Baloghok és Vargák között élünk - Keveházi Kata beszéde (Onebillionrising Budapest)

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Baloghok és Vargák között élünk - Keveházi Kata beszéde (Onebillionrising Budapest)

február 17, 2014 - 16:04

Baloghok és Vargák között élünk - Keveházi Kata beszéde (Onebillionrising Budapest)

Kedves Nők és Férfiak! Jó napot kívánok! Sziasztok!

Évezredek, asszonyöltők teltek el úgy, ahogy manapság. Lánycsecsemők, kislányok, fiatal vagy idősebb, ép vagy testi fogyatékkal élő, gazdag és szegény nők milliárdjai estek, és esnek a nemi alapú erőszak áldozatául - békében és háborúkban, köztereken, munkahelyeken, egészségügyi intézményekben, otthonaikban. Erőszakkal büntetnek, kontrollálnak, használnak minket leküzdhetetlen gerjedelemre, nagy szánk kiváltotta jogos indulatra, anyai és hitvesi kötelezettségeinkre hivatkozva, ám valójában a leghétköznapibb és legmagasabb szintű hatalmi és gazdasági érdekek mentén. Tudjuk, tudjuk(?), hogy a nők végzik a munkák 2/3-át a világban, összességében a jövedelmek 1%-áért? Megcsonkítanak, megégetnek, prostitúcióra, szülésre vagy abortuszra kényszerítenek, eltakarnak, csoportosan megerőszakolnak, be- és kizárnak, nem engednek tanulni, dolgozni, lehurrognak, leszólnak bennünket – a formák változatosak.

A történészek, filozófusok, politikusok, gazdasági döntéshozók látóköréből kiesik a nők élete, a nők elleni erőszak. A világmegváltó hősök, az erkölcs apostolai – egyelőre - nem érzik át a világ legnagyobb igazságtalanságát, a nők alárendeltségét és erőszaknak való kiszolgáltatottságát. Miért?

Mert a patriarchátusnak minden férfi haszonélvezője. Még a legszerencsétlenebbnek is státuszt ad férfi mivolta. Tegnap Barna Emíliával, a Nőkért Egyesület munkatársával a kampány kapcsán igyekeztünk egy tévéstúdióba, ahol a portás - a teremtés koronája – felajánlotta, hogy amíg megérkezik a riporter, ő kávéval vagy bárhogyan szívesen kielégít minket. Ma Magyarországon minden színtéren Baloghok és Vargák között élünk, legfeljebb, van, akinek jobb a stílusa.

A férfiuralmat azonban mi magunk, nők is fenntartjuk. A patriarchális hatalmi rendszer sokat tett és tesz - egyértelműen vagy szinte észrevétlenül - azért, hogy genetikai kódként működjön bennünk a megfelelni akarás, önmagunk valakinek a valakijeként való meghatározása, és a félelem. Nincs más választásunk, mint hogy ne féljünk! Próbáljuk megérteni, amit Eve Ensler is közvetít: A férfiuralomnak, mint minden hatalomnak, azért van szüksége az erőszakra - annak minden formájára, a verbális erőszakra, gazdasági fenyegetésre, a szabadságjogok megvonására -, hogy megfélemlítsen bennünket. Ez ellen csak akkor küzdhetünk, ha nem félünk, ha meg akarunk gyógyulni, önmagunkká akarunk válni, ha megpróbáljuk segíteni egymást is. Mindent tudunk, mindenre képesek vagyunk, teljes, szabad és örömteli életet érdemlünk! Ne zárjuk be önmagunkat!

A férfiak, akiket becsülünk, tudják, hogy a nemek hierarchiája igazságtalan. Nekünk, nőknek tennünk kell nőtársainkért, azért, hogy el merjék mondani, hogy megerősödjenek, hogy újra szeretni tudjanak.

Meg kell tennünk az első, a második és a sokadik lépést is a nők elleni erőszak megszüntetéséért. Mindenkinek dolga van ebben, Mindenkinek dolga van ebben, a kiváltságosoknak nem szokása lemondani az előnyökről.

A nők elleni erőszak tömegeket érint. Ma Magyarországon félmillió nő él fizikai fenyegetettségben, kiszolgáltatottságban. Az anyagi és lelki gátak feloldásában semmiféle segítséghez nem jutnak. A szemléletformálást, a hatékony jogi védelmet, az áldozatokat segítő intézményrendszer létrehozását ezidáig egyetlen hazai kormányzat sem vállalta fel.

Mi, akik ma eljöttünk, elvárjuk, hogy a jelenlegi és mindenkori magyar kormány éppúgy, mint az ellenzék vegye komolyan a nőket! A kormány védje meg őket az erőszaktól hatékony intézményrendszer és jogszabályok kialakításával, az ellenzék pedig a téma napirenden tartásával. Elvárjuk, hogy a politikai döntéshozók vegyék komolyan a nemzetközi egyezményeket, az ENSZ nők elleni diszkriminációval foglalkozó CEDAW Bizottsága 2013 márciusában született , és járuljanak hozzá, hogy Magyarország mihamarabb ratifikálja az Európa Tanács 2011-ben született ét, mely világosan üzeni: a nők elleni erőszak nem magánügy, azonnali beavatkozásra van szükség a szavak és a tettek szintjén egyaránt.

 

 

 

"A pártok (mind!) szűrjék ki maguk közül a bántalmazókat!" - Dr. Wirth Judit beszéde

május 24, 2013 - 18:48
Wirth Judit (Fotó: Kati Holland)
Magyarországon a nők és gyerekek elleni családon belüli erőszak szégyenteljesen van szabályozva. Nincsen ellátórendszer az áldozatoknak, nincsenek ismeretek a jogalkalmazók fejében, a hatóságok legtöbbször a józan észt és bármely jóérzésű laikust megszégyenítő tudatlansággal és rosszindulattal állnak az áldozatokkal szemben, és megértéssel és megengedéssel az elkövetők oldalán.
 
Magyarországon 10 éve igyekeznek elodázni, hogy valóban működő jogszabályok szülessenek, és az áldozatokat valóban segítő intézmények jöjjenek létre.

"Azért jöttem, hogy leszámoljak a pártpolitikai kereszténység legendájával"

május 24, 2013 - 21:24
Balta F. (Fotó: Kati Holland)
 Sziasztok!

Engem semmi nem kvalifikál arra, hogy ma itt álljak, és egészen tegnapig nem is készültem erre. Nem vagyok lelkész, teológus, pszichológus, jogász, sem a hittudomány, sem a családon belüli erőszak nem a szakterületem.

Akkor miért is állok itt? Elsősorban a bántalmazottak miatt, de magam miatt is.

Kettős életet élek.

"A bíró szemében az áldozat válik normaszegővé" - Angyalhír 2016, Veres Dávid beszéde

július 18, 2016 - 23:43
Veres Dávid (Fotó: Csöre András)

Köszönöm, hogy eljöttetek! Jó napot kívánok!

A társadalom működését sokféle szabály alakítja. Írottak, íratlanok, szokások, kötelezettségek stb. Egy ilyen szabály a jogszabály is. A jogszabállyal általában három terepen találkozhatunk: a törvényhozó papírján, a mindennapi életben, amikor betartjuk, és ha valami nagyon nem stimmel, bíróságon, amikor betartatjuk. A jogszabály erejét négy tényező adja: