxik is tele voltak ilyen képekkel. A Szegedi Feminista Csoport egyik akciója az volt, hogy az újságok címlapjaira és a taxik belesejébe saját készítésű matricákat ragasztgattak.

Hallatták hangjukat az aktuálpolitikai kérdésekben, közéleti vitákban, Bollobás Enikő több alkalommal publikált napilapokban az akkor égetően aktuális abortusztörvény ügyében, figyelmeztetve arra, hogy a tiltás nem megoldás. Ezzel kapcsolatosan széleskörű figyelem kísérte Fekete Gyula antifeminista íróval folytatott - ellenfele odáig merészkedett, hogy , sőt, némi logikai bukfenccel, "anyagyilkosoknak" nevezte a törvény liberálisabb változata mellett kampányolókat. (Többek közt a is ezért gyűjtött aláírásokat a Szabad Döntés Jogáért nevű akciója keretében - az együttes erőfeszítés végül a lehetőségekhez képest eredményes volt, a parlament a liberálisabb változatot szavazta meg.)

2014. febr. 21-én a Nőkért Egyesület és a Szegedi Közéleti Kávéház közös rendezvényén, melynek révén Bollobás Enikő sok év után újra találkozott két egykori tanítványával, Balaton Anitával és (a 2012-es csbe törvényi kodifikációért vívott küzdelem részeként az AVON aláírásgyűjtésben is közreműködő) Varga Helenával, felidéztük - a (!) kezdve, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségén át a Magyar Nők Szövetsége szegedi tagszervezetéig, a Szegedi Nők Klubjáig - a Szegedhez köthető feminista megmozdulások, köztük e csoport történetét. (Az eseményről videofelvétel is készült, hamarosan az is elérhető lesz).

 

A Szegedi Feminista Csoporttal összefüggésben megjelent publikációk - melyek nagy részét Bollobás Enikő rendelkezésünkre bocsátotta, így a linkekre kattintva elérhetők:

Bollobás Enikő. "A feminizmus kísérlete ? Beszélgetés Zeley Lászlóval, Buda Bélával és Nyíri Tamással" A gondolkodás terhei. Budapest: Medicina, 1986. 105-116.

(Fekete Gyula fentire publikált viszontválaszára - az újság ezt már nem közölte le)

Chikán Ágnes. "Feministák Szegeden. A nőnek hallgass a neve ...!?" Csongrádi Hírlap 1990 március.

V. Bálint Éva. "Amerikából jöttem. Beszélgetés Bollobás Enikővel" Magyar Hírlap 1992. okt. 17.

 

Bollobás Enikő honlapja:  

 

 

 

 

A Szegedi Feminista Csoport Programnyilatkozata (1989)

május 24, 2016 - 20:17
A Szegedi Feminista Csoport matricakampánya (1989-90)

1989. szeptember 8. Írta: Bollobás Enikő

Aggasztónak tartjuk, hogy a magyar társadalom jelenlegi aktivizálódásában a nők nincsenek jelen; nem találunk igazán jelentős számban nőket az inkább férfiklubokhoz hasonlatos alternatív mozgalmak vezetői között, s hasonlóan nem jelenik meg a nőkérdés az új politikai mozgalmak programjában.

Progresszív nők kisebbségben? A Feministák Szegedi Egyesülete

december 26, 2016 - 19:39

/Első megjelenés: Bolemant Lilla szerk. Nőképek kisebbségben. Tanulmányok a kisebbségben (is) élő nőkről. III. Pozsony: Phoenix Polgári Társulás, 2015, 54–63. Eredeti cím: "Progresszív nők kisebbségben? A Feministák Szegedi Egyesületének alakulása, kezdeti működése és a feminizmussal kapcsolatos korabeli attitűdök a helyi sajtó tükrében". Alább a linkekkel kiegészített változat olvasható, a szövegben [jelzett] oldalszámokkal. A tanulmány csak az eredeti megjelenési adatok megadásával idézhető./ 

