Kertész Erzsébet, a magyar és külföldi nőtörténet jelentős alakjainak életrajzírója (1909–2005)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Kertész Erzsébet, a magyar és külföldi nőtörténet jelentős alakjainak életrajzírója (1909–2005)

szeptember 29, 2016 - 14:35
Regényes életrajzokat írt, melyeknek hősei mindig olyan nők, akik a férfiak világában önálló életet, karriert érnek el.

Kertész Erzsébet

 Önéletrajzi regényét ezekkel a mondatokkal indítja:
 
 Apám és nagyanyám fiút vártak, helyette egy sovány, sűrű fekete hajú, síró-rívó kislány jött a világra 1909. szeptember 29-én. Anyám elbeszélése szerint reggel érkeztem, a szülés könnyen ment, mert olyan apró voltam. Apám este jött meg, és nagyanyám már a kapuban fogadta azzal a lesújtó hírrel, hogy a várva várt trónörökös helyett újra lánya lett. Apám önkéntelen mozdulattal visszafordult, néhány lépést tett, aztán megadóan bejött a házba. Anyámat megölelte, talán rám is vetett egy röpke pillantást, de egy szót sem tudott kipréselni magából. Olyan mély volt a csalódása.
 
Gyerekkora jómódban telt, a jóeszű kislány otthon tanult meg írni-olvasni, az iskolában kitűnő tanuló volt. A közgazdasági egyetem kémia-földrajz szakán végzett 1933-ban. Apja vállalkozása tönkrement, a férfi öngyilkosságot követett el, búcsúleveléből kiderült, hogy tragikus tettével várt egy hetet, hogy ne zavarja meg Erzsébet utolsó vizsgát. „Hát akkor mégis szeretett” – vigasztalta magát lánya.
 
Az elszegényedett családnak nagy szüksége volt Erzsébet keresetére, munkát azonban nehezen talált. Néhány írása már megjelent, de ő vegyészként szeretett volna elhelyezkedni. A munkaadók első kérdése azonban a vallására vonatkozik, és Erzsébet zsidó. Az Újság című napilap könyvtárában kapott végül állást, később a Dolgozó Asszonyok segédszerkesztője lett. 1935-ben jelent meg első könyve, a Gyönyörű nyár a Franklin Társulatnál. Sokat dolgozott, cikkeket írt, fordított, és ebben az időben ismerkedett meg jövendő férjével, Bratmann Pál ügyvéddel. Kertész Erzsébet neve egyre ismertebbé vált, több lap kérte írásait, és megbízást kapott egy fiatal lányoknak szóló könyvsorozatra.
 
A háborús évek, a zsidóüldözés alatt eleinte álnéven publikált, kislányát vidékre menekítette, majd a munkaszolgálatból visszatért férjével bujkáltak. 
 
A háború után sorra jelentek meg könyvei, fordításai. Regényes életrajzokat írt, melyeknek hősei mindig lányok, asszonyok, akik a férfiak világában önálló életet, karriert érnek el. Az írónő kilencvenedik életévén túl járva írta meg önéletrajzát, címe: Fiút vártak, lány született – ez az életem. Munkásságát 1995-ben Köztársasági érdemrenddel, 2000-ben József Attila-díjjal ismerték el.
 
Néhány könyve:
 
 
 

 

 

Ida Boy-Ed német író, újságíró (1852–1928) 

április 09, 2017 - 14:42

Fiatalon kezdett írni, családja támogatta írói ambicióját. 17 évesen kötött házasságot Carl Boy kereskedővel, aki ellenezte írói tevékenységét és önállóságra törekvését, ezért 1878-ban fiával Berlinbe költözött. Sokat publikált, cikkeiben és regényeiben gyakran foglalkozott a nőkérdéssel, megírta a jelentős német nők életrajzát. Népszerűsége anyagi sikert is hozott, ez lehetővé tette számára, hogy kezdő női művészeket támogasson karrierjük elinditásában.  

Marilyn French amerikai feminista, író (1929–2009)

november 19, 2016 - 22:30

New York-i születésű, a Hofstra egyetemen filozófiát és irodalmat tanult. 1951-ben diplomázott, doktori disszertációját a Harvardon védte meg 1972-ben.  

A modern feminista irodalom egyik alapművének tekintett könyve, a The Women's Room (magyarul: Nők) 1977-ben jelent meg. Könyveinek visszatérő motívuma a nők elnyomása a férfiak uralta világban, a patriarchátus következetes, szervezett fenntartása. 

Néhány munkája: 

Anne Morrow Lindbergh amerikai pilóta, író, költő (1906–2001)

június 21, 2017 - 23:25

Egyetemistaévei alatt már elismert költő volt.1934-ben elnyerte a National Geographic Society Hubbard Gold Medalt, nő előtte nem kapta meg ezt az elimerést. 23 évesen az első transzatlanti szólórepülést végrehajtó Charles Lindbergh felesége lett. Anne Lindberg volt az első nő, aki vitorlázórepülő-vezető jogosítványt szerzett, 1931-ben pedig a repülőgép vezetéshez való jogosítványt is megkapta. Gyakran repült férjével közösen és egyedül is, élményeiről több könyvet írt.

