Rózsaszín galléros gettók: Gloria Steinem nemről és osztályról

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Rózsaszín galléros gettók: Gloria Steinem nemről és osztályról

december 01, 2013 - 20:01

Gloria Steinem

Gloria Steinem a 60-as évek nőjogi mozgalmának (Women Liberation Movement) ikonikus alakja. Nem csak vezetője a NOW-nak (National Organization for Women), hanem az azóta is rendkivül sikeres társalapítója. Az ‘Ms’ a professzionális világban dolgozó nők radikálisan új megjelölése volt és azon megkülönböztetés ellen tiltakozott, miszerint egy nő házas, vagy nem házas családi állapota (Mrs., vagy Miss) alapján megjelölhető.

Gloria Steinem szerint napjainkban sokkal nehezebb dolga van a mozgalomnak, hiszen a 60-as évekhez képest a cél megváltozott. A mozgalom hajnalán annak tudatosítása volt a kiindulópont, hogy egy nőnek lehet saját, egyedi életútja és nem kell a társadalom elvárásait követnie (férhez menni és gyerekeket szülni). Ma a mozgalom elsődleges célja a hatalmi struktúrák átalakítása, ami egy jóval nehezebb és lassabb folyamat.

Steinem ‘rózsaszín galléros gettónak’ nevezi azokat a munkaterületeket, amelyek azért vannak alulfizetve, mert túlnyomóan nőket alkalmaznak. Ilyen az élelmiszer szektor, az irodai munka, az egészségügy és az alapszintű oktatás. Egy másik terület a születésszabályozás joga, mely Steinem szerint minden nő alapvető joga kell, hogy legyen. A patriarchalis politika és világrend ugyanis a női testre kiterjedően is gyakorolni akarja kontrollját, ezzel stabilizálva a meglévő osztályrendet. Kevesebb születés a kiváltságosoknál, több a szegényebb rétegeknél biztosítja az olcsó és tömeges munkaerőt, amely ellátja és kiszolgálja a hierarchia csúcsán trónóló keveseket.

Steinem szintén fontosnak tartja azt a felismerést, hogy a társadalmi demokrácia mértéke egyenesen levezethető az otthonokban meglévő demokráciákból. Ugyan ez mondható el az erőszakról. Az otthon jelenlevő erőszak kihat a társadalomra. Az emberiség fele nő. Ami a nőkkel otthon történik, az megtörténik velük társadalmi szinten is, amely mint egy láncolat, meghatározza az emberiség jövőjét.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



A matriarchátustól a girlpowerig

szeptember 09, 2014 - 18:12

Gregor Anikó "A matriarchátustól a girlpowerig, avagy a nők társadalmi és családban elfoglalt helyzetének alakulása" c. tanulmánya részletekben jelent meg 2005-ben az ELTE Kistáska - társad a társadalomban c. nyomtatott újságjában. Később az internetre is felkerült, de az oldal már nem elérhető, így a tanulmányt a szerző által scannelve, letölthető formában alább közöljük. (Kattints a színessel jelzett linkekre!)

Polgári engedetlenséggel a férfiuralom ellen – Susan B. Anthony 1873-as beszéde

július 07, 2016 - 21:12
Susan B. Anthony

A napokban jelent meg a Polgári engedetlenség és erőszakmentes ellenállás című kötet, ami a közvetlen cselekvés, az együtt-nem-működés és az erőszakmentes ellenállás eszméjéről és módszereiről közöl klasszikus és kevésbé ismert esszéket, beszédeket és tanulmányokat. A kötet egyik fejezete a feminista mozgalom történetéből közöl két írást: az angol szüfrazsett Teresa Billington egy kéziratban fennmaradt esszéjét a militáns módszerek alkalmazásának igazolásáról és hasznáról, valamint Susan B. Anthony 1873-as beszédét, ami a polgári engedetlenség igazolásának és a nők választójogért való küzdelmének egyaránt klasszikus dokumentuma.

Vérvörösre festett szökőkutak Londonban: így kell tüntetni!

november 28, 2015 - 16:35

A Sisters Uncut nemrégiben alakult angol feminista akciócsoport, amely a családon belüli erőszak áldozatainak nyújtott szolgáltatásokat érintő költségvetési megszorítások ellen küzd. Első akciójuk - stílszerűen - A szüfrazsett című film bemutatóján zajlott, amikor is a kordont áttörve, "Mi vagyunk a szüfrazsettek!" és „A halott nők nem tudnak szavazni!" kiáltásokkal a vörös szőnyegre rontottak.

