Nadrágviselésért korbácsolás

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Nadrágviselésért korbácsolás

szeptember 08, 2009 - 08:19
Nem is olyan rég nagy nemzetközi nyilvánosságot kapott az a hír, miszerint egy malajziai nőt sörivás miatt botozásra ítélt a bíróság. Úgy tűnik, az iszlám világban nagyon népszerűek az ilyen büntetési formák, hiszen újabb botrány pattant ki, melyben korbácsolással fenyegetnek a hatóságok. Ezúttal azonban Szudánban.

A szudáni fővárosban, Kartúmban még július 3-án tartóztatták le Lubna al-Husseint 12 másik nővel együtt. Az ok: nyilvános helyen nadrágot viseltek, ezzel megsértették az iszlám jogot. Az incidens egy külföldi és újságíró körökben kedvelt étteremben történt, ahol viszonylag megszokott a nadrágot viselő női vendégek jelenléte. „Ha ez megtörténhet egy kartúmi étteremben, képzeljék el, milyen lehet a nők helyzete Darfurban.” – nyilatkozta al-Hussein.

A letartóztatott nők közül többet (keresztényeket is) már meg is korbácsolták, al-Hussein azonban ügyvédet hívott, és perre vitte az ügyet. „Több ezer nőt büntettek korbácsolással Szudánban, de ők hallgatnak. A törvényt arra használják, hogy zaklassák a nőket. Én ezt akarom leleplezni.” – mondta a vádlott.

Az Daily Mail értesülései szerint a kartúmi hölgy a tárgyalás alatt ugyanazt a zöld, bőszárú hosszúnadrágot viselte, mint letartóztatásának napján. A bíróság épülete előtt pedig a demonstráló tömeg fejezte ki nemtetszését a vádakkal szemben: a transzparensek mellett megjelentek a tiltakozásul nadrágot viselő nők is. A tüntetés azonban eldurvult, amikor a rendőrség megpróbálta elhallgattatni a tömeget. Több újságírót őrizetbe vettek, felszerelésüket elkobozták, a tárgyalás után még könnygázt is bevetettek. Szemtanúk szerint pedig gumibottal több nőt megvertek a rendőrök…

Az ügy végére azonban nem került pont, hiszen a tárgyalást elnapolták. Erre azért kerülhetett sor, mert a vádlott amellett hogy újságíró egy helyi lapnál, az ENSZ kartúmi médiaosztályán is dolgozik, így mentességet kaphat a törvény alól.

Ennek ellenére al-Hussein nem adta fel a küzdelmet saját és nőtársai jogaiért: "Az ügy nem a nadrágviselésről szól. Ez az ügy arról szól, hogy megsemmisítsék azt a törvénycikkelyt, amely illetlenségre hivatkozva öltözködési szabályokat ír elő a nőknek. Ez az én harcom. Ez a cikkely ellentmond az alkotmánynak, sőt, még magának az iszlám törvénynek is.” – nyilatkozta. Így al-Hussein lemondott az ENSZ adta immunitásról, ezzel pedig a szudáni női jogok szimbólumává vált. A szudáni újságírónő ügyvéde, Nabil Adib Abdalla elmondta: "Mindenek előtt szeretné bebizonyítani a teljes ártatlanságát, ám ha kihasználja a mentességét, az nem ezt fogja mutatni. Ezen felül a törvény ellen is harcolni akar. Ez a törvény túl tág, szükség van arra, hogy megreformálják. A per tehát próbaperré válik.".

A szudáni büntetőtörvénykönyv 152. cikkelye alapján az illetlen öltözködésért maximálisan kiszabható büntetés 40 korbácsütés, illetve pénzbírság. „Ha korbácsolásra ítélnek, fellebbezni fogok. Elmegyek a végsőkig, akár az alkotmánybíróságig, ha szükséges ahhoz, hogy megvédjem a jogaimat. Ha pedig az alkotmánybíróság szerint helyes az ítélet, akkor vállalom a büntetést, még akkor is, ha nem 40, hanem 40 ezer ütést kell elviselnem” – nyilatkozta al-Hussein.

