Madarász Margit, az első nemzetközi sikereket elérő magyar teniszező (1884–1959)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Madarász Margit, az első nemzetközi sikereket elérő magyar teniszező (1884–1959)

december 27, 2016 - 23:19

Az első nemzetközi sikereket elérő magyar teniszező 1884. augusztus 23-án született Budapesten. A számos hazai siker után a nemzetközi versenykeen is kipróbálta magát, 1902-től nyolc éven át tartó sikersorozatot produkált.  Neve lassan ismertté vált határainkon túl is - a legjobb európai játékosok között tartották számon -, mégis meglepetésszerű volt az egyik legjelentősebb tenisztornán, a német bajnokságon 1907-ben elért első helyezése. Így nyilatkozott a mérkőzés után: 

A második setet Nereishemer minden erejét összeszedve megnyerte, de én pihentem, s a harmadik setben könnyűszerrel jutottam 6:2-es eredménnyel a bajnoki címhez. Ez a küzdelem elütött a női versenyeken szokásos, inkább védelmi játékmodortól. Mindegyikünk minden sikerült service, vagy jól helyezett hosszú labda után befutott a hálóhoz, s így az egész játékon a volley és a smash dominált, de az utóbbiak nélkülözték ellenfelemnél a kellő erőt.

A sikeres 1907-es évet a legsikeresebb 1908-as év követte. Megnyerte az első ízben kiírt női egyes bajnokságot, győzött a MAC nemzetközi versenyén és megvédte Hamburgban Németország női egyes bajnokságát is, legyőzvén a kitűnő brit Salusburyt.
Első bajnoknőnk Hamburgban bátor támadójátékot játszott, kiváló volt fej feletti és röptejátéka is. Neresheimert és Salusburyt a döntő játszmában szinte lelépte, s a korabeli tudósításokból azt is megtudhatjuk, hogy mindkét döntő mérkőzésen - 1:1-es játszmaállásnál - ritmust váltott. Neresheimer ellen mindvégig sikeresen rohamozta a hálót, és ez a tény is magas edzettségi fokra utal. Nemzetközi sikereinek valójában nem volt különösebb titka, nemcsak kiváló adottságokkal volt "felruházva", hanem rendszeres és következetes edzésmunkával készült valamennyi mérkőzésére.

1908 azonban nemcsak a győzelmek, hanem a búcsú éve is volt, és minden bizonnyal nem is sportpályafutása csúcspontján vonult vissza. A BLTC 1909. évi jelentése így emlékezett meg Madarász Margit visszavonulásáról: "Amidőn az egylet múlt évi sportműködéséről, hála tagjaink fényes játéktudásának, a mondottak szerint teljes megelégedésünkre számolhatunk be, lehetetlen, hogy meg ne emlékezzünk arról a veszteségről, amely elsősorban clubunkat, de egyszersmind az egész hazai tennis-sportot Kunz Pálné sz. Madarász Margit versenyzéstől való visszavonulásával érte."

Madarász Margit 1959. február 16-án halt meg Budapesten.

Forrás:

 

 

Götz Irén vegyész (1889-1941)

február 23, 2019 - 23:34

Magyaróváron született 1889. április 3-án. 1907-ben iratkozott be a budapesti egyetemre. 1911-ben doktorátust szerzett: kidolgozott egy méréstechnikai módszert a radioaktív sugárzással foglakozók munkálatainak segítésére. Védése után Párizsba ment, és a Marie Curie vezetése alatt álló intézetben folytatta a munkát. Betegség miatt visszatért Budapestre, az Élettani és Takarmányozási Kísérleti Állomáson helyezkedett el. Részt vett a Galilei Kör tevékenységében.

Magyar nő volt az asztalitenisz első női világbajnoka

április 02, 2017 - 12:46

A sportág első női világbajnoka, Mednyánszky Mária 1926-ban Londonban nyerte meg az első alkalommal rendezett asztalitenisz VB-t.  Budapesten született 1901-ben, 1925-től az MTK versenyzője volt. Egyedülállóan eredményes pályafutása során 22 magyar bajnoki címet szerzett (ebből egyet a férfi csapatban). 18 világbajnoki aranyérmet nyert, ebből ötöt egyéniben, egymást követő években. Hazai és nemzetközi versenyeken összesen közel száztíz győzelmet aratott. 1993-ban beválasztották a European Table Tennis Hall of Fame tagjai közé. 

Bédy-Schwimmer Rózsa (1877–1948) újságíró, feminista

június 24, 2014 - 19:02

1904-ben megalakította a polgári radikális jellegű Feministák Egyesületét, amely a nők minden területen megvalósulandó egyenjogúságáért dolgozott, komoly nemzetközi kapcsolatokat is ápolva. A nők választójogáért küzdő nemzetközi egyesülethez, az International Women’s Suffrage Alliance-hez kapcsolódott, és e minőségében nyomást gyakorolt a parlamentre a választójogi reformról szóló törvénytervezet elfogadtatásában.

Dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő (1847–1922)

szeptember 29, 2012 - 23:09

Az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma grófi családba született 1847. szeptember 30-án Nagytétényben. Édesanyja, tüdőbeteg lévén, csak nagyon keveset érintkezett a gyermekeivel - emiatt gondolt a komoly, visszahúzódó kislány először arra, hogy orvos szeretne lenni. Később szülei Pröbstl Mária budapesti lánynevelő intézetébe íratták, ahol kiválóan tanult, érettségit azonban nem szerezhetett. (1896-ig lányoknak Magyarországon erre nem volt lehetőség.)   

Tary Gizella vívó, író (1884–1960)

december 28, 2016 - 00:27

A Rákosi Szidi-féle színiiskolában ismerkedett meg a vívással, majd Fodor Károly vívóintézetében fejlesztette tudását. 1909-ben Pozsonyban az első magyar női tőrvívóbajnokság nyertese. Az 1924-es párizsi olimpiai játékokon ő szerezte meg a magyar női sport első olimpiai helyezését,  hatodik lett. 1925 -29 között háromszor nyerte meg a szlovenszkói, 1930-ban pedig a Tátra-bajnokságot. Évtizedeken át vívómesterként működött. 

1924-ben Pécsett bemutatták Mátkaság című színművét; egyfelvonásosait fővárosi kabarék játszották.

Polányi Laura (Striker Sándorné) történész, feminista (1882–1959) 

április 04, 2017 - 01:45

Híres család tagja: apja Polacsek Mihály vasútépítő mérnök, anyja az irodalmi szalonjáról ismert Wohl Cecília, testvérei Polányi Károly gazdaságtörténész (a Galilei Kör első elnöke, felesége ) és Polányi Mihály kémikus. Egyik unokatestvérük Szabó Ervin. 

Ujfalvy Krisztina (Máté Jánosné) költő (1761–1818)

december 27, 2016 - 14:15

Hétéves volt, amikor édesapja, Újfalvi Sámuel küküllői főbíró meghalt, édesanyja egyedül nevelte fel. A híresen szép fiatal lány szerelmes lett Haller László grófba, de az mást vett feleségül. Csalódásában Krisztina feleségül ment a művelt, gazdag Máté János földbirtokoshoz. A viharosra sikeredett házasságból egy kislány született.

Krisztina ragaszkodott függetlenségéhez, férjét elhagyva Kolozsvárra költözött, ahol élénk társadalmi életet élt, sokakat megbotránkoztatott életvitele. Lovagolt, férfias ruhákban járt, nem alkalmazkodott az etiketthez.

Bezerédj Amália író, az első magyar gyerekkönyv szerzője (1804–1837)

december 27, 2016 - 14:28

Az első magyar gyermekkönyv szerzője Szentivánfán született nemesi családból. Széleskörű nevelésben részesült, gyerekkorától tanulta a latin, angol, francia, német nyelveket, zongorázott és hárfázott. Igen fiatalon, 1821-ben ment férjhez távoli rokonához, Bezerédj Istvánhoz. Élénk társadalmi életet éltek, baráti körük liberális felfogású. Amália elbeszéléseket írt, melyek főleg a nőneveléssel, női sorsokkal foglalkoztak. Része volt az első szekszárdi óvoda megnyitásában.

Kánya Emília (Szegfi Mórné) író, újságíró, az első magyar női lapszerkesztő (1828–1905)

december 27, 2016 - 14:35

Az első női lapszerkesztő értelmiségi családba született, alapos nevelést kapott. 17 évesen lett Feldinger Gottfried felesége, akivel közösen szerkesztették az Euphrosine című lapot. Emilia néven a Napkelet, Hölgyfutár, Szépirodalmi Közlöny és Divatcsarnok is közölte írásait. Tíz év után elváltak, nemsokkal utána Családi Kör címen lapot indított, amely gyorsan népszerű lett, rangos írók publikáltak benne. 1861-ben házasságot kötött Szegfi Mór újságíróval, akivel leány-árvaházat  és nőképző-egyletet alapítottak. 

Légrády Erzsébet, az első magyar nő, aki gyógyszerészdoktori címet szerzett (1874–1959)

december 27, 2016 - 17:05

A XX. század fordulóján leánygimnáziumok még nem léteztek, ezért a által 1869-ben alapított felső leányiskolában fejezte be tanulmányait, utána a Markó utcai fiúgimnáziumban tette le az érettségi vizsgát. Magister pharmaciae oklevelét 1905-ben szerezte meg a budapesti egyetemen, gyógyszerészdoktori képesítést 1906-ban kapott. Részt vett a hágai XI.