A magyar feminista megmozdulások és nőtörténet kiemelkedő eseményei évszámokban

december 26, 2013 - 21:16

„Ahol az asszonyok ébrednek, meg kell ismerniök a nőmozgalom élharcosait, ápolniok kell emléküket, mert az ő bátorságuk nyitotta meg nekünk, későbbi jövevényeknek a szabadsághoz vezető utat." (, 1907)

"A diszkontinuitásnál nincsen károsabb dolog a nőmozgalomban."
/Pető Andrea, 2005/

Egy boszorkány válasza az inkvizítornak (1990)

május 24, 2016 - 23:30

Tulajdonképpen nem is válaszról van itt szó, hiszen a Fekete Gyulával folytatott szóváltásból valószínűleg nem lehet érdemi vita. A dialógus tisztasága már a legelején elveszett, amikor Fekete Gyula a Hitel 1989/13. számában „átoperáltatásról” viccelődött, amikor „nemi fasizmust” emlegetett, és a feminizmust tette annak a magzatpusztító gyilkolási hullámnak fő okozójává, mely áldozatai számát illetően túltesz a fasizmus és a sztálinizmus együttes hekatombáin. Ezzel a hanggal méltatlan helyzetet teremtett, és – színvonaltalan vitát kezdeményezve – kizárta a valódi dialógus lehetőségét.

"Házasság és hivatás" - Schwimmer Rózsa előadása Szegeden, 1908

augusztus 29, 2014 - 11:51

1908 - négy évvel járunk azután, hogy a Feministák Egyesülete kivált az 1896-ban létrejött Nőtisztviselők Országos Egyesületéből, és mintegy hat évvel a szegedi feminista fiók megalakulása előtt. Nőtisztviselő egyesület viszont már működik a városban (egy férfi, Szmollény Nándor elnökletével) s annak tagjai hívják meg két országos egyesület közös lapja, agilis szerkesztőjét. A Szegedi Napló január 5-i számában beharangozza az akkor már országszerte ismert nőjogi aktivista és újságíró, aznap esti előadását:

Nők békevíziói

június 30, 2017 - 13:11
Horváth Krisztina installációja

"Kapcsolódhatunk-e múltbéli történetekhez? Adható-e tér a részvétnek? Egybenyithatók-e az emlékezés általános és személyes szintjei? Az I. világháború alatt sok nő maradt egyedül, helytállásuk viszont elvétve jelenik meg a centenáriumi ünnepségsorozatban. Emlékműveket emelnek vagy hoznak rendbe, amelyeken férfinevek sorakoznak, illetve a háború urairól beszélnek. Közös projektünkkel a személyes, egyéni szintek bevonásával többek között a történelmi emlékezet gender aspektusaira, azok kritikai újragondolására is szeretnénk rámutatni." - írják az Absence c.

A hazai feminizmus fénykora - A mozgalom előzményei és kibontakozása a századelőn

szeptember 28, 2015 - 13:03

Előadás[1] - elhangzott: 2004. nov. 27.-én a Feministák Egyesületének megalakulásának 100. évfordulójára rendezett konferencián.

A szöveg első megjelenése: Csapó Ida és Török Mónika szerk. Feminista Almanach (Budapest: MINŐK- Nőtárs Alapítvány, 2005) 

Tartalom: 

1. A Feministák Egyesületének tevékenysége és fogadtatása

2. A megalakulás

3. Politikai eklektika, integracionalizmus

Egy elmeséletlen történet a Feministák Egyesületéről (előadás)

július 03, 2014 - 16:06

(Előadás, elhangzott a Feministák Egyesületének megalakulása 100. évfordulóján. Első megjelenés: Csapó Ida és Török Mónika szerk. Feminista Almanach, MiNők, 2005)

 

De mi maradt meg Mellernéből? És az egész Feminista mozgalomból? Miért nem tartunk „Elmeséletlen történetek” estet a feministák rokonaival: Szirmainé unokájával, Kunvári Lilla, az utolsó titkár, Kunvári Bella unokájával? A diszkontinuitásnál nincsen károsabb dolog a nőmozgalomban.