Az újságírónő védelmében több nemzetközi szervezet, illetve politikus is felszólalt. Az Amnesty International nemzetközi emberjogi szervezet követelte a vádak ejtését, Nicolas Sárközy pedig nyílt levelében ítélte el a történteket, illetve azt nyilatkozta, hogy e küzdelem egyben minden nő küzdelme. Ban Ki-moon, az ENSZ főtitkára pedig elmondta, hogy „Az Egyesült Nemzetek Szervezete minden erőfeszítést meg fog tenni annak érdekében, hogy megvédje munkatársainak jogait.”, „A korbácsolás a nemzetközi emberjogi normákkal ellentétes.”.

Az újabb, szeptember 7-ei tárgyaláson a hivatalos vád az volt, hogy az újságíró túl szűk nadrágot, és túl átlátszó blúzt viselt az étteremben. Valószínűleg a nagy nemzetközi nyilvánosságnak köszönhető, hogy a 40 korbácsütés helyett „csak” 500 szudáni fontos, azaz kb. 209 dolláros pénz- vagy 1 hónapos börtönbüntetésre ítélték. Azonban mivel al-Hussein megtagadta a pénzbüntetést, ezért börtönbe kell vonulnia.

Az ügyvéde viszont elmondta, hogy fellebbeznek a döntés ellen. „Amikor a peremre gondolok, azért imádkozom, hogy a lányaimnak soha ne kelljen félelemben élniük a rendőrség miatt. Csak akkor leszünk biztonságban, ha a rendőrség már védeni fog minket, és ha ezeket a törvényeket hatályon kívül helyezik.” – nyilatkozta a szudáni hölgy a perrel kapcsolatban. Reméli, hogy magatartása példát mutat majd azoknak a nőknek, akiket szintén igazságtalanul, az emberi jogokat semmibe véve meg akarnak korbácsolni.

Szükség is van a példamutatásra, hiszen a hatályos szudáni törvények jelentősen és elsősorban a nőket korlátozzák. És bár a muzulmán Észak-Szudán és a keresztény Dél-Szudán között 2005-ben kötött békeszerződés értelmében az iszlám törvényeket nem lehet a fővárosi nem muzulmán vallásúakra alkalmazni, a hatóságok sokszor nem veszik figyelembe a vallási hovatartozást sem. A korbácsolás pedig még mindig az egyik legnépszerűbb büntetési forma, ha az úgynevezett erkölcsrendészet illetlennek találja az öltözetet. A végrehajtásra pedig legtöbbször közvetlenül a tárgyalás után, nyilvánosan kerül sor…

Amit a szudáni hatóságoknak is át kellene gondolni az pedig az, amit Lubna al-Hussein is megfogalmazott: „A korbácsolás nem fájdalom, a korbácsolás sértés az emberekre, a nőkre és a vallásra nézve is.”

 

 

A nők testén keresztül - burkini és emberi jogok

szeptember 16, 2016 - 15:33
Fotó: Fethi Belaid / Europress/AFP

Hétköznap délelőtt, tömeg a négyes-hatoson. Egy középkorú férfi egyre közelebb nyomakszik hozzám, jóval erősebben, mint amennyire a jármű viszonyai elkerülhetetlenné teszik. Visszaél azzal, hogy egy tapodtat sem tudok arrébb mozdulni, számít is erre. Arra kevésbé, hogy mindezt nem tűröm csendben – rendreutasításomra egyből visszakozik, csak az orra alatt morog ékes magyarsággal valamit. Így is füstölögve szállok le. Nem kezdek azon morfondírozni, hogy az öltözetem tehet-e az incidensről – a nők köztéri jelenléte önmagában olyannyira „provokatív”, hogy még a XXI.

Iráni lányok fiúnak öltözve lógtak be a focimeccsre

április 30, 2018 - 23:11

A kötelező fejkendőviselet ellen küzdő iráni származású, Amerikában élő aktivista,  tette közzé Twitter-oldalán a hírt, miszerint egy talpraesett lánycsapat úgy játszotta ki a nőket a stadionokból kitiltó törvényt, hogy fiúnak öltöztek. Az akció sikeres volt, a lányok megnézték a meccset. 

