Ludmila Ulickaja

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Ludmila Ulickaja

szeptember 15, 2010 - 13:27
Az egyik legnépszerűbb orosz írónő, Ljudmila Jevgenyjevna Ulickaja 1943-ban született a baskíriai Davlekanovoban, ahova a családját a háború alatt evakuálták. Anyja Sztálin haláláig biokémiusként dolgozott. Ulickaját már a közpiskolában is érdekelte a tudomány, később pedig felvételt nyert a Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetemre, ahol biológia szakon szerzett diplomát. Két évig dolgozott genetikusként egy akadémiai kutatóintézetben, de 1970-ben munkatársaival együtt elbocsátották őket szamizdat tiltott irodalom terjesztéséért és birtoklásáért. Ulickaja többé nem tért vissza genetikusi munkájához, de a tudomány többször is feltűnik könyveiben, pl. a Kukockij eseteiben, vagy az Odaadó hívetek, Surik c. regényében.

Kilenc évig munkanélküli volt, eközben két gyerekét nevelte, valamint idős anyját ápolta. 1979-ben sikerült állást szereznie a moszkvai Zsidó Színházban, mint az irodalmi vezető helyettese. 1982-ig dolgozott itt, ezután szabadúszó lett. 1983-ban megjelent első novelláskötete. Több novellája jelent meg irodalmi folyóiratokban, de nem vettek róla tudomást hazájában. Két forgatókönyvéből film készült: 1990-ben a Liberti nővérkék majd egy év múlva a Mindenki asszonya.

Gyerekkora óta ír verseket, de ezeket nem jelentette meg (eddig). Külföldön lett először igazán sikeres, amikor 1995-ben, Franciaországban megjelent Szonyecska című kisregénye. 1996-ban ezért Medici-díjat kapott, majd még ebben az évben megjelentette első regényét, a Médea és gyermekei-t. A 2000-ben megjelent Kukockij esetei hozta meg számára az igazi elismerést, hazájában is díjjal jutalmazták ezért a regényéért.

Bár több regényt is írt (Odaadó hívetek, Surik, Daniel Stein, tolmács), Ulickaja igazi műfaja a novella, az elbeszélés. Sokan a XIX. századi orosz irodalom folytatójának tartják, főleg Csehov utódjának. A nagy, drámai események helyett a hétköznapi történetek érdeklik; nem a külső dolgokkal foglalkozik, hanem inkább szereplői lelkivilágával. Írásaiban nem a közösségi élet a fontos, hanem az egyéniség, a személyiség. A politikai események nem kapnak nagy hangsúly, de amilyen ritkán jelennek meg, annál erőteljesebben mondják ki az írónő kritikáját a Szovjetúnióról.

Magyarországon először 2003-ban jelent meg könyve, a Kukockij esetei a Magvető kiadásában. 2009-ben hazánkba is ellátogatott, mint a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, mellesleg Budapest Nagydíjjal is kitüntették.

 

 

Audrey Niffenegger írói munkássága

december 29, 2009 - 21:26

Audrey Niffenegger 1963 június 13-án South Haven-ben (Michigan államban) született. 
A tehetséges művész, metszetkészítő és író, számos díj és ösztöndíj tulajdonosa: (a Vogelstein Alapítvány művészeti díjazottja, a Union League Civic Arts Alapítvány ösztöndíjasa) A chicago-i Columbia College’s Center for Book and Paper Arts oktatója. Kiállításai az Art Institute of Chicago-ban, a Museum of Contemporary Art-ban (Chicago), a Chicago Cultural Center-ben és a Spertus Múzeumban láthatóak. Audrey Niffenegger jelenleg Chicago-ban (Illinois) él
 

Ujfalvy Krisztina (Máté Jánosné) költő (1761–1818)

december 27, 2016 - 14:15

Hétéves volt, amikor édesapja, Újfalvi Sámuel küküllői főbíró meghalt, édesanyja egyedül nevelte fel. A híresen szép fiatal lány szerelmes lett Haller László grófba, de az mást vett feleségül. Csalódásában Krisztina feleségül ment a művelt, gazdag Máté János földbirtokoshoz. A viharosra sikeredett házasságból egy kislány született.

