Teleki Jozefin (Teleki Sándorné), a magyar nőnevelés úttörője

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Teleki Jozefin (Teleki Sándorné), a magyar nőnevelés úttörője

február 23, 2019 - 00:30
Veres Pálné legközelebbi munkatársa, az Országos Nőképző Egylet alapító tagja.

Az erdélyi gernyeszegi Teleki kastélyban született (a Teleki-család református ágában) 1838. október 20-án, apja Teleki Domokos gróf, anyja Tima grófnő. Házi tanára Gyulai Pál volt. Tizennyolc évesen hozzáment Teleki Sándor Pest megyei nagybirtokoshoz, akivel Gyömrőre költözött. Amikor  1867-ben felhívást intézett a nőkhöz a lányok oktatása érdekében, azonnal csatlakozott hozzá, és számos arisztokrata nőt megnyert az ügy számára. Együtt alapították meg az Országos Nőképző Egyesületet, és hozták létre a felsőbb lányiskolát a Zöldfa (mai Veres Pálné) utcában. Az egyesületi munkát akkor is folytatta, amikor harminchét évesen hét gyerekkel özvegyen maradt. Fiai tanulmányai miatt (lányait is taníttatta, de felsőbb lányiskola ekkor még nem volt) Budapestre költözött a Szervita téri Teleki-házba.

Veres Pálné lemondása után, 1880-ban ő lett az elnök. Tisztségéről 1910-ben hanyatló egészgége miatt lemondott. Ezek után Rudnay Józsefné (Veres Pálné lánya, Szilárda) vezette az egyesületet, Teleki Sándornénak azonban a tiszteletbeli díszelnök címet adományozták.  

A Magyar Vöröskeresztnek, a Protestáns Árvaháznak és a Lorántffy Zsuzsanna Egyesületnek  is egyik alapítója volt. Munkásságáért az uralkodó I. osztályú Erzsébet-renddel tüntette ki. 

Az Esti Újság szerzője 1908-ban külön méltatja, amiért (szerinte) Telekiné nem szimpatizál a feminista eszmékkel. Ez valószínűleg nem volt igaz, hiszen rokonával,  (aki a meglehetősen kiterjedt Teleki-család katolikus ágába házasodott be) jó barátságot ápolt.

1915. január 21-én halt meg. Szász Károly, a képviselőház alelnöke magasztaló verset írt emlékére. A visszaemlékezések (Szikráé is) hosszasan kitérnek hazaszeretetére, vallásosságára és kiterjedt jótékonykodására - amit ugyanakkor szervező munkájával meg is haladott. 

 

 

Büttner Lina író, műfordító (1846–1917)  

december 25, 2017 - 23:06

A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése.

Farkas Edith, a Szociális Missziótársulat alapítója, író (1877–1942)

május 07, 2019 - 23:18

1877-ben született nemesi családban. Egyedüli gyerek volt, amit sajnált ugyan, de ez alkalmat adott neki a magányos elmélyülésre. Tanulmányai alatt szembesült a társadalmi egyenlőtlenségekkel és a nyomorral, ezért belépett a szegényeket segélyező Szent Erzsébet Egyesületbe. Társadalmi osztálya és kora általános felfogása ellenére tovább akart tanulni: a soproni Orsolyáknál szerzett tanítónői oklevelet.

Gróf Teleki Sándorné "Szikra" író, feminista (1864-1937)

március 11, 2013 - 18:58
Teleki Sándorné Szikra (Tolnai Világlapja, 1914)

Kölcsei Kende Júlia (Juliska)  1864. márc. 7-én született Budapesten. Anyja a nagykállói Kállai Ida, apja (kölcsei) Kende Kanut országgygűlési képviselő volt, aki különösen fontosnak tartotta a kultúrát, a nemzeti művelődés ügyét. Júlia 1886-ban feleségül ment Teleki Sándor grófhoz (1861-1919), aki szintén foglalkozott újságírással.

Kende Júlia irodalomi szalont működtetett, amelyet a kor jeles személyiségei látogattak.