Rózsaszín galléros gettók: Gloria Steinem nemről és osztályról

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Rózsaszín galléros gettók: Gloria Steinem nemről és osztályról

december 01, 2013 - 20:01

Gloria Steinem

Gloria Steinem a 60-as évek nőjogi mozgalmának (Women Liberation Movement) ikonikus alakja. Nem csak vezetője a NOW-nak (National Organization for Women), hanem az azóta is rendkivül sikeres társalapítója. Az ‘Ms’ a professzionális világban dolgozó nők radikálisan új megjelölése volt és azon megkülönböztetés ellen tiltakozott, miszerint egy nő házas, vagy nem házas családi állapota (Mrs., vagy Miss) alapján megjelölhető.

Gloria Steinem szerint napjainkban sokkal nehezebb dolga van a mozgalomnak, hiszen a 60-as évekhez képest a cél megváltozott. A mozgalom hajnalán annak tudatosítása volt a kiindulópont, hogy egy nőnek lehet saját, egyedi életútja és nem kell a társadalom elvárásait követnie (férhez menni és gyerekeket szülni). Ma a mozgalom elsődleges célja a hatalmi struktúrák átalakítása, ami egy jóval nehezebb és lassabb folyamat.

Steinem ‘rózsaszín galléros gettónak’ nevezi azokat a munkaterületeket, amelyek azért vannak alulfizetve, mert túlnyomóan nőket alkalmaznak. Ilyen az élelmiszer szektor, az irodai munka, az egészségügy és az alapszintű oktatás. Egy másik terület a születésszabályozás joga, mely Steinem szerint minden nő alapvető joga kell, hogy legyen. A patriarchalis politika és világrend ugyanis a női testre kiterjedően is gyakorolni akarja kontrollját, ezzel stabilizálva a meglévő osztályrendet. Kevesebb születés a kiváltságosoknál, több a szegényebb rétegeknél biztosítja az olcsó és tömeges munkaerőt, amely ellátja és kiszolgálja a hierarchia csúcsán trónóló keveseket.

Steinem szintén fontosnak tartja azt a felismerést, hogy a társadalmi demokrácia mértéke egyenesen levezethető az otthonokban meglévő demokráciákból. Ugyan ez mondható el az erőszakról. Az otthon jelenlevő erőszak kihat a társadalomra. Az emberiség fele nő. Ami a nőkkel otthon történik, az megtörténik velük társadalmi szinten is, amely mint egy láncolat, meghatározza az emberiség jövőjét.

 

 

A matriarchátustól a girlpowerig

szeptember 09, 2014 - 18:12

Gregor Anikó "A matriarchátustól a girlpowerig, avagy a nők társadalmi és családban elfoglalt helyzetének alakulása" c. tanulmánya részletekben jelent meg 2005-ben az ELTE Kistáska - társad a társadalomban c. nyomtatott újságjában. Később az internetre is felkerült, de az oldal már nem elérhető, így a tanulmányt a szerző által scannelve, letölthető formában alább közöljük. (Kattints a színessel jelzett linkekre!)

Polgári engedetlenséggel a férfiuralom ellen – Susan B. Anthony 1873-as beszéde

július 07, 2016 - 21:12
Susan B. Anthony

A napokban jelent meg a Polgári engedetlenség és erőszakmentes ellenállás című kötet, ami a közvetlen cselekvés, az együtt-nem-működés és az erőszakmentes ellenállás eszméjéről és módszereiről közöl klasszikus és kevésbé ismert esszéket, beszédeket és tanulmányokat. A kötet egyik fejezete a feminista mozgalom történetéből közöl két írást: az angol szüfrazsett Teresa Billington egy kéziratban fennmaradt esszéjét a militáns módszerek alkalmazásának igazolásáról és hasznáról, valamint Susan B. Anthony 1873-as beszédét, ami a polgári engedetlenség igazolásának és a nők választójogért való küzdelmének egyaránt klasszikus dokumentuma.