Segíti-e az alapjövedelem a női egyenjogúság elérését?

január 24, 2012 - 09:37
Fotó: Alexas / Pixabay

Az elmúlt húsz évben sokan, sokféle formában foglalkoztak azzal, hogy érdemes lenne-e bevezetni egy olyan, alanyi jogon járó juttatást, ami egy politikai közösség minden tagjának egyéni alapon járna, anyagi helyzettől függetlenül, munkakötelezettség nélkül. Ez a juttatás az alapjövedelem (basic income, Grundeinkommen); korábban többek között területi osztalékként, állami prémiumként, garantált létfenntartási minimumként vagy állampolgári bérként hivatkoztak rá.

Párbeszéd a nemek közti egyenlőségről: Egyenlő méltóság és női jogok

április 21, 2016 - 00:00
Fotó: FES (KATTINTS A KÉPRE A GALÉRIA MEGTEKINTÉSÉHEZ)

A Friedrich-Ebert-Stiftung a „Nemek közötti igazságosság Kelet-Közép-Európában” című, 2012 óta futó regionális programja keretében 2016. március 21-én tartotta „Egyenlő méltóság és női jogok” című párbeszédfórumát. Mi az emberi méltóság fogalmának politikai relevanciája? Milyen viszonyban van az egyenlőséggel és az egyenlő jogokkal? Van-e különbség nők és férfiak méltósága között? Mit jelent a méltóság az állam szerepéről való elképzeléseink, illetve a média szabadsága szempontjából?

Olvasói levél: hogyan fonja körül a hímsovinizmus a női szerepeinket?

május 08, 2011 - 08:45
Fotó: PublicDomainPictures / Pixabay

c. cikkünk kommentjei között sokat beszélgettünk arról, hogyan viszonyul környezetünk, társadalmunk az . Olvasónk küldte ezt az írást, személyes hangvételű cikke arról, hogyan rombolja le a hímsovinizmus a nőiségünket mind a nél, mind a párkapcsolatunk viszonylatában. Köszönjük!

Keményebb ítélet Geréb Ágnes ügyében

február 10, 2012 - 12:35
Geréb Ágnes

A Fővárosi Ítélőtábla pénteken súlyosbította a Fővárosi Bíróság ítéletét Geréb Ágnes ügyében. Öt év helyett tíz évre tiltották el a szülész-nőgyógyászi, valamint szülésznői tevékenység gyakorlásától, és a két év letöltendő fogházbüntetést is helyben hagyták, de egy év után nem szabadulhat feltételesen. Ráadásul még több mint másfél millió forintos bűnügyi költséget is ki kell fizetnie.

"Bánj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled bánjanak..."- interjú Nyirati Andrással az emberi jogok világnapja alkalmából

december 14, 2012 - 21:22
Nyirati András

Amikor a főszerkesztőnknek meséltem arról, hogy az emberi jogokról szeretnék írni, azt a választ kaptam: oké, de ez nem érdekel senkit. A következő beszélgetésből Nyirati Andrással – emberi jogi képző, Az Emberség Erejével Alapítvány elnöke - talán kiderül, van akit igen és lehet, hogy egész sokan vagyunk.

-Mit gondolsz igaza volt a főszerkesztőmnek, Magyarországon tényleg nem érdekel senkit az emberi jogok?

Gyermekvállalás ösztönzése: büntetni vagy lehetőséget teremteni?

május 11, 2011 - 08:33
Úgy látom, vezető politikusaink fantáziája kimeríthetetlen a legújabb bűnbakok, a "gyermektelenek" megregulázását illetően. A gyermektelenségi adó a kívánt módon nem jött össze, sebaj, akkor találjuk ki azt, hogy a gyermektelenek, vagy a "csak" egy gyermeket felnevelők később mehessenek nyugdíjba. Figyeljük a fogalmazásmódot, nagyon fontos: nem pl. "adókedvezmény" vagy "kedvezményes nyugdíjkorhatár" a gyermekeseknek, hanem büntetés a gyermekteleneknek! (Szégyelljétek magatokat, ti, páriák, társadalom szemetei, élősködők, stb. stb.