2020-ban a kormánypropaganda kikezdte a feminizmus legalapvetőbb céljait is
2020-ban a koronavírus teremtette helyzet önmagában is globálisan visszavetette a nemek egyenlőségéért vívott küzdelmet
A járvány mindenki számára kihívás volt, de a nők számára különösen:
- Nők küzdöttek a frontvonalban ápolóként, szociális munkásként, idősgondozóként, bolti eladóként, pénztárosként, tanárként. Ezek – nem kisebbítve a többségben férfi járművezetők, szemétszállítók stb. érdemeit – egytől egyik női többségű szakmák, melyekben a hősiességért tavasszal csak taps járt, ősszel-télen pedig már az sem. A kormányzati anyagi elismerés szelektív volt: a szociális dolgozók nem kapták meg a (bruttó) 500 ezer Ft jutalmat, pedig ők is ugyanúgy ki voltak téve a fertőzésveszélynek, mint az egészségügyi dolgozók (akikre utóbb még az egészségügy átalakítása is hárult ebben az eleve nehéz helyzetben).
- Még azokra a (fentiekhez képest) privilegizált nőkre is, akik nem vesztették el a munkájukat és home office-ban dolgozhattak, többletterhek hárultak: nehezen tudták egyidejűleg megoldani a munkavégzést és gyermekük/gyermekeik felügyeletét, adott esetben oktatását. Azok a nők is, akik eddig ezt megengedhették maguknak, elestek a gondoskodási terhekhez igénybe vehető külső segítségektől.
- A családon belüli erőszak áldozatai a lezárások alatt még inkább ki voltak szolgáltatva a bántalmazóknak, és nehezebben tudtak segítséget kérni.
- Az egészségügyben bevezetett korlátozások veszélyeztették a nők reprodukciós jogait. Elszigetelték a szülő nőket (akiknek még az apa beengedéséért is küzdeniük kellett), megakasztották az asszisztált reprodukciós eljárásokat, a fundamentalista oldal pedig – hiszen mikor a legjobb a nem kívánt terhesség, mint egy gazdasági válságban – igyekezett kihasználni a helyzetet az abortuszok felfüggesztéséért való lobbizásra.
- A menstruációs szegénység súlyosbodott. (J. K. Rowling író akár a megoldás elősegítésére is használhatta volna hírnevét ahelyett, hogy a brit feminizmusban dúló, rendkívül destruktív „transzvitára” irányítja a globális figyelmet.)
Az autoriter kormányok, köztük természetesen a magyar, visszaélve a rendkívüli felhatalmazással, még rá is tettek egy lapáttal az eleve nehéz helyzetre számos nő- és LMBTQ-ellenes intézkedéssel. Ezeket az ügyeket közösen tárgyaljuk, egyrészt, mert nem hiszünk a kényszeresen „LMBTQ-mentesített” (vagy akár „csak” transzkirekesztő) feminizmus sikerében (a konzervatívoknak a nemek közti hierarchia elvetésével önmagában problémájuk van), másrészt, mert a „genderideológia” ellenes kormányzati támadások egyidejűleg hárulnak a nőkre, valamint a szexuális és nemi kisebbségekre.
2020-ban folytatódott a magyar kormány „genderellenes” háborúja
Ez ugyanaz a folyamat, amely a nemi sztereotípiáktól mentes óvodai nevelési törvényjavaslat eltörlésével kezdődött (akkor - 2010-ben - jelent meg Magyarországon is a „genderideológia” ellen vívott transznacionális kultúrharc), és amelynek - a diskurzus eszkalálódásával - a társadalmi nemek tanulmánya mesterszak betiltása, és a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelem külföldi jó gyakorlatait összefoglaló Isztambuli Egyezmény jogrendbe illesztésének halogatása is része volt. (FONTOS! Magyarország kormánya 2014-ben ALÁÍRTA az Isztambuli Egyezményt - csak aztán különféle ürügyekkel húzta-halasztotta a ratifikálását. De még 2017-ben is azt nyilatkozta a Fidesz nevében Vas Imre, hogy a kormánynak szándékában áll az egyezmény kihirdetése.)
