Lily Braun (1865–1916) író, szocialista feminista

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Lily Braun (1865–1916) író, szocialista feminista

december 27, 2011 - 16:13
Lily Braun aktívan és hatékonyan vesz részt a Verein Frauenwohl (Egyesület a nők jólétéért) feminista szervezetben, de összeütközésbe került néhány nőmozgalmi vezetővel. Clara Zetkin, a német nők elismert vezéralakja, bizalmatlan volt az arisztokrata származású, és véleménye szerint burzsoá-szocialista nézeteket valló Lily Braun iránt.

Lily Braun

Amalie von Kretschmann 1865 július másodikán arisztokrata családban születik. Anyja Jenny von Gustedt, apja Hans von Kretschmann porosz tábornok. A család elszegényedik. A tehetséges fiatal lány Berlinbe költözik, ahol írásaiból tartja el magát, regényei, történelmi munkái jelennek meg. 
 
Megismerkedik és házasságot köt George von Gizycki filozófiaprofesszorral, akivel közösen egy etikai kultúrával foglalkozó magazint adnak ki. Férje által kerül kapcsolatba a szociáldemokrata párttal, és egyre jobban érdeklődni kezd a nők szociális és gazdasági helyzete, a feminizmus eszméi, a nőmozgalom iránt. Rövid ideig Minna Cauer-rel együtt újságot ad ki, Die Frauenbewegung (Nőmozgalom) címmel. Az első számban összefoglalja alapelveiket: valamennyi nő, politikai meggyőződéstől független támogatása, együtt harcolni közös céljukért, a nemek tényleges, teljes egyenlőségéért.
“Küzdünk az egyenlő oktatásért és az egyenlő bérekért.”
1895-ben Lily a nők választójogáért tart nagy visszhangot keltő beszédet, és belép a német szociáldemokrata pártba, az SPD-be, ennek következménye a családjával való végleges szakítás lett. 
 
George von Gizycki halála után Lily ismét férjhez megy, második férje Heinrich Braun újságíró, szociáldemokrata politikus, a házasságból egy fiúk születik. A házaspár kulturális lapot indít Die Neue Gesellschaft (Az új társadalom) címmel. Lily aktívan és hatékonyan vesz részt a Verein Frauenwohl (Egyesület a nők jólétéért) feminista szervezetben, de egyre inkább összeütközésbe kerül néhány nőmozgalmi vezetővel. , a német nők elismert vezéralakja, bizalmatlan az arisztokrata származású, és véleménye szerint burzsoá-szocialista nézeteket valló Lily Braun iránt.
 
A szaporodó nézeteltérések miatt Lily 1903-ban visszavonul a politikából, és irodalmi munkásságát helyezte előtérbe. Megírta Im Schatten der Titanen: Erinnerungen an Baronin Jenny von Sustedt (A titánok árnyékában: Jenny von Sustedt bárónő visszaemlékezései) című nagyregényét, amely anyai nagyanyjának fiktív életrajza Goethe Weimarjában. Később megjelenteti saját életén alapuló kétkötetes regényét Memoiren einer Sozialistin (Egy szocialista emlékiratai) címmel.
 
levelezett vele és a e nevében többször hívta Magyarországra, Braun azonban hanyatló egészsége miatt nem tudott eljönni. Végül 1913-ban részt vett a budapesti Nemzetközi Női Választójogi Kongresszuson.
 
Lily Braun hosszantartó betegség után, 1916. január harmadikán hal meg Berlinben.

 

 

Auguste Schmidt német tanár, feminista (1833–1902)

május 23, 2016 - 22:50

Porosz katonacsalád lánya, tanári oklevelének megszerzése után Poznanban tanított. 1861-ben Lipcsébe költözött, ahol egy leányiskola igazgatójának nevezték ki (egyik tanítványa volt). 1866-ban Louise Otto-Peters-szel megalapították az Allgemeiner Deutscher Frauenverein-t (Német nők szövetsége).

Lida Gustava Heymann német feminista (1868-1943)

november 15, 2015 - 00:15
Lida Gustava Heymann

Tehetős családjában gondot fordítottak neveltetésére és iskoláztatására. Egy szegények számára létesített iskolában tanított, majd megalapította saját varróiskoláját. Apja halála után örökségét egy dolgozó nők számára nyitott étteremre, gyermekek napközijére és egy reformiskolára fordította. Történelmet, politikatudományt és közgazdaságot tanult Berlinben és Münchenben, de csak mint vendég – rendes hallgatónak nem fogadták el.

A svéd "szüfrazsett tábornok": Signe Bergman

november 18, 2016 - 20:58

Jómódú családból származott, magántanároktól kapott alapos oktatást, több nyelven beszélt. Néhány évet Angliában dolgozott először unokatestvére, Martina Bergman-Österberg intézetében, majd a British Museum-ban. Hazatérése után a Sveriges allmänna hypoteksbank-ban  (Jelzálogbank) dolgozott. Megbotránkozást keltett pusztán azzal is, hogy egyedül élt, amikor egy magafajta középosztálybeli dolgozó nőktől a környezet elvárta, hogy a szemérmesség érdekében ketten osztozzanak egy lakáson. 

Marie Juchacz német politikus (1879–1956)

március 02, 2017 - 01:31

Az első nő, aki a Reichstagban felszólalt. Iparoscsaládból származott, 14 éves korában abba kellett hagynia az iskolát. Volt cseléd, gyári munkás, elmegyógyintézeti ápoló, megtanult varrni. 1908-ban az első nők között volt, akik beléptek a szociáldemokrata pártba. Gyorsan kiderült, hogy jó szónok, frappáns vitázó, megválasztották a párt felső-rajnai tartományi titkárává.  1917-ben beválasztották a párt végrehajtó bizottságába, ugyanazon évben a Die Gleichheit című lap szerkesztője lett.