Kossuth Zsuzsanna, főápoló (1817–54)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Kossuth Zsuzsanna, főápoló (1817–54)

augusztus 08, 2012 - 20:37

Kossuth Lajos húga, az 1848−49-es szabadságharc idején a tábori kórházak kinevezett főápolója.

Kossuth Zsuzsanna 1841-ben kötött házasságot Meszlényi Rudolffal; három gyermekük született. A házaspár tevékenyen részt vett az Országos Védegylet szervezésében, a férj azonban 1848-ban elhunyt. Kossuth Lajos húgát 1849-ben az összes tábori kórházak főápolónőjének nevezte ki. Kossuth Zsuzsanna munkájának eredményeként rövid időtartam alatt több mint hetven tábori kórház létesült. 1849 áprilisában felhívást tett közzé, amelyben felszólította a magyar nőket, hogy önkéntesként vegyenek részt a sebesültek ápolásában. A szabadságharc végéig fáradhatatlanul tevékenykedett.

1850 után előbb Pesten, majd Bécsben raboskodott. Az Amerikai Egyesült Államok nagykövetének közbenjárására engedték szabadon, azzal a feltétellel, hogy külföldre távozik. Kossuth Zsuzsanna előbb Brüsszelben telepedett le, majd az USA-ba költözött, ahol 1854-ben hunyt el.

Emlékezetét a Kossuth Zsuzsanna emlékérem (1998), illetve Kossuth Zsuzsanna című regénye (1983) őrzi.

Kapcsolódó tartalom

 

 

Lebstück Mária honvédtiszt (1830–1892)

május 05, 2017 - 23:16

Jómódú kereskedő lánya, 13 éves korától Bécsben nevelkedett nagybátyja házában. A császárvárosban lett részese a forradalmi eseményeknek. Csatlakozott az egyetemi légióhoz, ahol Károly néven ismerték. 1848 novemberében a honvédsereghez csatlakozott, részt vett a branyiszkói áttörésben, a kápolnai csatában, Buda visszavívásában és még számos összecsapásban. Huszárfőhadnagyi rangot ért el. Házasságot is a harctéren kötött. A szabadságharc leverése után rövid ideig fogva tartották, fiát is a börtönben szülte meg. Rokonai közbenjárására elengedték a büntetését, de kiutasították az országból.

Őt alázták meg, férje lett öngyilkos: Maderspach Károlyné

március 31, 2017 - 14:01

A tehetős aradi orvos lánya, az 1804-ben született Buchwald Franciska gondos nevelést kapott, több nyelven beszélt, érdekelte a történelem, az irodalom. 1823-tól férjével Ruszkabányán éltek. A alatt fegyverekkel és ágyúgolyókkal látták el a honvédséget, a bukás után a bujdosókat segítették.

„Bálványozott bábok voltunk, legyünk emberekké” - Teleki Blanka (1806–62), a magyar nőnevelés úttörője

január 02, 2019 - 00:00
A sors fintora: Teleki Blanka édesapja, gróf Teleki Imre jelmondata a hosszúfalvai kastély homlokzatára vésve az alábbi volt: „Qui bene latuit bene vixit − Aki jól rejtőzködött, jól élt” (Ovidius). Ugyanakkor a grófnő és unokahúga, teljes életpályája ennek a mondatnak a cáfolatává lett.
 

Dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő (1847–1922)

szeptember 29, 2012 - 23:09

Az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma grófi családba született 1847. szeptember 30-án Nagytétényben. Édesanyja, tüdőbeteg lévén, csak nagyon keveset érintkezett a gyermekeivel - emiatt gondolt a komoly, visszahúzódó kislány először arra, hogy orvos szeretne lenni. Később szülei Pröbstl Mária budapesti lánynevelő intézetébe íratták, ahol kiválóan tanult, érettségit azonban nem szerezhetett. (1896-ig lányoknak Magyarországon erre nem volt lehetőség.)