A genderellenes háborúban a kormány és a fundamentalisták folyamatosan az LMBTQ-közösségre, különösen a transznemű emberekre mutogattak, azt állítva, hogy a nemek egyenlőségének elismerése a nemi identitás és szexuális orientáció „szabad megválasztásához” vezet majd. (Amit nem vall senki, mert legfeljebb a felvállalás választható - de persze a konzervatív oldalnak az LMBTQ-emberek elfogadása, sőt, puszta létezése önmagában probléma, és kimeríti a „propaganda” fogalmát.)
Egy kormányközeli szervezet ráadásul korábban azt terjesztette, hogy az Isztambuli Egyezmény jogrendbe illesztése esetén a megelőző iskolai felvilágosítás keretében a gyerekeknek nemátalakító műtétekről kell majd tanulniuk. Látszólag azért nincs érdemi szexedukáció, illetve az oktatásban attól függetlenül is megvalósítható erőszakprevenció az országban, nehogy annak keretében a tanulók véletlenül LMBTQ-témákról is halljanak (noha ez még a komprehenzív szexedukáció keretében sem a tranzíció orvosi vetületeit foglalná magában, sokkal inkább a bullying megelőzését - ez a helyzet a rettegett Kanadában is). Jobban elmélyedve a konzervatív diskurzusban világossá válik, hogy az LMBTQ-témák teljes kiiktatása sem lenne számukra elég: a (hetero)szexualitás házasság előtti megélését sem támogatják, és csak olyan szexedukációt fogadnának el, ami erről igyekszik a fiatalokat lebeszélni.
Ezek a csúsztatások egyúttal az aktivista közösség megosztására is irányulnak: könnyű így abba a csapdába esni, hogy az LMBTQ-közösség, vagy legalábbis a transznemű emberek félreállításával a klasszikus feminista célokat elfogadhatóbbá lehetne tenni, és könnyebben el lehetne érni.
A 2020-as év azonban, ha másra nem is volt jó, arra mindenképpen rávilágított, hogy a „genderellenes” háborút vívóknak a nemek egyenlőségének gondolata ÖNMAGÁBAN a probléma tárgya.
Az intézkedések egyben azt is megmutatták, hogy az, ami az egyik évben eltévelyedett, esetleg szándékos figyelemelterelő beszólásnak tűnik egy-egy kormányzati szereplőtől, a következő évben törvény vagy alkotmánymódosítás lesz. Nemcsak a politikusok nyilatkozatait, hanem a propagandasajtót is érdemes ebből a szempontból figyelni - az ott megjelenő, elsőre akár szimpla tájékozatlanságnak és/vagy rosszindulatnak látszó „vélemények” is gyakran törvényeket vetítenek elő.
Az Isztambuli Egyezmény elutasítása a „genderideológia” és a migráció előmozdítása ürügyén:
Varga Judit 2019-ben azt mondta, hogy Isztambuli Egyezmény egy „politikai hiszti”. 2020-ban a tavaszi „rendkívüli vészhelyzet” egyik intézkedése volt az Isztambuli Egyezmény elutasítása - természetesen a genderellenes hadjárat, és a szintén Varga Judit által meghirdetett „áldozatsegítés éve” jegyében.
Az Isztambuli Egyezmény tartalmazza a gender kifejezést, de nem mint nemi identitás, hanem mint nemiszerep-elvárások értelemben, azaz, ellentétben az ellenzők állításaival, LMBTQ-jogi érvelésre a szöveg nem alkalmas. Ugyanakkor, mint idén ismét és többszörösen kiderült, a transz emberekre mutogatás csak ürügy, a kormányideológia önmagában elítéli a biológiai esszencializmus (a „princípium”) megkérdőjelezését is. (Azaz minden olyan gondolatot, mely szerint a nők nem a férfiak függelékei, alárendeltjei és persze gondozói, hanem - akkor is, ha férfival élnek - önálló emberi lények.) Meggyőző alternatív áldozatvédelmi intézkedések egyelőre nem születtek, és ez nehéz is lesz a nők elleni erőszak rendszerszintű jellegének elismerése nélkül.