Krisztina ragaszkodott függetlenségéhez, férjét elhagyva Kolozsvárra költözött, ahol élénk társadalmi életet élt, sokakat megbotránkoztatott életvitele. Lovagolt, férfias ruhákban járt, nem alkalmazkodott az etiketthez.

Marga Minco holland újságíró, író (sz. 1920)

március 31, 2017 - 22:25

A kortárs holland irodalom jelentős képviselője vallásos zsidó családban nőtt fel. Szüleit, testvéreit koncentrációs táborba hurcolták, egyikük sem élte túl. Neki sikerült megszöknie a letartóztatás elől, a háború végéig bujkált. Első könyve Het bittere kruid (Keserű fű) címmel 1957-ben jelent meg. A kisregény szikár stílusban, megrázóan meséli el egy fiatal lány történetét, aki megmenekült a haláltól, de mindekit elveszített, aki kedves volt neki.

Pandita Ramabai indiai tanár, író, feminista (1858–1922) 

április 09, 2017 - 15:16

Az előkelő brahmin kasztból származott, apjátol széleskörű ismereteket kapott, a szanszkrit nyelvet is megtanulta. Szülei korai halála után 1880-ban férjhez ment, nem egészen két év múlva özvegyen maradt egy kislánnyal. Cikkeket írt, tanított és megalapította az Arya Mahila Samaj társaságot a nők, különösen az özvegyek helyzetének javítására, valamint a gyermekházasságok eltörlésére. 1883-ban angliai ösztöndíjat nyert, a Cheltenham Ladies' College-ban tanított szanszkritot. 3 évvel később Amerikába ment, ahol az oktatási rendszert tanulmányozta.

Anne Morrow Lindbergh amerikai pilóta, író, költő (1906–2001)

június 21, 2017 - 23:25

Egyetemistaévei alatt már elismert költő volt.1934-ben elnyerte a National Geographic Society Hubbard Gold Medalt, nő előtte nem kapta meg ezt az elimerést. 23 évesen az első transzatlanti szólórepülést végrehajtó Charles Lindbergh felesége lett. Anne Lindberg volt az első nő, aki vitorlázórepülő-vezető jogosítványt szerzett, 1931-ben pedig a repülőgép vezetéshez való jogosítványt is megkapta. Gyakran repült férjével közösen és egyedül is, élményeiről több könyvet írt.

Beatrice Harraden angol író, szüfrazsett (1864–1936) 

március 31, 2018 - 18:03

Londonban született, a Queen’s College és a Bedford College hallgatója volt, 1883-ban diplomázott. Beutazta Európát és az Egyesült Államokat, kisebb elbeszéléseket, úti beszámolókat publikált. Első regénye, a Ships That Pass in the Night 1893-ban jelent meg, hatalmas sikert aratva, hamarosan több nyelvre is lefordították. Magyarul is megjelent Hajók, ha éjjel találkoznak címmel. Utazásai közben sokat pihent a Little Stretton-ban lévő The Green Dragon fogadóban, amelyet egy elbeszélésében is megörökített.

Török Sophie (Tanner Ilona) Baumgarten-díjas író, költő (1895-1955)

december 11, 2018 - 17:51

1895. dec. 10-én születik Budapesten, Józsefvárosban, a Kálvária tér 18. alatt, szerény körülmények közé. Szüleivel németül beszél, csak az iskolában tanul meg magyarul. Lázadó, extravagáns lány, színes, impulzív egyéniség, fittyet hány a jómodorra. Több dolgot kipróbál, a színészetet, a balettet és a versírást is – első költeményei a Képes Krónikában jelennek meg.