Szabó Magda értéke

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Szabó Magda értéke

január 18, 2010 - 11:02
Mint Földes Jolán vagy más írónők esetében, a hivatalos kritika masszív, negatív előítéleteket ültetett el Szabó Magdával szemben, bölcsész és értelmiségi körökben olvasását cikinek tartják, és ezt a médiában való szereplései csak fokozták.

Juha Richárd: Szabó Magda (festett terrakotta)

Szabó Magda (1917-2007) korunk talán legismertebb magyar írónője, könyvei minden könyvesboltban polcokat töltenek meg, különösen miután az Európa Kiadó felkarolta az életművet. Számtalan magyar és nemzetközi díjat kapott meg, köztük az igen rangos, kizárólag nőkből álló zsűri által odaítélt, francia Femina-díjat (Az ajtó), a Kossuth-díjat, a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, több regényéből nagy sikerű filmet forgattak (Abigél, Régimódi történet), a NagyKönyv játékba pedig négy könyve is bekerült a legjobbnak tartott 100 magyar regény közé (Abigél, Für Elise, Régimódi történet, Az ajtó).

Mindezek ellenére Szabó Magda pályafutása nem ívelt töretlenül fölfelé, a Baumgarten-díjazottak listájáról kihúzták, 1949-ben pedig elbocsátották állásából, könyvei nem jelenhettek meg. 1959-től válhatott szabadfoglalkozású íróvá, de az ekkor begyűrűző (elsősorban Hajnóczy, Mészöly, Nádas és Esterházy nevével fémjelzett) posztmodern áramlat és ezzel együtt az új szövegtechnikákat preferáló kritika, sokáig, sőt, mind a mai napig háttérbe szorította Szabó Magda hagyományosabb, belső monológokra építkező vagy éppen teljességgel lineáris művészetét. Halála után nem sokkal máris fanyalgó kritikák, hozzászólások születtek, melyek elsősorban Szabó Magda középszerűségét állították, különösen mert olyan posztmodern igényeket kértek rajta számon, amiknek Szabó Magda soha nem akart megfelelni, a kritikusok aszexuálisnak és antimodernnek, ezzel együtt máris érdektelennek titulálták az írónőt. Pontos, mindenre kiterjedő monográfia nem is született róla, az irodalmi kánonba nem vonult be (egyedül az Abigél az általános iskolák kötelezői közé). Újra megállapíthatjuk tehát, hogy mint vagy más írónők esetében, a hivatalos kritika masszív, negatív előítéleteket ültetett el Szabó Magdával szemben, bölcsész és értelmiségi körökben olvasását cikinek tartják, és ezt a médiában való szereplései csak fokozták.

Az előítéletek és hamis megrögződések felülbírálatának csak egy módja lehetséges: olvassunk Szabó Magdát és rögtön megállapíthatjuk, hogy nemcsak hogy nem volt irodalmi tekintetben középszerű, de kiemelkedően tehetséges, hiteles, bátor és őszinte hangú írónő, akinek kivételes érzéke volt az élet határhelyzeteinek ábrázolásához, ráadásul egyes regényeiben, így például Az őzben egészen modern elbeszélői technikát alkalmaz, mely leginkább a tudatfolyam-regényekkel mutat rokonságot. Ez a szöveg valójában belső monológ, Encsy Eszter megbomlásának elbeszélése, aki ünnepelt színésznő létére mégis egy másik, szerencsésebbnek tűnő nő megszállottja. Angelikától irigyli egész múltját, védettségét, tisztaságát, naivitását és nem utolsó sorban férjét is, ez a monománia viszi rá egészen elképesztő tettekre, kínzó elfojtásokra a nehéz körülmények között felcseperedett, szeretethiányos Esztert. A regény páratlan stílusban beszél arról, hogyan kényszerül álarcok növesztésére egy tehetséges, de a végtelenségig irigy, képzelt versengésébe belerokkanó fiatal nő.

A legtöbbet díjazott könyve mégis talán Az ajtó, amely önéletrajzi elemekkel átszőtt tragikus történet, Szeredás Emerenc története. A szigorú életelvek szerint élő, idős, de mégis erős, mások munkáját végző asszony a narrátor írónő bejárónője, valójában a környék domináns, mindent ellenőrzése alatt tartó és mindent elintéző házfelügyelője. Önzetlenül ad, vigyáz, gyógyít, később kiderül, hogy a háborús időkben még szökevényeket, sebesülteket, sőt egy zsidó kislányt is bújtatott. Emerenc azonban félti titkait, lakásának ajtaja mindig zárva van, szuverenitását így őrzi. Az írónő azonban egyre közelebb kerül hozzá, Emerenc résnyire ugyan, de kinyitja ajtaját - a következmények katasztrofálisak lesznek.