A feltételes szabdlábra helyezés szigorítása üdvözlendő, de kevés: nemcsak arról kellene gondoskodni, hogy a bántalmazó ne kerüljön ki idő előtt a börtönből, de arról is, hogy kerüljön be. Egyelőre a hatóságok, ha családon belüli erőszakról van szó, igen spórolósan bánnak az előzetes letartóztatásba helyezéssel, ugyanakkor – ahogy a mélykúti gyilkosság esetében is láthattuk – az áldozatot hibáztatják, ha ilyen körülmények közt nem mer feljelentést tenni.
Sajnos nem igaz Varga Juditnak az az állítása, miszerint az Isztambuli Egyezmény gyakorlati vonatkozásait a magyar jogrend már tartalmazza. Nem prioritás az intézkedésnél az áldozat biztonsága, a megfélemlített – és az elkövetővel leggyakrabban egy fedél alatt maradó – áldozat feljelentési hajlandóságán (bátorságán) múlik az eljárás megindulása, tombol a kényszerláthatás súlyosan gyerekellenes intézménye, a menhelyen elérhető férőhelyek száma pedig töredéke a szükségesnek – csak néhány a jelenlegi, sok esetben emberéletet is követelő hibák közül.
Dehumanizáló hangnem az ellenzéki képviselőnőkkel szemben:
Kb. az Egyezmény elutasításával egy időben látványosan elszaporodtak a kormánymédiában az ellenzéki politikusnőket, vagy akár baloldali történelmi szereplőket mocskoló, a véleményszabadság határát messze átlépő, dehumanizáló hangvételű publicisztikák.
Például egy Zummer Fülöp álnevű szerző „A Szabó Tímea nevű organizmus tudományos jellemzése” címmel jelentetett meg cikket a Magyar Nemzetben. Szabó Tímea perelt, és nyert.
Ágoston Balázs „Az irtózat hasznáról” címmel írt szintén a Magyar Nemzet hasábjain, melyben az „eszelős, habzó szájjal gyűlölködő fúria”, „lombrosói iskolapéldává torzult párbeszédképtelen fiatalasszony”, „Szondi-tesztbe illő rémalak” és
biológiailag női testbe költözött irtózat”
kifejezésekkel illeti az övétől eltérő politikai oldalon álló képviselőnőket (és történelmi alakokat is), és állítja velük ellentétbe a „belekódolt gyengédséget” magában el nem nyomó, politikai babérokra nem törő, így ideális nőt.
Az ellenzéki politikusnők szexista gyalázásába Kövér László is beszállt. Áprilisban a Hír TV Bayer showjában a következőképpen értekezett:
Én szánalommal tekintek ezekre a képviselőkre, különösen azokra, akiknek a személyi száma kettessel kezdődik, amikor olyan helyzetbe keverik magukat, amilyenbe Szabó Tímeának is sikerült legutóbb. Nincs annál elszomorítóbb, mint amikor egy gyűlölettől eltorzult női arcot lát az ember férfi létére.”
Kövér ezután azon lamentált, hogy miért nincs olyan barát vagy családtag Szabó környezetében, aki szólna neki, hogy „őhozzá mint családanyához méltatlan”, amit „hétről hétre bemutat” a parlamentben.
Később, talán inspirálódva Ágoston publicisztikájától, a következőt jelentette ki:
pusztán biológiai adottságai alapján senki sem tekinthető nőnek és férfinak, erkölcsi és mentális értelemben pedig nem minősíthető nőnek az, aki nem teljesíti a női princípiumot”.
A kormány nőtagjai is a princípiumot erőltetik:
Különösen Novák Katalinra jellemző, hogy szakmai Facebook-oldalán is háziasszonyi képességeit igyekszik több-kevesebbb sikerrel bizonygatni, mintegy kötelező kompenzációképpen, amiért nő létére (!) miniszteri pozícióba merészelt kerülni. Ablakot pucol, házi szaloncukrot készít, pisztáciakrémmel ügyködik, poncsót köt - ennek egy személyes Facebook-oldalon lenne helye, mi inkább arra lennénk kíváncsiak, hogy a vezető pozíciójából mit tesz a nőkért.
Azzal is eldicsekszik, hogy kamaszodó gyerekeit is sikeresen távoltartja a közösségi oldalakon való aktív jelenléttől – miközben ő maga politikai tőke kovácsolása céljából rendszeresen képeket posztol róluk, mely a modern gyermekjogi elvek szempontjából erősen aggályos.
Háziasságát nem fitogtató, horribile dictu, gyermektelen nő magas politikai pozícióban szinte elképzelhetetlen, mivel a kormányközelbe engedett néhány token nő a kormány konzervatív genderideológiájának a megerősítését szolgálja. Női érdekeket sem Varga Judit, sem Novák Katalin, sem más kormányközeli női szereplő nem képvisel.
Az egyedülállók örökbefogadásának ellehetetlenítése:
Novák Katalin 2018 végén azt nyilatkozta, hogy a nőknek egyedülállóként nincs joguk gyereket vállalni. 2020-ban törvényileg (szinte) ellehetetlenítették, hogy egyedülállók gyereket fogadjanak örökbe. Erre csak Novák Katalin engedélyével lesz lehetőség – aki nem gyermekvédelmi szakember, így egyértelmű, hogy ideológiai illetve rokonszenvi alapon fog dönteni.
2019-ben Kövér László a gyermekvállalásra törekvő azonos nemű párokat a pedofilokhoz hasonlította. Az örökbefogadási törvény 2020-as módosítása elsősorban valószínűleg az azonos nemű párok családalapításának igyekszik elejét venni. Első ránézésre emiatt áldozták be mintegy járulékos veszteségekként az egyedülállókat - de Novák 2018-as nyilatkozata, valamint a jelenleg canberrai nagykövet Mikola István korábbi „szinglihordázása” alapján joggal feltétlezhetjük, hogy a kormányideológia ellenségként tekint mindenkire, aki nem házasságban él.
További LMBTQ-ellenes intézkedések:
Feltehetően szintén az LMBTQ-emberek, illetve LMBTQ-szülők közvetett megbélyegzésére hivatott a 9. alkotmánymódosítás (mely szerint „az anya nő, az apa férfi” – más értelmét nem látjuk, mert ezt gyakorlatilag senki sem vitatja, azok sem, akik azonos nemű partnerrel nevelnek gyereke(ke)t).
Az alkotmánymódosítás egyúttal garantálja „a gyermek születési nemének megfelelő, háborítatlan fejlődését” (annak ellenére, hogy Magyarországon tudomásunk szerint egyetlen LMBTQ-szervezet céljai között sem szerepel a biológiai nemükkel nem azonosuló gyerekek pubertásblokkoló kezelése). Ez a kitétel azonban elképzelhető, hogy a középiskolákból is kiszorítja az érzékenyítő (egyben bullying-ellenes) programokat. Az óvodai könyvbetiltásokat mindenképp alátámasztja – melyek annak ellenére születtek, hogy a Meseország mindenkié c. könyv szerkesztői a kiadványt nem óvodáskorúaknak, hanem idősebbeknek ajánlják. Dúró Dóra szélsőjobboldali képviselő az alkotmánymódosítást a saját könyvdarálása eredményének tulajdonította.
2019 végén a kormány egyik szócsöveként szolgáló Mandiner szerzője, Szilvay Gergely „A valódi nemváltás lehetetlen” c. cikkel ajándékozta meg karácsonyra a jobb sorsra érdemes olvasókat, amelyben a nemi átmenet orvosi vetületeiről spekulált anélkül, hogy egyetlen transznemű embert is (vagy legalább a területen járatos orvost, pszichológust) megszólaltatott volna. A címet később többször idézték kormánypárti politikusok. A kormánymédia, fittyet hányva a magyar transz emberek megélt tapasztalataira és valós törekvéseire, napi szinten ontotta a külföldi transzaktivizmus – médiareprezentációk által tovább torzított – szélsőségeit; e cikkek egyértelmű célja e gyenge hazai érdekképviseletű csoport nevetségessé tétele volt. 2020 nyarán a kormány törvényileg ellehetetlenítette a transznemű emberek nem- és névváltoztatását.
A gender fogalmával kapcsolatos hisztériakeltés egy kiemelkedő állomása volt, amikor 2020 elején egy Szakállas Katalin nevű felvidéki édesanya szerepelt (állítólag már nem először) a Hír Tv Credo c. műsorában, azt állítva, hogy azért költöztette haza a családját Kanadából, mert ott tömegével viszik a gyerekeket nemátalakító műtétre. Elmondása szerint ehhez elég, ha a kezükbe vesznek egy, a nemi sztereotípiákkal ellentétes játékot az óvodában. Kanadában élő magyar szülők ezeket az állításokat határozottan cáfolják, sőt felháborítónak tartják.
A kormány annak ellenére folytatta az év végén is a nő- és LMBTQ-ellenes politikáját, hogy a Fidesz meghatározó alakja, az Alaptörvény állítólagos megszövegezője, Szájer József lebukott egy illegális (kijárási tilalom alatt rendezett) brüsszeli melegorgián. Az ereszcsatornán át menekülő képmutató politikusról ezernyi mém született, de az ügy végül (noha sokan áttörő változást reméltek tőle) a vak komondor sorsára jutott.
Zavartalanul előretörő szélsőjobb:
2020-ban még nagyobb teret kapott a szélsőjobb, melynek aligha titkolható feladata a kormány által hivatalosan fel nem vállalható ügyek és vélemények zavartalan előmozdítása.
2020 nyarán (ismét) szélsőjobbos csoportok menetrendszerűen zavarták meg a Budapest Pride rendezvényeit (noha meghiúsítaniuk már kevésbé sikerült azokat a korábbi évekhez képest, ám ez nem a rendőrségnek, hanem a szervezők jobb felkészültségének volt inkább köszönhető).
Beszédes, hogy a szélsőjobboldali zaklatóknak nem „csak” a szűk értelemben vett LMBTQ-témákat feldolgozó workshopokkal volt problémájuk, hanem a feminizmusról szóló előadásra is megpróbáltak kötelekedő szándékkal bejutni. A kormánysajtóban ezt követően csúsztató cikk jelent meg a történtekről, miszerint a feministák elutasították a „családanya” véleményét. (Holott B. Eddától nem családanya mivolta, hanem a korábbi Pride-rendezvényeken tanúsított kötekedő viselkedése miatt tagadták meg a szervezők a belépést.)
„Genderellenes” és antifeminista média, kormányzati hátszéllel:
Ősszel a kormányközeli Alapjogokért Központ kiadásában megjelent Marguerite E. Peeters Genderőrület: Útmutató a globális mesterterv megértéséhez c. kiadványa. A könyv központi állítása, hogy a „globális kormányzást” – leginkább az ENSZ-t –, és ezen keresztül a nemzeti kormányokat is mára szinte visszavonhatatlanul a hatalmuk alá hajtották a „nemek közti egyenlőség ideológiájának” letéteményesei: szakértők és nem kormányzati szervezetek, akik és amelyek az ötvenes évek óta munkálkodnak az emberiség romba döntésén.
Túlmutatva az eddig megszokott „genderideológia”-ellenes diskurzuson (melynek középpontjában, elrettentő szándékkal, a transz emberek, illetve a transz gyerekek álltak) 2020-ban megjelent a kormányzati kommunikációban a kifejezett antifeminizmus is - holott korábban még Novák Katalin is csak a „vadfeminizmust” ellenezte. (Függetlenül attól, hogy mit értett ez alatt, fogalmazásmódjával a feminizmussal való részleges egyetértést implikálta.)
2020-ban elindult egy Axióma nevű portál, amelyet NER-közeli fiatal konzervatívok működtetnek. A portál egyes videóiban kifejezetten a feminizmus legklasszikusabb eszméit támadja, a hatvanas évek Amerikájának vezető antifeminista aktivistája, Phyllis Schlafly érveivel (amelyek, noha ezzel az Axióma ifjai mit sem törődnek, egy, akár a korabeli, akár a mai magyar társadalomhoz képest gyökeresen más kontextusban születtek).
A közmédia – beleértve a közszolgálati televíziót, annak hirado.hu weboldalát, valamint a vidéki napilapokat is – egész évben rendszeresen mint objektív hírt főcímekben hozza le a kormány illetve a kormányközeli fundamentalista szervezetek antifeminista és LMBTQ-ellenes véleményeit, bármiféle objektivistásra törekvés, ellenpontozás, vagy a másik oldal megszólaltatása nélkül.
Beszédes zárása az évnek az Egyenlő Bánásmód Hatóság megszüntetése volt - ez volt az egyetlen szerv, ahová nemi alapú, anyaság miatti illetve szexuális orientáció vagy nemi identitás miatti diszkrimináció esetén jogorvoslatért fordulni lehetett. Történt mindez nem sokkal annak kiszivárgása után, hogy a budakalászi (egyébként ellenzéki) jegyző a (vélt) melegsége miatt nem vett fel egy jelentkezőt.
Kilátások 2021-re
Összességében elmondható, hogy a backlash (visszacsapás) éveit éljük. A jövőben még több aktivitásra lesz szükség a feminista és emberi jogi elkötelezettségű állampolgároktól. Lájkolni, helyeselni, megköszönni az aktivisták munkáját már kevés; minél több csatlakozó tevőleges kiállására van szükség. Amit egy diktatúrában sem lehet elvenni senkitől, az a tudás: így hát bővítsük ismereteinket, osszuk meg a tanultakat, fejezzük ki egymás iránt a szolidaritásunkat, szerveződjünk, épüljünk – hogy egy majdani jobb politikai helyzetben már ne a nulláról kelljen indulnunk.
Ugyanakkor kérdéses a kormány „genderellenes” hadjáratának a politikai sikere, többek közt mert a magyarok többsége elutasítja az LMBTQ-emberek megbélyegzését, és – még ha nem is vagyunk egy feminista nemzet – nem nyitott a kifejezett antifeminizmusra sem. Elég megnézni az Axióma videói alatt keletkezett kommentek százait – joggal számíthatunk arra, hogy a portál a Nők a feminizmus ellen nevű 2015-ös kezdeményezés sorsára fog jutni.
Így sem lehetünk biztosak abban, hogy 2022-ben sikerül a nők és az LMBTQ-emberek jogait két lábbal taposó jelenlegi kormány leváltása – de ha sikerül is, akkor is (azon túlmenően, hogy csodát, nőjogi kánaánt semelyik politikai oldaltól ne várjunk!) rengeteg munka áll majd előttünk: a lezüllesztett ország morális újjáépítése, az elharapózott gyűlölet visszaszorítása (a kormány LMBTQ-ellenes támadásai óta több LMBTQ-ember számol be utcai zaklatásról, bántalmazásról), az emberi jogi és nőjogi szemlélet demokratikus normává emelése, és nyomásgyakorlás a magyar áldozatvédelem érdemi, rendszerszintű átalakításáért, valamint a nők arányos politikai részvételéért – mindaz, amit a feminizmus jelent: küzdelem a nemek politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális, szexuális és magánéleti egyenlőségéért.
(A cikk először a Szabadnemen jelent meg 2020. dec. 29-én.)
Válogatott cikkek 2020-ból:
Politika
A leginspirálóbb nők 2020-ban a BBC szerint
Nők, őslakosok és az LMBT-közösség tagjai is helyet kaptak Jacinda Ardern új kormányában
Beiktatták Moldova első női elnökét, Maia Sandut
Megingathatatlan nővériség: újraválasztották Ocasio-Cortezt és a feminista „osztagot”
Előtérben a nők a belarusz ellenzéki tüntetéseken
Interjú a belarusz ellenzéki vezető nőkkel
A belarusz ellenzék kapta az Európai Parlament Szaharov-díját
Becsületsértési pert indított Orosz Bernadett ellen bántalmazója - a Nőkért Egyesület online kerekasztalt, majd szolidaritási demonstrációt szervezett
Genderpánik
A genderideológia a kormány címkéje lett, amit minden aktuális ellenségképpel összekapcsol (Fődi Kitti, 444.hu)
Tényleg a hagyományos család pusztulását hozza a "gender-ideológia"? Gyors szájbarágó, hogy képbe kerülj a társadalmi nemről (Dózsa Kamilla, Dudits Luca, Noizz.hu)
Orbán Viktor lett az EU-ban a gender szó legelszántabb ellensége
2020-ban folytatódott a kormány „genderellenes” háborúja – évértékelő (Antoni Rita, Szabadnem.444.hu)
Munkavállalás
Koronavírus: élőben robban a gondoskodási válság (Gregor Anikó, 24.hu)
„Jó lenne visszaaludni hajnali 3:20-kor, de nem tudok” – így kerültek utcára a vásárosnaményi varrónők (Nagy Gergely Miklós, 24.hu)
Oldja meg holnapra, doktornő! Egy fiatal, kisgyerekes kórházi orvos egy napja (Havas Juli, Wmn.hu)
Reprodukciós jogok
Magyarország az USA-val, Brazíliával és hát Belarusszal hozott létre abortuszellenes koalíciót
Lengyelország után hazánkban is Alkotmánybíróság előtt az abortusztörvény
Egy szülés valódi ára: korrupció a magyar szülészeti ellátórendszerben (Kremmer Sarolta, K-1 blog)
Febr. 1-től ingyenesek a meddőségi kezelések házaspárok számára
Menstruációs szegénység: Magyarországon is sok az érintett, de hiányzik az átfogó megoldás (Rutai Lili, Átlátszó.hu)
Rácz Laura Rebecca kutatást indított a tudatos gyermektelenségről
„Népesedéspolitikai okokból” maradhat a hálapénz a szülészetben
A lombik az abortusz inverze (Szoboszlai-Kiss Katalin, Magyar Nemzet)
Enyhíthetik a szigorú abortusztörvényt Argentínában - update: dec. 30-án enyhítették!
Oktatás:
Csak három női szerzővel ismerkednek meg a tanulók az új NAT szerint
Nők elleni erőszak – belföld:
25 millió forint kártérítést kell fizetnie a lúgos orvosnak a sértett, Renner Erika számára
Három és fél évre megy börtönbe a kőbányai futónő támadója - Kapcsolódó: Makai Viktória: Riport helyett
Tizennyolc évet kapott a férfi, aki egy vízgyűjtő aknába dobott egy borsodnádasdi gimnazista lányt
21 év fegyházat kapott felesége, Nagyné Kovács Judit megöléséért a darnózseli hentes
Végre lezárult Nyíri Patrícia kálváriája: közel tíz év után megkaphatta fia felügyeleti jogát
Hosszas jogi hercehurca után visszakerültek édesanyjukhoz, Dr. Stiller Ibolyához az apjuk által elrabolt és rács mögé zárt ikerbabák
„Évekig csak azért voltam együtt vele, mert nem tudtam volna egyedül egy albérletet fenntartani” – Lakhatás és családon belüli erőszak (Fődi Kitti, 444.hu)
Zarnóczay Klára sportoló elmondta a 444-nek, hogy korábbi edzője szexuálisan zaklatta (Fődi Kitti, 444.hu)
Védett lakásokkal segít a családon belüli erőszak áldozatainak Baranyi Krisztina
Saját bőrömön tanultam meg, hogy a bántalmazásban az éremnek nincs másik oldala (Mózes Zsófi, Dívány.hu)
Elrabolt életek – Az intézmények elárulják a gyereket és az anyát (Ónody-Molnár Dóra, Nőklapja.hu)
„A kapcsolati erőszak lényegét nem látják, akik azt mondják, ilyenkor két ember konfliktusáról van szó” - interjú Spronz Júliával (Benke Ágnes, 24.hu)
A párkapcsolati erőszak ellen kiálló Orosz Bernadett kapta a TASZ idei díját
Nők elleni erőszak – külföld:
Izraelben bevezették a svéd modellt
23 év börtönre ítélték Harvey Weinsteint
Ha ebből fel lehet állni, bármiből fel lehet állni. Egykori prostituált, heroinfüggő, ma segítő. Ezra Csilla története (lásd a Kurva, mint én c. filmet is)
Tudomány:
Ismertté vált az elfeledett kutatónő, June Almeida neve - ő fedezte fel a humán koronavírusokat az ötvenes években.
Karikó Katalin biokémikus szabadalma tette lehetővé az első hatékony COVID-vakcinát.
A génszerkesztés úttörői: Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna kapták a kémiai Nobel-díjat.
Magyar Ösztöndíj a Nőkért és a Tudományért 2020: a díjazottak Dr. Csuka Dorottya és Dr. Bagoly Zsuzsa. Dr. Bagoly Zsuzsa az egyik leggyakoribb halálok, a stroke eredményesebb gyógyításának lehetőségeit kutatja, Dr. Csuka Dorottya munkája pedig közelebb vihet minket a célzott terápiás lehetőségek kifejlesztéséhez a ritka örökletes vesebetegségek kezelésében, ezenkívül a máj és vese transzplantáció körülményeinek optimalizálásához és a megfelelő donor kiválasztásához.
Nők a Tudományban Kiválósági Díj: csillagászat kategóriában Dr. Kóspál Ágnes, matematika tudományok területén Dr. Novák-Gselmann Eszter, fizikai tudományok területén pedig Némethné Dr. Pethes Ildikó vehette át a díjat.
Világhírnév: 49 nap alatt bontja le a magyar fejlesztésű baktériumkoktél a műanyagot – Madaras Liz és Lévay Krisztina a Poliloop startup két társalapítója
Kultúra:
Louise Glück irodalmi Nobel-díjas.
Horváth Eszter nyerte a World Press Photo első díját „Környezet” kategóriában.
A legfigyelemreméltóbb kortárs magyar feminista művész: Fajgerné Dudás Andrea Kamilla c. virtuális kiállítása és performansza a Liget Galériában.
Online elérhetővé vált a Nőnyugat c. előadás.
Folytatódott Zalka Csenge Virág feminista népmesesorozata.
Folytatódtak a Ráolvasás előadásai (Kónya Klára, Affér Színház, téma: diákokkal szembeni szexuális visszaélés).
Meedea Iancu: A Románia területén élő lányok és nők életét értékelő könyv nyitóverse*
A New York Times is felfedezte Szabó Magda Abigél c. regényét
A BezArt ajtók mögött és a DebreSlam közös slam kampánya a családon belüli erőszak ellen
Közterek:
Teret neveztek el Józsefvárosban Brunszvik Júliáról és Hugonnai Vilmáról
Vitatott szobrot állítottak Mary Wollstonecraftnek
Lépcsőt neveztek el Glücklich Vilmáról Vízivárosban
Esszé, publicisztika:
Bovaryné megbukik (Bán Zsófia, Élet és Irodalom)
Interjú:
Egyik kezemmel a PowerPointot kezeltem, a másikkal cicát rajzoltam (Zvolenszky Zsófia filozófus)
Sport:
Márton Anita a világranglista harmadik helyére került
Könyvmegjelenések:
Czingel Szilvia: A női test alkakváltozatai 1880–1945 (Jaffa)
Kaló Zsuzsa: Bevezetés a szerhasználó nők világába (L'Harmattan)
Matilda Gustavsson: Az elitklub (Alexandra)
Pető Andrea: Árnyékban. Rajk Júlia élete (Jaffa)
Roxane Gay: A rossz feminista (Athenaeum)
Tabi Jackson Gee és Freya Rose: Mit tenne de Beauvoir? (HVG)
Tisza Kata: Kékre szeretni (Scolar)
Völgyi Réka: ”Az utcaszögletek mártírjai”. Prostituált képek a XX. század eleji Budapesten. Clio Műhelytanulmányok 2020/1.
Folyóiratok, tanulmányok:
TNTeF Társadalmi Nemek Tudománya Interdisz8ciplináris E-Folyóirat 2020/1. szám
A hallgatásod nem véd meg – a Szem folyóirat feminista fordítássorozata:
Oana Dorobanțu: Szövetségesség és performativitás: mit jelent szövetségesnek lenni?
Audre Lorde: Életkor, rassz, osztály és nem: Nők újradefiniálják a különbséget
- Audre Lorde: A düh használatairól: A rasszizmusra válaszoló nők
Gyerekeknek:
Zalka Csenge Virág: Széltestvér és Napkelte - Hagyományos mesék rendhagyó családokról (Móra)
Zalka Csenge Virág: A kalóz királylány - Nemzetközi népmesék mai gyerekeknek (Móra)
Halálozások:
Fehér Márta filozófus
Felföldi Anikó színész
Nagy Szilvia, a Budapest Pride-ot szervező Szivárvány Misszió Alapítvány elnöke
Oláh Mara (Omara) roma festőművész
Pécsi Ildikó színész
Reigl Judit festőművész
Rusz Lívia grafikus
Szabó Mónika szociálpszichológus, feminista blogger
Tóbiás Veronika súlyemelő
Giséle Halimi feminista ügyvéd
Helen Reddy énekes
Katherine Johnson matematikus
Margaret Burbidge csillagász
Ruth Bader Ginsburg jogász, az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának bírája
Shere Hite szexológus