"A magyar nő egyenjogúsítása minden téren" - hazai feminizmus a XX. század elején

augusztus 06, 2013 - 17:54

Magyarországon a kiegyezést követően megindult modernizációs folyamattal együtt megkezdődött a társadalmi önszerveződés kiakakulása is. A millennium idejére - az egyesületek virágkorában - csak nőegyesületből már 800-at jegyeztek be. Túlnyomó többségük jótékonykodással foglalkozott. Ilyen volt a legrégebben alapított, 1817-től fennálló Budai Jótékony Nőegylet, amelynek fő tevékenységei: szegény nők foglalkoztatása, betegápolás, szegény gyermekek taníttatása és élelmiszer-elosztás, de a nőegylet házában működött Brunszvik Teréz első óvodája is. 

A magyar feminista megmozdulások és nőtörténet kiemelkedő eseményei évszámokban

december 26, 2013 - 21:16

„Ahol az asszonyok ébrednek, meg kell ismerniök a nőmozgalom élharcosait, ápolniok kell emléküket, mert az ő bátorságuk nyitotta meg nekünk, későbbi jövevényeknek a szabadsághoz vezető utat." (, 1907)

"A diszkontinuitásnál nincsen károsabb dolog a nőmozgalomban."
/Pető Andrea, 2005/

Szicíliai hősnő 1966-ból: az első, aki nem ment hozzá megerőszakolójához

március 23, 2018 - 21:44

Messzi országokból, például Indiából napjainkban is érkeznek olyan hírek, melyek szerint egyes bírók, illetve szülők a nemierőszak-áldozatot feleségül kényszerítik az elkövetőhöz, és ezzel a problémát megoldottnak tekintik. Szörnyülködhetünk rajta mint barbár szokáson, ám kevésbé ismert tény, hogy ez a közelmúltig Európától sem volt idegen. A hagyomány a hatvanas évekig Olaszországban is dívott. Ezért okozott megrökönyödést Franca Viola, amikor 1966-ban a bíróságon kijelentette megerőszakolójának: "Nem szeretlek. Nem megyek hozzád." 

Mégis, hol a nők helye? Barangolás a magyar feminizmus körül a Sétaműhellyel

október 27, 2018 - 13:11

Kapásból három nagy "sétáltatót" tudok már Budapesten, akik rendkívül informatív, színvonalas, izgalmas túrákat ajánlanak a titkos kertektől és a nagyközönség elől elzárt pincéktől-padlásoktól a különböző nemzetiségi gasztro-sétákig. A tematikák szerteágazók, találunk sétát vallások, közlekedési eszközök, családok, művészeti ágak, társadalmi osztályok, történelmi korok mentén, akár korosztályok szerinti bontásban.

Recenzió: Johanna Laakso (Hg./Ed.) 2008. Frau und Nation. Woman and Nation. (Wien-Berlin: Lit Verlag.)

augusztus 09, 2011 - 21:40

Irma Sulkunen Suffrage, Gender and Citizenship in Finland: A Comparative Perspective című írása  a szavazati jog, a gender és az állampolgárság sajátos összefonódását tárgyalja a finn történelemnek a tizenkilencedik század végi, huszadik század eleji szakaszában. A szerző a több kategória egymásra vetítésével dolgozó interszekcionális megközelítés segítségével teszi világossá, miért éppen Finnországban nyerték el a nők Európában elsőként a  választójogot. A finnek tizenkilencedik századi függetlenségi küzdelmében a a nők különböző csoportjai együtt harcoltak a férfiakkal.

Miért kell a nőknek választójog? A Feministák Egyesületének 31 érve (1909)

szeptember 17, 2014 - 13:33
Női választójogi tüntetés a Parlament előtt 1912-ben

1. Mert a nő ugyanúgy tartozik engedelmeskedni a törvényeknek, mint a férfi: kell tehát, hogy részt vehessen azok alkotásában.  

2. Mert a nőt éppen úgy megadóztatják, mint a férfit és mégsem szólhat bele az adók felhasználásába. 

3. Mert a képviselők csupán a választók kívánságaival törődnek; hiszen azoktól függ mandátumuk.

4. Mert amíg a nő nem választó és nem választható, addig senki sem kérdezi: mire van szüksége. Úgy bánnak vele, mint a gyermekkel, aki nem tudja, mi jó vagy mi rossz reá nézve.