Szabó Magda regényeiben többnyire erős, okos és önmagukat elemző nők állnak, gyakran megkérdőjelezik a nőkre vonatkozó szabályokat, mégsem feltűnőek vagy kirívóan különlegesek. Gyakran hétköznapi, olykor saját életéből merített szituációkat elemez (Für Elise, Az ajtó), hitelesen mutatja be a generációs problémákat vagy az öregséget (Pilátus). Szabó Magda regényeinek többsége kétségkívül a magyar irodalom remekművei közé tartozik, reméljük, hamarosan a kánonban is elfoglalja az őt megillető helyet.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Ludmila Ulickaja

szeptember 15, 2010 - 13:27

Kilenc évig munkanélküli volt, eközben két gyerekét nevelte, valamint idős anyját ápolta. 1979-ben sikerült állást szereznie a moszkvai Zsidó Színházban, mint az irodalmi vezető helyettese. 1982-ig dolgozott itt, ezután szabadúszó lett. 1983-ban megjelent első novelláskötete. Több novellája jelent meg irodalmi folyóiratokban, de nem vettek róla tudomást hazájában. Két forgatókönyvéből film készült: 1990-ben a Liberti nővérkék majd egy év múlva a Mindenki asszonya.

Audrey Niffenegger írói munkássága

december 29, 2009 - 21:26

Audrey Niffenegger 1963 június 13-án South Haven-ben (Michigan államban) született. 
A tehetséges művész, metszetkészítő és író, számos díj és ösztöndíj tulajdonosa: (a Vogelstein Alapítvány művészeti díjazottja, a Union League Civic Arts Alapítvány ösztöndíjasa) A chicago-i Columbia College’s Center for Book and Paper Arts oktatója. Kiállításai az Art Institute of Chicago-ban, a Museum of Contemporary Art-ban (Chicago), a Chicago Cultural Center-ben és a Spertus Múzeumban láthatóak. Audrey Niffenegger jelenleg Chicago-ban (Illinois) él
 

Dora d’Istria román író (1828–1888) 

január 21, 2017 - 13:59

Az orosz Koltsov-Massalski herceg felesége, Elena az albán gyökerekkel is rendelkező történelmi Ghica családba született, apja Mihai Ghica herceg volt. Széleskörű műveltséggel rendelkezett, több nyelven beszélt, bejárta egész Európát. Egyik utazása során, Görögországban megismerkedett a svéd feministával, rel. Az irodalom mellett jártas volt a történelemben és a politikában is.

Pavlina Pajk szlovén költő, író, feminista (1854–1901)

április 08, 2017 - 21:11

Szüleivel Olaszországban élt, az ő haláluk után, 16 éves korában tért haza. Nagybátyja házában találkozott a kor haladó értelmiségi képviselőivel. Első verse 1874-ben jelent meg, első regényét Občutki na novega leta dan címmel 1876-ban publikálta. Termékeny író volt, friss, egyéni stílusa hamar népszerű lett. Műveiben mindig a nők a főszereplők. 1884-ben megjelent cikke, a Nekoliko besedic o ženskem vprašanju (Néhány szó a nőkérdésről) az első olyan írás, amely a nők társadalomban elfoglalt helyzetéről beszél. 

Higucsi Icsijó japán író, költő (1872–1896) 

május 01, 2017 - 21:34

Az első hivatásos japán írónő Tokióban született, a Haginoya irodalmi akadémián tanult. Miután apja halála miatt ő lett a családfenntartó, boltot nyitott, ahol háztartási eszközöket, kézimunkákat, olcsó édességeket árult. Első elbeszélése 1892-ben jelent meg és tette ismertté az irodalmi életben. Gyakran írt a nők életéről az iparosodó tradicionális társadalomban. Egyik regényében a prostituáltak negyedében nevelődő gyerekek életével foglalkozott. 24 éves korában tüdővészben halt meg. Hazájában ma is népszerű, több művét megfilmesítették.

Győri Klára mesemondó, önéletrajzíró (1899–1974)

július 28, 2017 - 21:40

Az erdélyi Széken paraszt családba született, apja, nagynénje is mesemondó volt. Hat évet járt iskolába, húszéves korában férjhez adták. Ahogy később önéletrajzában írta, a mesemondás volt az egyetlen öröme. A felnőtteket a tündérmeséken kívül tréfás, néha vaskos történetekkel szórakoztattta. Meséit, mondókáit Nagy Olga, a kolozsvári Folklór Intézet munkatársa vette magnóra és rendezte sajtó alá. Hetvenen túl Kiszáradt az én örömem zöld fája címmel írta meg önéletrajzi könyvét. 

"Volt egyszer egy mesebolt" - Gazdag Erzsi költő

november 28, 2017 - 16:50

Budapesten született, Sárváron nevelkedett nagyanyjánál. Első versét tizenhárom évesen írta, kamaszkorában a polgári iskolában két színdarabját is bemutatták. Kőszegen érettségizett, rossz anyagi helyzete miatt egyetemi tanulmányai idején újságírásból, leckeadásokból, alkalmi munkákból tartotta fenn magát. 1961-től nyugdíjazásáig a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár munkatársa volt. Első kötete 1938-ban jelent meg Üvegcsengő címmel. Remek ritmusérzékét elismerve Kodály Zoltán felkérte, hogy írjon szövegeket gyerekdalaihoz.

Narcyza Żmichowska lengyel író, aktivista, feminista (1819–1876)

március 31, 2018 - 16:38

Varsóban született, elszegényedett, haladó elveket valló nemesi családba. Az Institut Guwernantek elvégzése után 1835-38 között az intézet tanára volt, majd az előkelő Zamoyski családnál vállalt nevelőnői állást. Velük utazott Párizsba, ahol találkozott fivérével, aki forradalmi tevékenysége miatt menekültként élt ott. Bekapcsolódott a lengyel emigránsok életébe és megismerkedett a feminizmus eszméjével.