Reichard Piroska költő, műfordító, tanár (1884–1943)

december 11, 2018 - 19:46

Beregszászon született, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, utána gimnáziumi tanári állást kapott. 1909-ben védte meg Telamon históriája című doktori disszertációját. Első versei a Nyugatban jelentek meg, aminek állandó szerzője lett. Elbeszéléseket, meséket, tanulmányokat publikált, angol költőket és írókat fordított. 1932-ben megkapta a Baumgarten-díjat. A zsidótörvények megjelenése után öngyilkos lett. 

Néhány munkája: Az életen kívül; Őszi üdvözlet; A változó napokkal. 


Reichard Piroska: Találkozás

Marga Minco holland újságíró, író (sz. 1920)

március 31, 2017 - 22:25

A kortárs holland irodalom jelentős képviselője vallásos zsidó családban nőtt fel. Szüleit, testvéreit koncentrációs táborba hurcolták, egyikük sem élte túl. Neki sikerült megszöknie a letartóztatás elől, a háború végéig bujkált. Első könyve Het bittere kruid (Keserű fű) címmel 1957-ben jelent meg. A kisregény szikár stílusban, megrázóan meséli el egy fiatal lány történetét, aki megmenekült a haláltól, de mindekit elveszített, aki kedves volt neki.

Dénes Zsófia József Attila-díjas író, újságíró, irodalmár (1885-1987)

december 11, 2018 - 23:16

Budapesten született, anyai ágon francia származású. Építészmérnök apja (aki a Duna szabályozásával foglalkozott) nem örült a lánygyereknek. Zsófia 1903-ban érettségizett, majd bölcsészeti tanulmányokat folytatott, amiket házassága miatt félbeszakított. 1912-től a Pesti Napló, majd a Világ párizsi tudósítója volt. (Unokatestvérénél, nál vendégeskedett a városban.)

Marija Jurić Zagorka horvát író, drámaíró, újságíró (1873–1957)

március 01, 2017 - 20:37

Az első horvát női újságíró és az egyik legolvasottabb horvát író. Szülei igen fiatalon férjhez kényszerítették, férje jóval idősebb volt nála és durván bánt vele. Kimenekült a házasságból, Zágrábba ment ahol az Obzor című lapnál kezdett dolgozni. Álnéven írt, hogy ne derüljön ki női mivolta. Elbeszéléseket, regényeket és színdarabokat publikált, könyvei a horvát történelemről és női sorsokról szólnak. Gordana című 12 (!) kötetes munkája Mátyás király halálától a mohácsi csatáig tartó időszakkal foglalkozik. 

Alba De Céspedes kubai/olasz újságíró, író, feminista (1911–1997)

március 02, 2017 - 01:46

Nagyapja, Carlos Manuel de Céspedes, “a haza atyja”, kubai nemzeti hős, apja Kuba olaszországi nagykövete, anyja olasz nemesi család leszármazottja volt. Az 1930-as évek elején olasz újságoknak dolgozott. Első regénye  L’Anima Degli Altri címmel 1935-ben jelent meg, ugyanebben az évben antifasiszta tevékenysége miatt bebörtönözték. Nessuno Torna Indietro és La Fuga című regényeit megjelenésük után betiltották. 1943-ban ismét börtönbe került, mert a Radio Partigiana nevű partizánrádió munkatársa volt. A háború után Párizsba költözött.

Az osztrák nőmunkásmozgalom úttörője: Emma Adler (1858–1935)

március 24, 2017 - 23:41

Debrecenben született, a család néhány év múlva Bécsbe költözött. Anyanyelvén kívül tudott franciául, angolul, olaszul és oroszul, remek sportoló volt. Fiatalon bekapcsolódott a mozgalomba, rendkívül fontosnak tartotta a munkások művelődését, oktatását, és tevékenyen részt is vállalt benne.  20 éves korában házasodott össze Viktor Adlerrel, az osztrák szociáldemokrata párt alapítójával. Rendszeresen publikált cikkeket a Gleichheit-ben és az  Arbeiter Zeitung-ban, sokat foglalkozott a munkásnők kiszolgáltatottságával. Alapító tagja a Arbeiterinnenzeitung-nak (Munkásnők lapja).

Beatrice Grimshaw ír/ausztrál utazó, újságíró, író (1870–1953)

február 03, 2017 - 10:23

Jómódú családból származott, magántanárok foglalkoztak vele, majd ír, francia, angol egyetemeken tanult. Szabadúszó újságíró, később 1894 és 1903 között a Social Review szerkesztője volt. 1904-ben a londoni Daily Graphic megbízta, hogy utazza körül a földet és tudósítson kalandjairól. A feladatot csak részben teljesítette, annyira megtetszett neki a Csendes óceán szigetvilága, hogy Pápuán letelepedett. Számtalan utat tett meg a szigetek és Kelet-India között, tanulmányozta a helyi szokásokat és mondavilágot. Regényeket, elbeszéléseket és útleírásokat publikált.

Földes Mária író (1925–1976)

szeptember 04, 2017 - 23:43

Aradon született, Marosvásárhelyen, Nagyváradon és Kolozsváron járt középiskolába. Zsidó származása miatt családjával koncentrációs táborba hurcolták, egyedül neki sikerült Auschwitzot túlélnie. Hazatérése után a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet hallgatója volt. Az ötvenes években kezdett publikálni, főleg színdarabokat írt. 1974-ben Izraelbe emigrált, ahol a helyi lapok közölték írásait és darabjait is bemutatták. Ennek ellenére a beilleszkedés nehezen ment, férje halála megviselte, visszatérő depressziójától szenvedve 1976-ban öngyilkos lett. 

Néhány munkája: