Egy nő teljes élete Elizabeth Gilbert új regényében

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Egy nő teljes élete Elizabeth Gilbert új regényében

november 09, 2014 - 13:30
Amikor kibontottam a Partvonal Kiadótól érkezett csomagot, kissé bizalmatlanul nézegettem a halványrózsaszín borítót, ám a fülszöveg elolvasása után már alig vártam, hogy belekezdhessek Elizabeth Gilbert új regényébe, ami aztán letehetetlennek bizonyult: egy éjszaka és fél nap alatt felfaltam a nagylélegzetű, 526 oldalas művet.

Elizabeth Gilbert: A lélek botanikája

Aki a kivitel alapján szirupos románcra számít, kellemesen csalódni fog. Még csak – pedig ettől tartottam, amikor megtudtam, hogy A lélek botanikája egy 19. századi szól – nem is az önmegvalósítás társadalmi korlátairól, vagy a nyomasztó „karrier vagy család” szerepkonfliktusról van szó benne: Alma Whittaker botanikusnő életútja ezeken szerencsésen túlmutat.

Dúsgazdag bevándorlók: önerőből magasra tört, fiatalon kalandos életű angol apa és pragmatikus gondolkodású, művelt holland anya egyetlen életben maradó gyermekeként látja meg a napvilágot 1800-ban. Egyetemre ugyan nőként nem járhat, de kiváló képzésben részesül, találkozhat a szülei által meghívott illusztris tudósokkal, hatalmas könyvtárat halmozhat fel, és felnőttkori kutatásaiban sem korlátozzák. Érdeklődését a mohák keltik fel, azok adaptációs képessége, és e témában – persze monogramos névvel – tudományos publikációkat jelentet meg. Előnytelen külseje hozzásegíti, hogy a munkásságát különösebben szövevényes szerelmi élet ne akadályozza – ám szexuális vágyai, rácáfolva a „hideg tudósnő” sztereotípiájára, igenis vannak, egész életén át végigkísérik és kielégülésük inkább lendületet ad az újszerű ötleteinek.

Jellegzetes, hogy a reproduktív életszakaszát, a huszas és harmincas éveit a regény egyszerűen átugorja, tagadva, hogy feltétlenül ezek lennének egy nő legértékesebb évei, vagy hogy csak szülés révén teremthet, tehet hozzá a világhoz. Alma negyvennyolc évesen köt házasságot a nála tizenöt évvel fiatalabb Ambrose-zal – tudományos munkája megszakítása nélkül, sőt, a férfi az illusztrátora –; és ötvenes éveiben sem fél hajóval nekivágni Tahitinek, majd az örökölt vagyonról lemondva, bízva abban, hogy a tudásával képes az öneltartásra, új életet kezdeni.

Örökbefogadott testvérével, Prudence-szel, aki egy prostituált lánya, kapcsolata rideg és távolságtartó, ezen fiatal korukban a bohókás szomszéd lány, Retta enyhít egy kicsit. Hármuk élete keserűen fonódik össze, és Alma csak utólag rakja össze a képet – Prudence, vélt erkölcsi kötelességből, kéretlen és felesleges áldozatot hoz, szerencsétlenné téve négy embertársát, és nem mellesleg, önmagát. A zárkózott nő az abolicionalista küzdelemben talál értelmet életének, melyben nem ritkán olyan mértékig megy el a lemondásban, amivel egyértelműen senki javát nem szolgálja. Ez az altruizmus szöget üt Alma fejébe, és mivel nem talál rá magyarázatot, nem publikálja művét, amiben tulajdonképpen az evolúció elméletét fogalmazza meg. Így, noha egyszerre három embernek jut eszébe ugyanaz, a dicsőséget Darwin aratja le. Alma azonban nem bánja – ő pontosságra és teljességre törekvő tudós, nem a nagy narratívák impresszív, itt-ott hézagos felvázolása vonzza, hanem, jó feminista etikus módjára, a partikularitásokat is figyelembe veszi.   

Alma Whittaker ugyan – mint csalódottan konstatáltam – fiktív alak, ám a könyv lezárása egy Chistine de Pisan idézettel egyértelművé teszi, hogy a mű a valóban létezett, marginalizált is emléket kíván állítani. 


Elizabeth Gilbert. A lélek botanikája. (The Signature of All Things.) Ford. Balázs Laura és Dudás Éva.)  526 p. Budapest: Partvonal, 2014.

 

 

Női karakterek és science-fiction 2.

január 26, 2010 - 04:07
A szerző rajza

Asimov volt az első író, akivel olvasóként találkoztam még általános iskolás koromban. Azonnal beleszerettem a történeteibe, és ez a szerelem a mai napig megmaradt. Bár felnőtt fejjel be kell ismernem, keveslem a meghatározó női karaktereket a regényeiből, ennél több hiányosságot nem tudnék felróni nagy kedvencemnek és példaképeim egyikének. Talán ezt sem tehetném meg, hiszen egy korábbi nemzedék szülötteként egészen más világban élt, alkotott. Igaz az is, hogy ha végignézzük a sci-fi regényeket, máshol sem a nőnemű főhősök az igazán jellemzőek.

Rados Virág: Bántalmazó házasság (könyvajánló)

március 03, 2013 - 21:34
Rados Virág

Az Előhangban felvillan egy jelenet Anna gyermekkorából: a kislány tehetetlenül hallgatja a konyhában anyja és apja veszekedését, és hiába vágyakozik a korábbi családi harmónia után. A szülők viszonyának megromlásával Anna háttérbe szorul, és a kétségbeesett szeretetvágy fiatal felnőttként is kísérti. Az egyedül maradástól való félelem méltatlan kapcsolatokra sarkallja, majd - miután abortuszra kényszerül, melynek során a kórházi bánásmód egy időre traumatizálja - partnerváltogatásra.

A feminista nő Jókai Anna szerint

május 17, 2010 - 07:14

Jókai Anna (1932 - ) a kortárs magyar irodalom egyik jeles alakja, Kossuth-díjas írónő, mégsem ajánlanám szívesen (nő)társaimnak A feladat c. könyvét. A könyv fülszövege szerint a nők pszichikai és társadalmi lehetőségeiről és korlátairól fog beszélni, a nők munkavállalás és magánélet közti ellenmondásos helyzetét fogja bemutatni, az önmegvalósítás nehézségeit.

Beszélgetés az Emmanuelle-könyvekről (video)

szeptember 30, 2013 - 21:10
Korentsy Márta, Schnedarek Réka, Antoni Rita, Szentesi Szilvia

A Partvonal Kiadó meghívására az erotikus irodalom iránti megnövekedett érdeklődésről, annak lehetséges okairól, és a nemrégiben megjelent Emmanuelle-könyvekről beszélgettett a Toldi Moziban Korentsy Márta szerkesztő, Schnedarek Réka műfordító-festőművész, Szentesi Szilvia, a Bliss Intimitásközpont vezetője és Antoni Rita, a Nőkért Egyesület elnöke 2013. szeptember 19-én.