Egy szüfrazsett: Dora B. Montefiore Budapesten (1907)

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Egy szüfrazsett: Dora B. Montefiore Budapesten (1907)

december 26, 2016 - 17:41

1907/10. számában így írt A Nő és a Társadalom:

" budapesti tartózkodása minden várakozáson fölülálló sikert hozott egyesületünknek. Az angol előadáson – habár úgyszólván benne voltunk a nyárban – a közönség teljesen megtöltötte a Kereskedelmi és Iparkamara termét, amelynek átengedéseért e helyen is köszönettel adózunk a kamara elnökségének és titkárságának. A népgyűlésen, melynek helyét óriási „Választójogot a nőnek” felírású zászlók jelezték, pedig hatalmas tömeg vett részt, amelyen már külsőleg is meglátszott, hogy a társadalom minden rétegében sikerült fölkeltenünk az érdeklődést. A céljainkat kitűnően szolgáló telek átengedéseért e helyen is köszönetet mondunk a Nay és Strauss cégnek, a népgyűlés napján nekünk tett nagy szolgálatért Ligeti Miklós szobrászművésznek és a politikai bizottság buzgó tagjainak. Dirnfeld Janka, Kántor Alfrédné és Pogány Paula tagtársainknak a választmány ez alkalommal jegyzőkönyvi köszönetet szavazott az előadások önálló előkészítése és a vendégünk iránt tanúsított nagy szívességükért.

Az angol előadás tárgyát az angol nők választójogi küzdelmének története képezte a chartisták 1819. évi harcától a sokat rágalmazott szuffragettek mozgalmáig; végre egész világosan láthatták a távolabb állók is, milyen nevetséges mesékkel igyekezett az angol sajtó ellenszenvet kelteni a nők választójogáért küzdő nőkkel szemben. – A magyar sajtó nagy érdeklődéssel és nagyrészt jóakaró elismeréssel tárgyalta mind az angol előadás, mind a népgyűlés tartalmát; az egyetlen rosszaló bírálat félreértésen alapult, néhány rosszakaratú támadás egyesületünk egyes tagjai iránti animozitásból fakadt és minden objektivitást nélkülöz; ezért és mert vitatkozásaink színvonalát és hangját megfelelő mélyre nem sülyeszthetjük, mellőztünk minden hírlapi polémiát. A gyönyörű, napsugaras vasárnap d. u. szabad ég alatt megtartott népgyűlést nyitotta meg. és t a gyűlés elnökeivé, Pogány Paulát és Horvát Jankát pedig jegyzőkül választották A rendőrséget Scheff László dr. r.-tanácsos képviselte.

Mellerné az elnöki széket elfoglalva arra utalt, hogy egyesületünk politikai mozgalma túlnőtt már az előadási terem keretén és hogy a választójogi reform küszöbén fáradhatatlan eréllyel kell törekednünk célunk elérésére. Mrs. Montefiore azt fejtette ki, hogy a munkásnőnek mint anyának és mint munkásnak mily nagy szüksége van a választójogra. Kiemelte mind ez alkalommal, mind az angol előadásban, hogy a küzdelem indokai között az anya gondjai milyen nagy szerepet játszanak.

Miért neveljem úgymond, fiamat arra, hogy megölje az Önök fiait? Miért járuljak hozzá azoknak a fegyvereknek árához, amelyeket a nép mellének szegezhetnek? A férfiak véres harcokkal küzdöttek ki jogaikat; de mi anyák vagyunk; nem gyilkos fegyverrel, hanem a meggyőzés fegyverével akarunk küzdeni. Az a férfi, aki élvezi a polgárjogot, a szabadságot és nem akarja azt másnak megadni, nem érti, mi a szabadság!

után hosszabb beszédben lecáfolta mindazokat az érveket, amelyek a nők választójogának aktualitását vitatják és minden gondolkodó nő és férfi közreműködését követelte a választójog kivívása érdekében.

Vendégünk egy teljes hetet töltött Budapesten, ahol megtekintette a gyűjtőfogházat, az állami gyermekmenhelyet, a Nőtisztviselők Egyesületét is. 9-én a Magyarországi munkásnők egyesületében tartott előadást. Egyesületünk tagjai ezt az alkalmat is szívesen felhasználták, hogy vendégünket újból meghallgathassák. Utóbb átutazóban néhány óráig időzött Nagysurányban Engel Berta tagtársunknál, ahol betekintést nyert a cukorgyár munkaviszonyaiba. Egyesületünk munkássága rendkívül érdekelte nőt, aki egyik lelkes szószólója a minden osztálybeli nők együttes munkájának. tudvalevőleg az angol szociáldemokrata párthoz tartozik, de polgári egyesületekkel is dolgozik, sőt a stuttgarti szocialista kongreszszuson olyan testületet képviselt, amelyben minden párthoz tartozó férfiak és nők együtt küzdenek az általános választójogért.

Az előadás és népgyűlés költségeinek fedezéséhez – nehogy azok egyesületünket túlságosan megterheljék – a választmány és a politikai bizottság több tagja önként hozzájárult."

 

 

Nők békevíziói

június 30, 2017 - 13:11
Horváth Krisztina installációja

"Kapcsolódhatunk-e múltbéli történetekhez? Adható-e tér a részvétnek? Egybenyithatók-e az emlékezés általános és személyes szintjei? Az I. világháború alatt sok nő maradt egyedül, helytállásuk viszont elvétve jelenik meg a centenáriumi ünnepségsorozatban. Emlékműveket emelnek vagy hoznak rendbe, amelyeken férfinevek sorakoznak, illetve a háború urairól beszélnek. Közös projektünkkel a személyes, egyéni szintek bevonásával többek között a történelmi emlékezet gender aspektusaira, azok kritikai újragondolására is szeretnénk rámutatni." - írják az Absence c.

Egy elmeséletlen történet a Feministák Egyesületéről (előadás)

július 03, 2014 - 16:06

(Előadás, elhangzott a Feministák Egyesületének megalakulása 100. évfordulóján. Első megjelenés: Csapó Ida és Török Mónika szerk. Feminista Almanach, MiNők, 2005)

 

De mi maradt meg Mellernéből? És az egész Feminista mozgalomból? Miért nem tartunk „Elmeséletlen történetek” estet a feministák rokonaival: Szirmainé unokájával, Kunvári Lilla, az utolsó titkár, Kunvári Bella unokájával? A diszkontinuitásnál nincsen károsabb dolog a nőmozgalomban.

"Házasság és hivatás" - Schwimmer Rózsa előadása Szegeden, 1908

augusztus 29, 2014 - 11:51

1908 - négy évvel járunk azután, hogy a Feministák Egyesülete kivált az 1896-ban létrejött Nőtisztviselők Országos Egyesületéből, és mintegy hat évvel a szegedi feminista fiók megalakulása előtt. Nőtisztviselő egyesület viszont már működik a városban (egy férfi, Szmollény Nándor elnökletével) s annak tagjai hívják meg két országos egyesület közös lapja, agilis szerkesztőjét. A Szegedi Napló január 5-i számában beharangozza az akkor már országszerte ismert nőjogi aktivista és újságíró, aznap esti előadását: