"Házasság és hivatás" - Schwimmer Rózsa előadása Szegeden, 1908

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

"Házasság és hivatás" - Schwimmer Rózsa előadása Szegeden, 1908

augusztus 29, 2014 - 11:51
1908 - négy évvel járunk azután, hogy a Feministák Egyesülete kivált az 1896-ban létrejött Nőtisztviselők Országos Egyesületéből, és mintegy hat évvel a szegedi feminista fiók megalakulása előtt.

Rosika Schwimmer

1908 - négy évvel járunk azután, hogy a Feministák Egyesülete kivált az 1896-ban létrejött Nőtisztviselők Országos Egyesületéből, és mintegy hat évvel a szegedi feminista fiók megalakulása előtt. Nőtisztviselő egyesület viszont már működik a városban (egy férfi, Szmollény Nándor elnökletével) s annak tagjai hívják meg két országos egyesület közös lapja, agilis szerkesztőjét. A Szegedi Napló január 5-i számában beharangozza az akkor már országszerte ismert nőjogi aktivista és újságíró, aznap esti előadását:

Bédy Schwimmer Rózsa, a magyarországi nőmozgalmak lelkes apostola, a budapesti feminista-egyesület elnöke vasárnap felolvasást tart Szegeden. "Házasság és hivatás" - ez lesz a címe a felolvasásának, mely elé városunk hölgyei nagy érdeklődéssel tekintenek.

A felolvasó nem csak társadalomtudományi, de politikai kérdésekkel is foglalkozik. Sőt, elsősorban politikával, mert mint a női jogok magyarországi előharcosa, azt vitatja folyton, hogy a nőnek minden téren meg kell adni az őt megillető működési teret, és nem kell elzárni attól sem, hogy a politika rögös mezején érvényesüljön, ha ebben kellő ésszel és előkészültséggel bír. (Szegedi Napló, 1908. jan. 5. p. 3.)

Két nappal később a lap a címlapon (!) számol be az előadásról. A csípős nyelvű tudósító megjegyzi ugyan, hogy "a markáns arcú, 36-38 éves" nőapostol "missziójához híven (sic!) nem ad valami sokat a toalettre, sőt mondhatnánk, tulegyszerű köntösben jelent meg. " (Megj. Schwimmer, aki valójában 31 éves volt 1908-ban, volt az első magyar nők egyike, akik botrányosnak számító módon eldobták a fűzőt és a nőket korlátozó többi kényelmetlen ruhadarabot, pl. a több kilónyi, számos rétegű alsószoknyát, és ún. reformruhát viseltek). Ugyanakkor a tudósító úr javára írható, hogy nem hanyagolja el a tartalmi beszámolót sem, bár a továbbiakban sem tudja féken tartani a kikívánkozó gunyoros megjegyzéseit, melyek által nem egyszer önellentmondásba is botlik.

Schwimmer Rózsa a következő, sokak számára ma is hajmeresztően radikális nézetekkel állt elő:

Amint a férfi nem tartja hivatásának a házasságot, s ennek körében a házvezetést, a nőnek sem hivatása a házasság, és annak mellékjárója, a házvezetés.

A házvezetést szerinte csakúgy gyakorolhatják a férfiak is, mint a nők, sőt ebben kettesben is résztvehetnek. (Szegedi Napló, 1908. jan. 7. p. 1.)

 "Körülbelül úgy is van - szellemeskedik jó humoránál levő tudósítónk. - A pénzt a férfi hozza haza, az asszony meg - elkölti." - és itt már meg is fogtuk a hímsovinizmus ma is létező egyik ellentmondását: a nő ne akarjon karriert a hagyományos szerep rovására, ugyanakkor ne hanyagolja el magát, legyen csinos, "adjon sokat a toalettre" (lásd fent), viszont egyúttal ne a férfi pénzére utazzon, mert mint költekező feleség, bősz homlokráncolásra számíthat a zurától meg az azzal szolidáris újságírótól.

Hivatkozott arra - folytatódik a beszámoló -, hogy a férfiak a főzéshez olykor még többet is értenek, hiszen a leghíresebb szakácsok a férfiak közül kerülnek ki.

Persze, hogy értenek, ha jár vele pénz, meg - akár egy vendégség alkalmával - presztízs. A mindennapokban azonban már sokszor másként fest a dolog, és ezt Schwimmer is láthatta, mert a folytatást a közös konyháknak szentelte, amelyek ekkortájt már Európa több városában sikerrel működtek. Alig három hónappal korábban így írt A Nő és a Társadalomban egyik legfigyelemreméltóbb, c. cikkében a közös étkeztetési intézményekről:

...még odajutunk, hogy a férfi kénytelen lesz a nőt tisztán magáért, házias tehetségektől független egyéniségéért szeretni, Az asszony pedig kénytelen lesz magában egyéni tehetségeket felfedezni és ápolni, hogy új utakat találjon a férfi tartósabb érzelmeihez. Mert a nem tartósokhoz amúgy is könnyű az ezernyi utacskát eltalálni. (...) A tűzhely idealizált fénye elég homályos volt arra, hogy a házasság magasabb kellékeinek homályát eltakarja. (Bédy-Schwimmer Rózsa, "A férfi szívéhez vezető út", A Nő és a Társadalom, 1907/9, 150-1501.)

Szegeden is volt - nem feminista, hanem gazdasági megfontolásból - hasonló kezdeményezés, ám, az, mint a Szegedi Napló másutt írja, az ehetetlen étel miatt csődöt mondott. Ennek az előadó is tudatában volt, és erre úgy reflektált, a nemek egyenlőségének eszméje ettől még nem mond csődöt.

Az újságíró, az unalmukban vadászó arisztokrata hölgyekre utalva heherészik még egyet a saját botcsinálta szóviccén (kenyérkereső vs. pecsenyekereső), majd közli, hogy az esemény tea-estéllyel zárult, és az előadónő következő úti célja Temesvár.

 

 

A hazai feminizmus fénykora - A mozgalom előzményei és kibontakozása a századelőn

szeptember 28, 2015 - 13:03

Előadás[1] - elhangzott: 2004. nov. 27.-én a Feministák Egyesületének megalakulásának 100. évfordulójára rendezett konferencián.

A szöveg első megjelenése: Csapó Ida és Török Mónika szerk. Feminista Almanach (Budapest: MINŐK- Nőtárs Alapítvány, 2005) 

Tartalom: 

1. A Feministák Egyesületének tevékenysége és fogadtatása

2. A megalakulás

3. Politikai eklektika, integracionalizmus

A magyar feminista megmozdulások és nőtörténet kiemelkedő eseményei évszámokban

december 26, 2013 - 21:16

„Ahol az asszonyok ébrednek, meg kell ismerniök a nőmozgalom élharcosait, ápolniok kell emléküket, mert az ő bátorságuk nyitotta meg nekünk, későbbi jövevényeknek a szabadsághoz vezető utat." (, 1907)

"A diszkontinuitásnál nincsen károsabb dolog a nőmozgalomban."
/Pető Andrea, 2005/

Progresszív nők kisebbségben? A Feministák Szegedi Egyesülete

december 26, 2016 - 19:39

/Első megjelenés: Bolemant Lilla szerk. Nőképek kisebbségben. Tanulmányok a kisebbségben (is) élő nőkről. III. Pozsony: Phoenix Polgári Társulás, 2015, 54–63. Eredeti cím: "Progresszív nők kisebbségben? A Feministák Szegedi Egyesületének alakulása, kezdeti működése és a feminizmussal kapcsolatos korabeli attitűdök a helyi sajtó tükrében". Alább a linkekkel kiegészített változat olvasható, a szövegben [jelzett] oldalszámokkal. A tanulmány csak az eredeti megjelenési adatok megadásával idézhető./