Lida Gustava Heymann német feminista (1868-1943)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Lida Gustava Heymann német feminista (1868-1943)

november 15, 2015 - 00:15
Tehetős családjában gondot fordítottak neveltetésére és iskoláztatására. Egy szegények számára létesített iskolában tanított, majd megalapította saját varróiskoláját.

Lida Gustava Heymann

Tehetős családjában gondot fordítottak neveltetésére és iskoláztatására. Egy szegények számára létesített iskolában tanított, majd megalapította saját varróiskoláját. Apja halála után örökségét egy dolgozó nők számára nyitott étteremre, gyermekek napközijére és egy reformiskolára fordította. Történelmet, politikatudományt és közgazdaságot tanult Berlinben és Münchenben, de csak mint vendég – rendes hallgatónak nem fogadták el.

Munka- és élettársával, Anita Augspurggal együtt beutazták Európát, mindenhol kapcsolatba léptek a nők választójogáért, az egyenlőségért küzdő szervezetekkel, megpróbálták elérni a prostitúció betiltását és a nőkereskedelem megállítását.

Többször jártak Magyarországon: 1913-ban a nemzetközi Női Választójogi Világkongresszus alkalmával, majd Heymann 1915. november 30-án a Pesty Lloyd Társaság termében "A békéről" címmel adott elő.

Hitler hatalomra jutása után Zürichbe költöztek, ahol barátaik támogatására szorultak.

 

 

Egyszerre küzdött a nők és a melegek jogaiért: Johanna Elberskirchen (1864–1943) 

április 02, 2017 - 20:38

Bonnban született,  könyvelőként dolgozott. 1891-ben Svájcba ment, először Bernben volt medikus, majd Zürichben joghallgató. Hazatérése után Bonnban és Bécsben élt, homeopátiás rendelőt nyitott. Homoszexualitását nyíltan felvállalta, a meleg- és a radikális nőmozgalom összekapcsolója volt. Cikkeket, könyveket írt a témában, felvilágosító előadásokat, vitaesteket tartott, nemzetközi konferenciák keresett előadója volt.

Hanna Bieber-Böhm német feminista, szociális munkás, festő (1851–1910)

december 31, 2016 - 23:35
Hanna Bieber-Böhm

Jómódú, sokgyerekes földbirtokos család lánya. Anyja halála után ő gondoskodott kisebb testvéreiről, apja második házassága után lehetősége nyílt álma megvalósítására. Berlinbe, majd Tunéziába, Görögországba ment ment festészetet tanulni. Tájképei és portréi sikert arattak Európában és Amerikában egyaránt.  Az 1880-as években kezdett érdeklődni a politika, a nők helyzete, a nőjogok iránt. 1889-ben létrehozta a Jugendschutz ifjúságvédő szervezetet, mely lányokat segített munkához és szálláshoz jutni. Komoly harcot indított a prostitúció ellen, azért, hogy a klienseket is büntessék.

Helene Lange német pedagógus, feminista (1848–1930) 

április 08, 2017 - 21:20

A német nőmozgalom ikonikus alakja fiatalon elvesztette szüleit, nevelőnői állást vállalt, hogy tanulni tudjon. 1871-ben Berlinben sikeresen letette tanári vizsgáit. A következő évben belépett a Verein deutscher Lehrerinnen und Erzieherinnen-be (német tanárnők és nevelőnők egyesülete). Tanári munkája mellett egyre többet foglalkozott a nőmozgalommal, a nőoktatás kiterjesztésével. 1890-ben megalapította az Allgemeinen Deutschen Lehrerinnenverein-t a tanárnők érdekeinek képviseletére. 1893-ben indította a Die Frau című lapot, amelyik a német nőmozgalom legfontosabb támogatója lett.

Käthe Schirmacher német író, újságíró, feminista (1865–1930)

augusztus 04, 2016 - 13:22

Németországban született 1865. augusztus 6-án. Sokáig élt Párizsban, a Sorbonne-on volt egyetemi hallgató, itt ismerkedett meg a nőmozgalom számos képviselőjével, és inspirálta a szintén itt tartózkodó -t, az első magyar könyvtárosnőt. 

Angliában dolgozott, Zürichben doktorált.