Ludmila Ulickaja

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Ludmila Ulickaja

szeptember 15, 2010 - 13:27
Az egyik legnépszerűbb orosz írónő, Ljudmila Jevgenyjevna Ulickaja 1943-ban született a baskíriai Davlekanovoban, ahova a családját a háború alatt evakuálták. Anyja Sztálin haláláig biokémiusként dolgozott. Ulickaját már a közpiskolában is érdekelte a tudomány, később pedig felvételt nyert a Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetemre, ahol biológia szakon szerzett diplomát. Két évig dolgozott genetikusként egy akadémiai kutatóintézetben, de 1970-ben munkatársaival együtt elbocsátották őket szamizdat tiltott irodalom terjesztéséért és birtoklásáért. Ulickaja többé nem tért vissza genetikusi munkájához, de a tudomány többször is feltűnik könyveiben, pl. a Kukockij eseteiben, vagy az Odaadó hívetek, Surik c. regényében.

Kilenc évig munkanélküli volt, eközben két gyerekét nevelte, valamint idős anyját ápolta. 1979-ben sikerült állást szereznie a moszkvai Zsidó Színházban, mint az irodalmi vezető helyettese. 1982-ig dolgozott itt, ezután szabadúszó lett. 1983-ban megjelent első novelláskötete. Több novellája jelent meg irodalmi folyóiratokban, de nem vettek róla tudomást hazájában. Két forgatókönyvéből film készült: 1990-ben a Liberti nővérkék majd egy év múlva a Mindenki asszonya.

Gyerekkora óta ír verseket, de ezeket nem jelentette meg (eddig). Külföldön lett először igazán sikeres, amikor 1995-ben, Franciaországban megjelent Szonyecska című kisregénye. 1996-ban ezért Medici-díjat kapott, majd még ebben az évben megjelentette első regényét, a Médea és gyermekei-t. A 2000-ben megjelent Kukockij esetei hozta meg számára az igazi elismerést, hazájában is díjjal jutalmazták ezért a regényéért.

Bár több regényt is írt (Odaadó hívetek, Surik, Daniel Stein, tolmács), Ulickaja igazi műfaja a novella, az elbeszélés. Sokan a XIX. századi orosz irodalom folytatójának tartják, főleg Csehov utódjának. A nagy, drámai események helyett a hétköznapi történetek érdeklik; nem a külső dolgokkal foglalkozik, hanem inkább szereplői lelkivilágával. Írásaiban nem a közösségi élet a fontos, hanem az egyéniség, a személyiség. A politikai események nem kapnak nagy hangsúly, de amilyen ritkán jelennek meg, annál erőteljesebben mondják ki az írónő kritikáját a Szovjetúnióról.

Magyarországon először 2003-ban jelent meg könyve, a Kukockij esetei a Magvető kiadásában. 2009-ben hazánkba is ellátogatott, mint a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, mellesleg Budapest Nagydíjjal is kitüntették.

 

 

Audrey Niffenegger írói munkássága

december 29, 2009 - 21:26

Audrey Niffenegger 1963 június 13-án South Haven-ben (Michigan államban) született. 
A tehetséges művész, metszetkészítő és író, számos díj és ösztöndíj tulajdonosa: (a Vogelstein Alapítvány művészeti díjazottja, a Union League Civic Arts Alapítvány ösztöndíjasa) A chicago-i Columbia College’s Center for Book and Paper Arts oktatója. Kiállításai az Art Institute of Chicago-ban, a Museum of Contemporary Art-ban (Chicago), a Chicago Cultural Center-ben és a Spertus Múzeumban láthatóak. Audrey Niffenegger jelenleg Chicago-ban (Illinois) él